Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-11-13 / 10. szám
NEWYORKI FIGYELŐ Tájékoztató XVII. évf. 10. szám — 1992 november 13. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK ELI WIESEL ÉS A BOSZNIAI NÉPIRTÁS Szokatlan felek között szokatlan vita alakult ki a nemzetközi diplomáciában: A balkáni vérengzés áldozatai elsősorban a boszniai muzlimok és a horvátok, akik azt állítják, hogy a szerbek által felállított koncentrációs táborok a zsidó vészkorszak haláltáboraival hasonlíthatók össze. Ez ellen az állítás ellen a zsidó szervezetek élénken és tegyük hozzá — joggal tiltakoztak, mondván, hogy a két vészkorszak nem hasonlítható egymáshoz. A zsidó áldozatoknak nem volt lehetőségük fegyveresen ellenállni. Mindamellett Eli Wiesel, aki a zsidó nézetet legilletékesebben képviselte a vitában, hajlandónak mutatkozott nemzetközi vizsgálóbizottság élén a helyszínre utazni. Ez a mai napig nem történt meg. Emiatt Bosznia UN-fődelegátusa keserűen bírálta Wiesel magatartását, aki válaszában leszögezte, hogy máskép nem volt elképzelhető az utazás, mint akként, hogy az Egyesült Nemzetek által kiküldött vizsgálóbizottság szálljon ki és ennek élére őt, Wieselt delegálják. Ezzel kapcsolatban Wiesel bírálja Buthros Ghali UNO-főtitkárt, aki késedelmes a vizsgálóbizottság kiküldésében. Nyilatkozott ezügyben Shoshana Cardin, a Presidents Conference elnökasszonya is, aki Elie Wleseinek adott igazat és az amerikai zsidó szervezetek részéről visszautasította a boszniai nagykövet kritikáját. A magunk részéről keserű mosollyal bár, de meg kell védenünk az UNO főtitkárát, aki a világszerte növekvő zsidógyűlöletet látva, nem szeretné magát elkötelezni a zsidó Nobel-díjas kiküldésével... * Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét november hónapban Erdős André, nagykövet, a Magyar Köztársaság UNO-hoz rendelt fődelegátusa tölti be. * ELŐFIZETŐINKHEZ ÉS OLVASÓINKHOZ ! A NEWYORKI FIGYELŐ jelenlegi számának megjelenése késedelmet szenvedett, amint hű olvasóink észlelték is. Utóbbiról tanúskodik a számos telefonhívás, amelyben a lap megérkezésének elmaradása miatt panaszkodtak. Késedelmünknek oka az volt, hogy a közösségünk egyetemét érintő ügyek, mint az újonnan kibocsájtott magyar kártalanítási törvények, valamint a legújabb német kártérítési szabályozás felmerülése, szerkesztőségünk idejét olyan mértékben vette igénybe, hogy e lapszám előkészítése nem volt időre befejezhető. Hangoztattuk már a múltban, hogy a NEWYORKI FIGYELŐ nem egyszerű újség, hanem közösségünk intézménye, amely élenjáróan szolgálja a magyar-zsidó kultúrális örökség fenntartását és a magyar zsidóság közérdekét. Ebben a munkában kéijük olvasóink együttműködését. A késedelemért elnézést kérünk. Olvasóink és előfizetőink bírják azon ígéretünket, hogy a következő számok mejelenésével a késedelmet pótolni fogjuk. ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI ANTISZEMITIZMUSRÓL A címben foglaltak alapján vakmerő feladatra vállalkoztunk. A magyarországi antiszemitizmus, amelyről nem mondunk újat, ha állítjuk,hogy napról napra növekszik, sokkal komplikáltabb jelenség, mint hisszük. Nem szabad egyszerűen egyes közéleti személyiségek,mint Csurka István, Fónay Jenő vagy Zacsek Gyula megnyilvánulásaira gondolnunk, mert a hazai sajtó egy része lassan-lassan odáig megy, hogy őket a zsidóság védőszentjeinek kell elfogadnunk. A szélsőjobboldal működésének tárgyilagos felmérérését úgy végezhetjük el, ha szembeállítjuk a két ellentétes oldal lényeges megnyilvánulásait. Kezdjük el a szélsőjobboldallal: Az antiszemitizmus előretörésének legkiemelkedőbb ténye Csurka István tanulmánya volt. Ezt tetézte Fónay Jenő, a Magyarok Világszövetsége egyik alelnökének (szintén országgyűlési képviselő,, mint Csurka) az a kijelentése, hogy aki Magyarországon ma nem fasiszta, az alávaló kommunista bérenc. Ebbe a felsorolásba kívánkozik Benedek István professzor, a Magyar Demokrata Fórum főideológusának tekinthető személyiség kijelentése, amely szerint a demokratikus államrend és a szabadság egymással ellentétes fogalmak, lévén a demokrácia a kötetlenség, míg a szabadság a kötöttség megtestesítője. Benedek István ezzel a megállapításával elképesztő tudatlanságról tesz tanúságot. Nem tudja a különbséget szabadság és szabadosság között, ami arra mutat, hogy nem olvassa vagy legalább is nem kellő figyelemmel, a NEWYORKI FIGYELŐ-t, amelyben ezt a különbséget több ízben már megmagyaráztuk. A szabadság a jog korlátái között levő és ezekkel biztosított szabadosság, míg utóbbi az őserdő törvénye, ahol a nagy vad felfalja a kisebbet. A Magyar Demokrata Fórum, a kormánykoalíció vezető pártjának félhivatalos lapja, a Magyar Fórum című hetilap,amelynek Csurka István a főszerkesztője. Fő célpontja Göncz Árpád államelnök személye, aki azért vesztette el a jobboldal bizalmát, mert a rádió és televízió kinevezett vezetőit, Hankiss Elemért és Gombár Csabát nem hajlandó meneszteni. EZek körül kifejlődött vita azon alapszik, hogy a két adó ellenzéki megnyilvánulásoknak is helyt ad, amit a kormánypárt kifogásol. Viszont az államelnök nem hajlandó az említett két vezetőt felmenteni mindaddig, amíg az országgyűlés a médiatörvényt tető alá nem hozza. Az államelnök elleni támadások most már teljesen féküket vesztettek. Az amerikai magyar jobboldali sajtótól a Magyar Fórumig felháborító hangú cikkekben támadják az országnak külföldön is legnépszerűbb államférfiát. Az illetékes magyar diplomáciai szervek tagadják a magyarországi antiszemitizmus fennállását, csuoán annyit ismernek el, hogy antiszemiták vannak az országban, de ez a tünet minden nyugati államban fellelhető (L. Németország, Olaszország, stb.).A Csurka-tanulmánytól Antall miniszterelnök nem különítette el magát erőteljesen. Ugyancsak durva támadásokban részesül Soros György, aki jelentős anyagi felajánlásokkal segítette az ország fejlődését, továbbá Lantos Tamás amerikai kongresszusi képviselő is, aki az amerikai képviselő házban is szóvátette az antiszemitizmus magyarországi megnyilvánulásait. . r - - * - ■ ----FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York J^.Y.10016 ß /|U.$.POSTAGEi; / NOV 16-92 IV- > B V Jk£im\; 0 .5 2 * x. A/ V v' ‘'s vr-=űi * n a r pÍB°K:s49USt M°lri American Hung. Fund New Brunswick NJ 0890* A magyar kormány kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a külföld meggyőzésére,hogy Magyarországon,,nincs antiszemitizmus,csak antiszemiták vannak." Tar Pál, az ország washingtoni nagykövete széleskörű sajtópropagandát indított és az Amerikában érdekelt intézményeket, szervezeteket ' és sajtót nagy mennyiségű propagandaanyaggal látta el, amely magában foglalja a magyar katholikus egyház püspöki karának antiszemitizmust elítélő nyilatkozatát, a magyar kormány hivatalos közlését az amerikai képviselőház állásfoglalására, ami utóbbit Lantos képviselő akciója idézett fel, valamint Antall miniszterelnök felszólalását a magyar képviselő házban, amelyben tagadásba veszi a magyar kormány felelősségét a Csurka-tanulmánnyal kapcsolatosan. (A cikk befejező része a 3.oldalon)
