Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-07-29 / 7. szám
1992 július 29. NEWYORKI VIGYELő 11 IsajtótűkőrI A Budapesten megjelenő Magyar Hírlap ezévi május 5-i számábas jelent meg az alábbi, érdeklődésre számottartó írás: A szent hajlék átalakulása „Pályázat Szabad királyi Győr városában izraelita templom és iskola lévén építendő az építési tervre ezennel pályázat nyittatik. (...) A következő helyiségek lesznek felállítandók: Templom, 400 ülőhellyel a földszinten, megfelelő karzatokkal, iskolai épület, községi tanácsterem, jegyzői iroda, rabbilak, épületfelügyelői lak." —jelent meg a felhívás 1866 szeptemberében a Győri Közlönyben. Harminchárom pályamunka érkezett. Az „első ásóbökésre" 1868. november 9-én került sor, s a mai viszonyokhoz képest nagyon gyorsan, 1870. szeptember közepén már fél is avatták a 789 ülőhellyel rendelkezi neológ zsinagógát. Győrben akkoriban erős zsidó polgárság élt, amelyik fenntartotta a templomot és a körötte épült iskolát. E század húszas éveiben bővíteni is kellett az épületet. A háborút túlélő és a városba visszatérő alig hatszáz ember a zsinagógát kirabolva, megbecstelenítve, lerombolva találta. Bár az épületet kijavították, és 1946. március 15-én ismét felavatták, a hitközség már nem tudott újra talpraállni. Az életben maradottak közül sokan elköltöztek a városból. Az iskolát államosították. Ide került a Zeneművészeti Főiskola egyik tagozata. 1968-ban a zsinagóga épülete egy úgynevezett „ajándékozási szerződéssel" a Győri Városi Tanács tulajdonába került. A győri zsinagóga sorsa tehát semmiben nem különbözött tucatnyi társáétól. Szép csendben ment tönkre az épület, amíg... Dr. Sebes József névjegye szerint közgazdász, politológus, tucatnyi szervezet, alapítvány tagja, vezetője, inspirátora. Történetét kitalálni sem lehetne jobban. Mint meséli, édesanyja családját sváb származásáért telepítették ki, míg édesapja famíliáját zsidósága miatt gyilkolták meg a haláltáborokban. Ő csak 17 évesen szembesült először származásával. — A művelődési minisztérium intézményi ellenőrzési osztályának vagyok a vezetője, és ilyen minőségemben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola győri tagozatának a helyzetét tekintettem át néhány éve. Úgyhogy többször jártam a városban, a főiskolán. Az iskola épülete közrefog egy zsinagógát. Furcsa látvány, mert a művelődési minisztérium az iskolát felújíttatta, a zsinagóga pedig ott áll, szemmel láthatóan elhagyatva. Beszélgettünk erről a Győri Filharmonikusok vezetőjével és a zeneiskola igazgatójával — őket is zavarta ez a helyzet —, megállapodtunk abban, hogy ez az állapot tarthatatlan, és elkészítettük egy olyan alapítvány tervét, amely a zsinagóga felújítását és hasznosítását tűzte ki célul. Az alapítvány a szokásos procedúrák után létrejött, a kuratórium elnöke Győr polgármestere, Kolozsváry Ernő, titkára a helyi zsidó hitközség képviselője, Villányi Tibor lett. A kezdeti nehézségeken túlvagyunk, most már jöhet az érdemi munka. Győr is azok közé a városok közé tartozott, ahol már a középkor folyamán is élt zsidó lakosság. A török utáni időszakban azonban tiltották letelepedésüket. Részükre csak 1791-ben Győrszigeten, a győri püspök földesurasága mellett, engedték meg a szabad letelepedést. Harminc család élt ezen a területen. Itt alakult ki az a nagy létszámú közösség, amely feltehetően már korán rendelkezett zsinagógával. A közösségnek a múlt század közepén 850 tagja volt, 1910-re pedig 5583 főre emelkedett a számuk. Ma ötvenegyen vallják magukat a zsidó hitközséghez tartozónak. Ennyien nem lennének képesek fenntartani a zsinagógát. — Úgy szeretnénk helyreállítani az épületet — mondja dr. Sebes —, hogy műemléki jellege ne sérüljön. Kulturális centrumot alakítunk ki, amelynek része nemcsak egy koncertterem lesz, hanem egy holocaust-kiállítás is. A teljes munkálatok költségei ma 200 millió forintra becsülhetők. Az alapítványba egy barátom, Glanz János és én ötven-ötvenezer forintot fizettünk be, s egy kettőnk által létrehozott másik alapítvány 150 ezenrel járult hozzá. A győri önkormányzat 8 milliót ad állagmegóvásra. — Több más városban is létrejött alapítvány a helyi zsinagóga rendbehozatalára — így Zoltai Gusztáv, a zsidó hitközségek szövetségének ügyvezető igazgatója. — Balassagyarmaton a város tafán utolsó zsidó polgára, egy idős bácsi adta oda összegyűjtött pénzét, az épület eredeti állapot ban való visszaállítására. Ami pedig a mi tulajdonunkból kikerült egykori zsinagógákat illeti, jó néhányat kénytelen volt a hitközség eladni, mert már a fenntartásra sem jutott pénze. Ahol maradtak zsidók, ott berendeztek nekik zsinagógát. Ahol nem, ott is kikötötték, hogy az egykori zsinagógát nem használhatják az új tulajdonosok a hitet sértő módon. Például banknak, tőzsdének, kereskedőháznak, keresztény templomnak és így tovább. De a hitközség nem gördít akadályokat az elé, ha koncertteremnek, kiállítóteremnek, könyvtárnak alakítják át, méltó módon. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott, mindent megtesznek azért, hogy még egyszer ne fordulhasson elő, ami a Dózsa György úti zsinagógával történt, amiből boxtermet csináltak. Többek között éppen a hitközség vétója miatt nem helyezhették el a tőzsdét a Rumbach utcai zsinagógában. Ám a kiskunfélegyházi zsinagógát mind a mai napig áruházként működtetik. A szép példák között említhető a bajai könyvtárnak, vagy a zalaegerszegi hangversenyteremnek használt egykori zsinagóga. — Én azért szálltam be — közli dr. Sebes —, mert felháborított, hogyan néz ki az az épület. Tenni kell valamit a helyreállításáért. A világkiállítás idejére már programot terveznek ebbe az épületbe. Addigra készen kell lenni. Megpróbáljuk nemzetközi szervezetek támogatását megnyerni, felvesszük a kapcsolatot Győr izraeli testvérvárosával, tárgyaltunk a győri munkaszolgálatosok Izraelben lévő szervezetével, nemzetközi tőkés csoportokkal. Több jótékonysági rendezvény volt már az újjáépítés javára. A győri zsinagóga hitéleti emlék lesz. Bár a hitéletre méltó teret jelölnek ki a tanulmánytervek, mi a kulturális funkcióból indulunk ki. Azért, hogy a nemzetközi zenei, kulturális életbe a város még intenzívebben bekapcsolódhasson, s ez hagyományokat teremthessen Győrben. — Néhány hete Bajorországban jártam — folytatja Sebes —, ahol összeismerkedtem egy Győrből elszármazott emberrel, aki elmesélte, hogy rendszeresen támogatja az S.O.S. gyermekfalut. Megkérdezte tőlem, tudok-e valamilyen hasznos célt, amit érdemes lenne segíteni. Javasoltam, neki, ha úgyis győri, adjon az alapítványunknak. Felháborodottan utasította ezt vissza, mert, mint mondta, a zsidókon kár lenne segíteni, amúgy is a kormány túlzottan dédelgeti őket. — Az előző rendszernek súlyos a felelőssége abban, hogy a tulajdonába került ingatlanokat így elhanyagolta — közli Sebes József. A győri önkormányzat érzi ezt, és ezért segít. Az alapítványba belépett az ingatlannal is. Az elképzelések szerint a váci zsinagóga helyrehozatalára is létrehozunk egy hasonló alapítványt. Arra nem látok lehetőséget, hogy újra csak zsinagógának állítsák helyre ezeket az épületeket, amelyeket évtizedek óta nem ilyen célra használnak. A hitélet feltételei a mai állapotokhoz képest nemhogy romlanának, hanem még javulnak is a rekonstrukció nyomán. A győri zsinagóga homlokzatára, 1870- ben, amikor még azt hihették, az eljövendő századokban zsinagóga marad az épület, a 95. zsoltár egy sorát vésték: Ez a szent hajlék Urunké, gyertek, boruljunk le Teremtőnk előtt! • Dési János Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy éri előfizetés 30 dollár dfát 1 csekkbenmefléketem T f kérem számiár.ni Név----------------------------------mmm FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! gOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOl KÉR/ti K OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSÁK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA WEISS ANDOR AVATÓBESZÉDE (Folytatása 3. oldalról) A mi feladatunk, hogy mindazt, amit itt tanultunk, továbbadjuk gyermekeinknek és unokáinknak. Ebben az iskolában a nevelés a tanítás fontos része volt és minden tekintetben a zsidóság előbbrevitelét szolgálta. Mindent megadtak nekünk, így továbbképzést a leányoknak, segélyt a fiúknak, hogy jesivába tudjanak menni. Amikor itt emléktáblát avatunk, az a kötelességünk, hogy iskolánk régi fényét visszaállítsuk, hogy elődeink emléke előtt ne kelljen szégyenkeznünk, mert maradandó munkájukat tiszteletben tartjuk. Bizonyosak lehetünk abban,hogy, amint hagyományaink tanítják, ez az emléktábla is beépítésre kerül a harmadik szentélybe. Ez arra kötelez minket, hogy iskolánk jobb keretek között működjék tovább, elődeink szellemében folytassuk az ő felejthetetlen munkásságukat, hogy ők is imádkozzanak értünk. — HUNGÁRIA RADIO N.Y. WNWK FM 105.9 Levelezési cím: 245 E. 80th St. NYC 10021 Telefon: 212/5704441 mikrofonnál: APATINI GYULA Hírek - magyar zene - hazai sport politika - NY magyar gazdasági élete Magyar segítsd a magyart Program vezető: Apatini Gyula Munkatársak: Medey István v. orsz. gyűl. képv. Hámor László H.H.R.F. elnök 2*3* vasárnap 0*74*. Dr. Elisabeth Gömöri BELGYÓGYÁSZ, SZÍVSPECIALISTA Affiliated with Beth Israel Medical Center Clinical Instructor at Mount Sinai School of Medicine SZÍVINFARKTUS megelozes • KG • Amerikai és magyar biztosításokat elfogadok GRAMERCY HOUSE 235 East 22nd Street New York, N.Y. 10010 (212) 779-1430
