Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)

1992-11-13 / 10. szám

6 NEWYORKI FIGYELŐ 1992 november 13. GARAY-WDOWINSKY VIOLA: NEMZETÜNK SZENT LELKEINEK EMLÉKÉRE MÁRTÍREMLÉKTÁBLA ÉRSEKÚJVÁROTT Érsekújvárott, származásom városában ez­­év áprilisában avatták fel a vészkorszak mártírja­inak emléktábláját. Ez egyike annak a hét táblá­nak, amelyet a szlovák kultuszminisztérium ké­szített el az auschwitzi deportálás 50-ik évfor­dulójára. A rézből készült emlékmű Michal Kern szobrász alkotása. Kettétört táblát ábrázol - nyilván a hitközség szétrombolásának jelképezé­­sére. A héber nyelvű cím fordításban így hangzik: NEMZETÜNK SZENT LELKEINEK EMLÉKÉ RE. Ezt magyar és szlovák nyelvű szöveg követi, annak az adatnak a közlésével, hogy 1944-ben Érsekújvár városából 4386 zsidót deportáltak az auschwitzi haláltáborba. A befejező felírás: A MEGKÍNZOTTAK EMLÉKÉRE... Az emléktáblát a majdnem teljes épségben fennmaradt ortodox zsinagóga impozáns épületé­nek falán helyezték el. A város két zsinagógáját Baumhorn Lipót 1863-70 körül építette. A két­tornyú, hagymakupolás neolog templomot 1944 októberében bomba telitalálat érte, ami porrá zúzta a szép épületet. Az avató ünnepségen többek között meg­jelent Michael Kovács szlovák kultuszminiszter, Martin Rodan, Izrael Állam szlovákiai követe. A szónokok hangsúlyozták, hogy nincse­nek szavak, amelyek el tudnák beszélni a borzal­makat, nincsenek könnyek, amelyek megállíta­nák a végtelen szomorúságot és nem volt erő sem, amely megakadályozta volna az ártatlanok el­pusztítását. Érsekújvár deportáltjaiból kb. 10 százalék maradt meg. A visszatérők legtöbbje elhagyta a várost és Amerikába, Izraelbe vagy más államba vándorolt. Sajnos, a mai napig még nem jelent meg emlékkönyv, amely megörökítette volna a mártirokat.Dr. Klein Sámuel főrabbi, aki a húszas években állt a hitélet élén, a jeruzsálemi Héber Egyetem tanára lett Ő is Auschwitz túlélője. Dr. Kleir Ernő, a világhírű nyelvtudós, akinek etimológiai szótára angol nyelven jelent meg, To­rontóban lett főrabbi. Édesapja Szatmáron világ­hírű Talmudtudós volt, több, mint 20 kötettel gazdagította az irodalmat, elpusztult Auschwitz­ban. Meg kell említenünk az ortodox hitközség rabbiját, Grossman Vilmost (1870-1882),aki Új­vári Péter,a Zsidó Lexikon írójának édesapja volt. Érsekújvárból származott Weisz Imre is, aki Iz­raelben, az angol kezétől halt mártírhalált. Az ortodox zsinagóga fennmaradt, rend­be hozása után a maroknyi közösségnek péntek este, szombaton és ünnepnapokon nyitva áll. A környékről beköltözött zsidókkal együtt folyik a vallási élet. Az emléktábla hűen szolgálja a túlélők és a további nemzedékek kötelességét: EMLÉKEZ­ZÉL ÉS NE FELEJTS ! GERÉB LÁSZLÓ: „FELELŐS VAGYOK ÉN AZÉRT, AMI AKKOR TÖRTÉNT? ~ Német kolléganőm születésnapi zsúrra hí­vott. Meghívta közös izraeli barátunkat is.Kelle­­mes, koranyári este volt, örömmel készültem az ünpfeplésre. Régóta ismerem K.-t, kedves, kissé bolondos leány huszas évei második felében. Jól beszél angolul, de mi inkább németül társalog tunk. Jómagam.hosszú éveket töltöttem Német­országban. Odamenpt semmiféle előítélet nem volt bennem. Új nemzedék nőtt fel, amely meg­próbált vz apák oűneivel szembenézni, és jóvá­tenni, amit> lehetett. Lehetett? Pénzzel? Szavak­kal? Igaz az, hogy a háborút átélt nemzedék többsége nem tudott arról, ami a zsidókkal tör­tént ? Vagy talán a nagyvárosok zsinagógái titok­ban égtek ? Ezek a kérdések mindig foglalkoztat­tak, de csak részleges választ találtam rájuk. Kellemesen kezdődött az este. Az inkább felületes, mint témákat érintő beszélgetés során az ugyancsak német C. odafordult izraeli bará­tomhoz és azt kérdezte: — Elárulom, tudatlan vagyok, de szeretném megkérdezni: Izraelben csak zsidók élnek ? — A rövid, egymondatos vá­lasz ennyi volt: — Nem, arabok is. — Majd C. így folytatta: — Tulajdonképen nem értem ezeket a feketéket. Miért nem csinálják ugyanazt, mint a zsidók ? Ha egy fekete jóvátételt kérne azért, mert megerőszakolták a nagymamáját, mindenki kiröhögné. A zsidók viszont még mindig körül­sírják a világot azzal, ami velük történt. Hát fele­lősvagyok én az akkor történtekért ? — Éreztem, ahogy az agyamat elönti a meleg. Kezdetben nyugodtan, majd mind inkább emel­kedő hangerővel megemlítettem, hogy a koncent­rációstáborokból kijött zsidók igen keveset sírtak inkább hallatlan erővel megpróbáltak új életet kezdeni. Ki itt, ki ott, és a történtek ellenére sem veszítették el emberi mVoltukat. Szen­vedéseikért bosszúból nem gyilkoltak, vagy gyui­­togattak. S hogy, jóllehet, igen sajnálatra "6 nak tartom az amerikai néger rabszolgákat ért igazságtalanságokat, mégsem tartom azokat a vészkorszakkal összehasonlíthatónak. Ekkor már igen emelkedett hangon azon véleményemnek is hangot adtam, hogy ez a fajta beállítás szándé­kosan líf^ „ >ra nácik gaztetteit. C így vá­laszolt: — máz, hogy a zsidók nem gyilkoltak németeket, de mit csinálnak most Izraelben ? — E kérdés hallatára teljesen elvesztettem önural­mamat, s fortissimo válaszoltam: — Mit tudsz te az izraeli helyzetről, s milyen jogon ítélkezel,ami­kor tíz perccel ezelőtt még azt sem tudtad hogy Izraelben arabok is élnek ? — Ekkor a házigazda felállt és átment a másik szobába. A többi vendég követte. Valóban, felnőtt egy új nemzedék. Ők már mások, mint apáik és nagyapáik. A különbség abban áll,hogy a nagyszülők a Der Stürmer és a Der Völkische Beobachter manipulált,az összefüg­gésből kiragadott cikkei alapján ítélte meg a zsi­dókat. Az új generáció ezzel szemben már moder­nebb úton teszi — ugyanezt. Ő a televízió elfer­dítéseiben hisz, gondolkodás nélkül. A nagy tö­meg pedig nem tudott semmiről. Akkor lehúzta a redőnyt, hogy ne lássa a zsinagógából kicsapó lángokat, és fülére húzta a takarót,hogy ne hallja a tűzoltóautó szirénáját, amelyik csak azért érke­zett a helyszínre, nehogy a láng átterjedjen a szomszéd házra. Most pedig csak egyszerűen fel­állt és kiment a szobából. Az ókori bölcsnek igaza van: minél inkább változik valami, annál inkább ugyanaz marad, jmJUUUugBPCBBBHMBBggaHMHB Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ a New York Egyetem Fogászati Karának v. tagja rendel Manhattan-ben 400 East 54th Street New York,NY. 10022 Tel.:(212)838-7807 Oueens-ben 97-52 64th Avenue Forest Hills,N.Y.l 1374 Tel.: (718)275-7552 Modern, teljes és jutányos kezelés KERTÉSZ TRUDE: VILLÁM ÁTTEKINTÉS A LEGÚJABB IZRAELI ÁSATÁSOKRÓL Sűrű fátyolt borít az idő végtelenje azokra a titkokra, amelyek mélyen a föld alatt rejtőznek és amelyek valójában egész múltunkat képezik. Ha az ember már jócskán keresztül­­kasul szántotta a völgyeket, mégis, szinte naponta jelennek meg a sajtóban hírek a legújabb feltárások meglepő eredményeiről. Ezekről szeretnék kis összefoglalót adni. Tagadhatatlan, sok ezeréves múlt van mögöttünk. Alaposan felkészült tudósgár­dánk fáradhatatlan munkája azt célozza, hogy kis országunk kincseit sok, bámulatos új lelettel egészitsék ki. A többi között a következőkről sze­reztünk tudomást: A Gálil-i Cipori-ban (Sepphoris), 5 km.-re Nazarettől gyönyörű mozaikokat tártak fel, többek között egyi­ken hétágú menóra, másikon pedig mosoly­gós női portré. Ez utóbbit Cipor-i Mona Lisának nevezték el. A hasmoneusok alatt Cipori az egész Galil adminisztratív központja volt. Hero­­des uralma után csak romjai maradtak. Ké­sőbb, Jehuda Hánászi idejében a Szanhed­­rin székhelye lett. Ebből a korból sok tem­plom, lakóház, rituális fürdő került nap­fényre. Ezek az épületek gyönyörű mozaik padlózattal voltak borítva. Kutatók véle­ménye szerint a város mozaik készítők köz­pontja volt. Idén nyáron már sok új olé vett részi a feltárási munkálatokban, a jeruzsálemi Régészeti Intézet és a galili Nemzeti Parkok Helyhatósága irányítása mellett. Hederától keletre, nem messsze a tengerparttól, a homok réteg alatt, 1300 éves, hatalmas nyersüveg gyártó üzemet ástak ki. Ilyesmit eddig a világon sehol sem találtak. Az egész Közel-Kelet üvegellátását ez az üzem szolgáltatta. Az üveg tömbök összsúlya több mint 10 tonna volt. A híres amerikai Corning üveg múze­um közelebbi felvilágosításokért gz izraeli kutatókhoz fordult. Kiderült, hogy Izrael Hedera-i tenger­partja különleges ásványi összetételű ho­mokból van, amely alkalmas a legkitűnőbb üveg gyártására. A tüzet a parti szél magas­ra szította és ezáltal az üveg minősége jobb lett. Az idén folytatódtak a keszáriai ásat­­tások. Üjabban a bizánci korból származó nyilvánosházakat fedeztek fel, mégpedig a kikötő közelében, a szórakozó negyedben. Ezeknek a házaknak szép, színes mozaik az előtere, virágfűzéres díszítéssel, közöttük attraktiv női képmások: „Szép nő" felirat­tal. Ilyen és ehhez hasonló „ajánlás" más­utt is található, mintegy plakátul szolgálva a kikötő vagy a karavánok központjában, így például Beit Saanban, az üzleti negyed és az amphiteatrum között, nyüvános há­zat tártak fel, hasonló mozaikkal kirakott díszítéssel. Pompeiben pedig már száz évvel e lelet előtt voltak házak, bejáratuk előtt kutyát ábrázoló mozaik: „Cave canem" (Óvakodjál a kutyától). Jeruzsálemben legutóbb, a Jaffa-kapu szomszédságában 12 méter mélyközépkori várfalat tártak fel, amely egyezik a régi tö­rök fal alapzatával. Ennek következtében nem nehéz rájönni, hogy a törökök erre építették az óvárost körülvevő falakat. Ugyanott, a középkori fal alatt, bizánci korból való fürdőt tártak fel. Ezév nyarán folytatódtak a Maresa-i ásatások. A makkabeusok idejében ez virág­zó város volt, Judea dombjain, nem messze a mai A skel óntól. A hellén kultúra itt is, mint a körzet többi városában erősen éreztette hatását. Lakóházak, középületek, valamennyien mediterrán-égei stílusban épültek. Legtöbb­jük két emeletes, gyönyörű oszlopokkal övezett márvány lépcsőkkel, tágas pátiók­kal. A lakosság edomita, föníciai és zsidó. Az emeleti lakószobák, a hellén kultúra követelményeinek megfelelően üveg, tera­­kotta és kőszobrocskákban bővelkedtek. Kerámiájuk égéi stílusú időmeghatá­rozó pecsétekkel ellátva. A katakombák, ahova temetkeztek, az ókori Jeruzsálem hagyományait követték, de a falak hellén díszítésén a pogány világ hatása mutatkozik. Fenti beszámolóm célja többek kö­zött az is, hogy minél szélesebb körben is­mertessem a legújabb kutatások eredmé­nyeit, bővítsük érdeklődési körünket és magunkat is hozzásegítsük ezeknek a rej­télyeknek megfejtéséhez. Kesária tőszomszédságában sugárútra bukkantak a bizánci korból, amely össze­kötő út volt a körzet gyógyforrásaihoz és a településekhez. Az 5 méter széles út alap­anyaga kiküszöbölte a mocsaras vidék ned­vesség tartalmát. TERAKOTT A MARESA VÁROSÁBÓL <S* 1 »**1

Next

/
Thumbnails
Contents