Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-06-26 / 6. szám
1992 június 26. NEWYORKI FIGYELŐ 7 ÁSKFNÁ7I FRVTM* AZ EMANUEL FOUNDATION DÍSZVACSORÁJA Amint előző számunkban hírt adtunk, az Emanuel Foundation díszvacsorája fényes keretek között folyt le a New York Hilton Hotel dísztermében június 4-én. A kiemelkedő társadalmi eseményt sajtófogadás előzte meg, amelyen dr. Szabad György, a magyar országgyűlés elnöke’tájékoztatta az amerikai sajtót a Magyar Köztársaság demokratikus fejlődéséről és válaszolt az újságírók által feltett kérdésekre. A fogadást Elan Steinberg, a zsidó világkongresszus amerikai igazgatója vezette le. A tolmács szerepét dr. Bányász Zoltán, a newyorki magyar főkonzulátus jogtanácsos-konzula töltötte be. A sajtótudósitók kérdései kiterjedtek a magyar kárpótlási törvények problémáira is. A parlamenti elnök kijelentette, hogy a magyar állam nincs abban a helyzetben, hogy az anyagi káron felül erkölcsi kárt is térítsen. A sajtófogadást követő díszebéden a cermóniamesteri tisztséget dr. Israel Singer, a zsidó világkongresszus főtitkára töltötte be, aki először Edgar M. Bronfmannak, a Világkongresszus elnökének adta meg a szót. Utóbbi meleg barátsággal köszöntötte a megjelenteket és adózott az Emanuel Foundation tevékenységének, élén Keller László elnökkel, aki a nemzetközi közéletben folytatott működésével jelentős oszlopa a zsidó világkongresszus munkájának, amelyet a szervezet az egyetemes zsidóság érdekében fejt ki. Köszöntötte az est díszvendégeit és diplomáciai vendégeit, elsősorban dr. Szabad György magyar parlamenti elnököt és Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, akik mindketten lelkes támogatói az Emanuel Foundation által létrehozott központi mártiremlékműben élő gondolatnak. A kitüntetettek, akiknek névsorát előző számunkban közöltük,sorra hitet tettek az Emanuel Alapítvány működése és eredményei mellett, amelyek a magyar-zsidó mártírok kegyeletének megőrzését segítik elő és szolgálják a következő nemzedékek részére való átadás eszméjét. A magunk részéről ki kell emelnünk a kitüntetettek sorából Bruce Teicholz személyét, aki az életmentők sorában Raoul Wallenberggel szorosan együttműködve, majd a második világháború befejezése után Bécsben a menekültek érdekében végzett korszakos munkát. Bruce Teicholz személyének méltó módon való elismerése közösségünk részéről sokáig váratott magára.Az Emanuel Alapítvány kitüntetésével az első elismerés megtörtént. Kétségtelen, hogy ezt rövid időn belül továbbiak fogják követni. Bush elnök fivére, Jonathan Bush, a kitüntetettek egyike, ismét tanúságot tett közösségünk iránt érzett barátságáról és meleg ünneplésben részesült. Egy további ünnepelt, dr. Leah Ausch, ismert pszichológus,aki a Woman of the Year kitüntetést nyerte el, feltűnést keltő, akadémiai színvonalon elhangzott beszédével keltett feltűnést. A díszvacsora előtti napon Adler György és Ibi Kings Point-ban levő pazar otthonukban magánfogadást tartottak dr. Szabad György parlamenti elnök tiszteletére, amely által közösségünk tagjainak lehetősége nyílt a nagy népszerűségnek örvendő országgyűlési elnökkel való megismerkedés^ re. A díszvacsorát követően pedig Keller László, az Alapítvány elnöke szűkkörű búcsúfogadást tartott a Lou Siegel-étteremben Szabad doktor tiszteletére, végül Gáti Norman, a Magyar Zsidók Világszövetsége díszelnöke ebéd keretében búcsúzott, baráti köre társaságában, Demszky Gábor budapesti főpolgármestertől. A fentiekben ismertetett társadalmi esemény-sorozat kétségtelenül mély nyomokat hagy mind az ünnepeitekben, mind közösségünkben. KÖNYVESPOLC LÁZÁR ERNŐ: A POKOLJÁRÓ Legutóbbi budapesti látogatásunk alkalmával Lazarovits Ernő, a Hitközség igen tevékeny vezető tagja, átadta nemrégiben megjelent művéek példányát A tetszetős külsőben napvilágot látott vészkorszakbeli élmény-leírás LÁZÁR ERNŐ szerzősége alatt A POKOLJÁRÓ címet viseli. A 160 oldalas könyv az Emanuel Foundation támogatásával jelent meg. A szerző munkaszolgálatának utolsó szakaszára emlékezik szívbemarkoló módon. Az a nemzedék, amely a vészkorszak szenvedéseinek részese volt, saját sorsát látja a könyvben, az utánunk következők pedig azért forgatják haszonnal, mert az emlékek a kegyelet erősítésére és az emlékezés fontosságára irányítják az olvasót. Meg kell emlékezni a művészi címlapról, amelyen a haláltábor szöges drótjai vörös színben jelennek meg, a Menóra árnyéka borul a mélykék háttérre és imakönyvszeletek szállonganak a levegőben. A mű megrendeléseit kiadóhivatalunk készséggel, díjmentesen továbbítja. NEHÉZ ZSIDÓNAK LENNI - MÉG AMERIKÁBAN IS Felmegy a függöny A harmincas évek New York-jának egyik vendéglőjében vagyunk. A falon a korabeli filmcsillagok és sztárénekesek között kiemelkedik F.D. Roosevelt képe amerikai lobogókkal körülvéve. A lemezjátszó azonban jiddis dalokat játszik: - Rumánia, Rumánia, gevén ámol á lánd a zisze á séne. -Herb Gardner pompás darabjának légkörében találjuk magunkat a Royal-színházban: CONVERSATION WITH MY FATHER. A darab a gyerekkorában bevándorolt apáról és fiairól szól. Megtudjuk belőle, mit is jelentett akkoriban New Yorkban zsidónak lenni. Milyen akadályokkal kellett akkor a zsidónak megküzdenie, hogy vihesse valamire. Ez a nagyszerűen felépített, gyönyörű darab minden zsidó apának, illetve mindnyájunknak szól,akik utolsó mentsvárként érkeztek Amerikába, olyan országokból, ahol maradásuk tarthatatlanná vált. S gyermekekről, akiket fel kellett világosítani, hogy őseik milyen veszélyeknek voltak nap mint nap kitéve, milyen nehéz körülmények között tengették életüket, amíg amerikaikká lettek. — Tudod kisfiam, mit kaptunk cserébe munkánkért és kitartásunkért ? - kérdi Eddie Goldberg, Judd Hirsch mesteri alakításában két éves Charlie fiának, aki némán figyel gyermekkocsijában. - Amerikát kaptuk ! -Eddie Goldberg azután beszél a csöppségnek álmáról: felköltözni a Canal Street-ről a város előkelőbb felső részébe. — Na már most, kétféleképpen juthat egy zsidó „uptown": vagy ököllel csinálsz magadnak utat felfelé, vagy szövegeddel odadumálod magam. Mert tudd meg fiam, zsidónak lenni nagyon nehéz dolog.Rengeteg ellenséged van és csak egy I-tened. Ha zsidó vagy, okosabbnak kell lenned mindenkinél. Meg gyorsabbnak, vagányabbnak és szellemesebbnek. Meg nagyon kitartónak és szívósnak, aki soha nem adhatja fel a harcot. Mert alapjában véve, legszívesebben megölnének. Ez így volt ötven, száz és ezer évvel ezelőtt és bizony nem lesz vége sem a jövő héten, sem jövőre. Nem hogy nem akarnak téged Moszkvában,Kievben,Lodzban vagy akár Jersey City-ben. A baj az, hogy a földön. Mert nem akarnak téged a földkerekségen. Ez a baj, fiam. - Itt közbeszól Goldbergnek egy nyugdíjas színész barátja, aki régi sikereiről álmodik és nem akarja tudomásul venni, hogy eljárt az idő felette — és aki végighallgatta a monologot. — Icig ! Mit kiabálsz, az egyetlen zsidó, akit halálra üldöznek ebben a csehóban, az egy kétéves bébi — mondja az öreg színész David Margulies kabinet-alakításában. Erre kitör a harsány nevetés a nézőtéren. Mert ebben a drámában sokat nevetnek. Eddie maga is mulatságos karakter, felesége meg szeret vicceket hallgatni és mesélni. A darab így klassikus példa arra,hogy a legmulatságosabb alakok ugyanakkor nagyon is komolyak lehetnek. A darab mondanivalója nem kizárólag az amerikai antiszemitizmus, hanem a Goldberg-család élete és küzdelme szellemesen elmondva és intelligensen előadva, amely mély nyomokat hagy a nézőben. Hogy mennyire valós a szerző mondanivalója, azt különösen a mi generációnk érezheti át. Mi, akik a harmincas-negyvenes évek Magyarországán nőttünk fel. Ha a demokratikus Amerikában így kellett a zsidónak harcolnia, hogy vigye valamire, mennyivel inkább volt ez érvényes a Horthy-Magyarországon. A numerus clausus miatt, az ambiciózus zsidó értelmiségi a nyugati egyetemekre kényszerült. Köztisztviselő nem lehetett zsidó. A későbbi zsidótörvényekről nem is beszélve. Ennek ellenére - csak úgy, mint Goldbergék - tehetséggel, ésszel és intelligenciával a magyar zsidók is vitték valamire. Jellemző továbbá, hogy Goldberg kocsmája szépen fel volt díszítve csillagos zászlókkal. Vájjon mi, minden mellőzés és gyűlölet ellenére, nem voltunk jó magyarok ? Csak egy kiragadott példa: a pesti ortodox iskola március 15-i ünnepélyére a pajeszos gyerekek Kossuth és Petőfi képével díszített nemzeti színű kokárdával jöttek az iskolába. A különbség talán csak azjtogy Goldberg már kétéves csemetéjét arra tanítja, hogy ne ismeijen kíméletet az utcai verekedések során. Bennünket nem tanítottak ökölharcra. Nekünk azt mondták, vegyük tudomásul, hogy zsidók vagyunk, nekünk szép csendesen meg kell húzódnunk, nehogy észrevegyenek. S amikor Vácott a bethlehemesek- Jézuskával a jászolban-esténkint hajtóvadászatot intéztek ellenünk, szaladtunk is, amerre csak láttunk. Talán ez is oka volt a magyar zsidóság gyászos végének. S Goldbergek gyerekeivel - annak ellenére, hogy őket is el akarják tünteni a föld színéről -ez soha nem fordulhat majd elő. Eddie Goldberg, miután beilleszkedett és vitte valamire Amerikában, akkor sem boldog és akkor sem képes feladni a harcot, mert a sok csillagos lobogó mellett örökké megtűrtnek érzi magát az új hazában. Ez a Beszélgetés az apámmal című darab mondanivalója, ami valószínűleg nem más, mint a szerző Herb Gardner autobiograflája, aki nem képes keserű múltjától szabadulni. Azt hiszem, sokunk leikéből beszél és mindenkinek melegen ajánlom. Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ a New York Egyetem Fogászati Karának v. tagja rendel Manhattan-ben 400 East 54th Street New Yorkja .Y. 10022 T el. :í212)838-7807 Uueens-ben 97-52 64th Avenue Forest HillsJN.Y.l 1374 Tel.:(718)275-7552 Modern, teljes és jutányos kezeles
