Newyorki Figyelő, 1992 (17. évfolyam, 3-12. szám)
1992-03-20 / 3. szám
r Tájékoztató XVII. évf. 3. szám — 1992 március 20. — Ára 70 cent Ax amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK Az Egyesült Nemzetek szervezete, úgy látszik, magára talált. Amint előző számunkban rámutattunk, aktivitása és ha szükséges, fegyveres erő jelenlétének beiktatása új korszakot nyit meg a béke iránti törekvésben. A békének, ha kell, erővel való megvalósítása annak az álláspontnak erősítését jelenti, amelyet régóta hirdetünk: az emberi jogok csakis mindenki más azonos jogainak elismerésével érvényesülhetnek. Az emberi szabadság nem foglalja magában a szabadosságot. Az utóbbi, amit már sokszor hangoztattunk, az őserdő törvénye. A szabadság azt diktálja, hogy embertársaink jogait a magunkéval azonos fokon kell, hogy elismerjük. Mindenkinek a szabadsága csak úgy és akkor érvényesülhet, ha nem sérti mások azonos jogait és emberi szabadságát. Ezért nem lehet elvitatni az Egyesült Nemzetek jogát, hogy a tagállamok belügyeibe fegyveres erő küldésével látszólag beavatkozzék. Az a tagállam, amelynek területén az UNO katonasága megjelenik, egy bizonyos embercsoportot, kisebbséget elnyom, jogaitól megfoszt és iga alatt tart. Az Egyesült Nemzetek beavatkozását tehát az emberi jogok védelme és nem az állam szuverén jogai ellen intézett támadás vezérli. Az Egyesült Nemzetek új iránya kétségtelenül Izraelre is kedvező. Ennek első, kézzelfogható jele a szégyenteljes rasszista határozat döntő többséggel való visszavonása volt. A vontatottan húzódozó közelkeleti béketárgyalások is arra mutatnak, hogy Izrael nem áll egyedül, magárahagyottan a nemzetközi arénában. Izrael igazának támogatását az újra erőrekapott nemzetközi terrortámadások is fokozzák. S hadd mutassunk rá ehelyütt a 10 milliárd dolláros garancia körül folyó vitára, ami, szerintünk, nem került a közvéleményben a maga megfelelő helyére. Az amerikai zsidó szervezetek véleménye megoszlik.Egyesek helyeslik, mások ellenzik Bush elnök álláspontját és az elnököt antiszemitának nevzik, aki felfogása miatt a novemberi választáson számos voksot fog veszteni. Az amerikai közvélemény azonban mind a mai napig nem gyógyult ki a „laikuskor i-nak nevezhető tudatlanságból. Amerika kormánya csak úgy mutatkozhatik tárgyilagosnak a közelkeleti kérdésben, elsősorban az arabok szemében,, ha engedményeket mutat irányukban és Izrae magatartásával szemben bizonyos vonatkozásokban kritikával él. Bush elnöktől senki sem vitathatja el, hogy Izraelt egyetlen megbízható közelkeleti szövetségesének tekinti. Hogy a kölcsönügyet maga Izrael sem tekinti elsődleges fontosságúnak, kitűnik abból, hogy Arens kilátásba helyezte Washingtonban: Izrael a garancia kérését teljesen elejti, ami bizonyos anyagi nehézségeket támaszt Izraelnek, de nem annyit, hogy emiatt meg kellene hátrálnia. Ha pedig az izraeli választások lefolynak, akkor Bush elnök megkapja az izraeli belpolitikai helyzet tiszta képét és aszerint fogja alakítani Amerika magatartását mind a fő, mind a részletkérdésekben is. Addig is azonban - Izrael érdekében is ! - célszerűbbnek látnok, hogy közvéleményünk és szervezeteink ne hamarkodják el az elnökről alkotandó értékítéletüket és mérlegeljék annak kihatását, ha történetesen nem ő, hanem más, felkészületlen személyiség ülne az elnöki székben... The American Gathering—Federation of Jewish Holocaust Survivors invites you to join and pay tribute to the Six Million Jewish Martyrs on the 49. Anniversary of the Warsaw Ghetto Uprising, on Sunday, April 26, 1992, 1 P.M. at the Jacob K. Javíts Convention Center, 655 West 34th Street, New York City. Guest Speaker of the event will be Dan Ouayle, Vice President of the United States. The World Federation of Hungarian Jews urges its members to collectively participate in this event. Please call our office, so we can order the necessary number of tickets. ________________________________ FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York,N.Y. 10016 VORONYEZSI FORDULAT Kovács András, Cseres Tibor „Hideg napok" regényéből készült, azonos című filmje, annak idején a hetvenes években óriási politikai vihart kavart, mély megdöbbenést keltett. A film olyan eseményeket tárt a nézők elé ^melyeket egy egész nemzedék mélyen magába temetett, nem beszélt róla, úgy tett, mintha meg sem történt volna. A film az 1941-es újvidéki vérengzésekről szól, Baky és társai kíméletlen „rendteremtéséről" az újonnan visszaszerzett magyar területeken. A film őszinte volt, egyszersmind időszerűtlen is. Alighogy helyreálltak Jupoctláviával az államközi kapcsolatok, s most itt van ez a film. A közvélemény azt kérdezte: Mi szükség van felhánytorgatni a múltat, miért kell kitakarni a nemzet sebeit ? Mit használ ez ? Kinek használ ez ? Kovács András filmje pedig éppen az ellenkezőjét sugallja: ahhoz, hogy magyarságtudatunkat újraértelmezzük, őszintén kell beszélnünk a múlt politikai vétkeiről,tévedéseinkről. Szembe kell néznünk a múlttal — bármilyen fájdalmas is ez. Ezt az érvelést már akkoriban is csak nagyon kevesen fogadták el. A többség úgy érezte, hogy a nemzet önérzetének lerombolásáról van szó, annak ellenére, hogy a vérengző csendőrkülönítményekkel semmiféle formában nem azonosult. Minderről azonban csak elöljáróban akartam beszélni Amiről beszélni akarok, az a Hideg napok legújabbkori átértelmezése, a kilencvenes évek Magyarországának új magyarság-képe. Ezév februárjában, a Forradalmi Nemzeti Szövetség és a Lakiteleki Alapítvány forróhangulatú, zajos történelmi estet rendezett. Hallani lehetett itt mindenről, mi bántja a magyart. Az újvidéki razziákról is lehetett hallani Az egyik szónok nagy tapsvihart aratva jelentette ki: Az újvidéki razziák indokoltnak tekinthetők, hiszen Újvidéken partizán-ellenállás volt. Ez a kijelentés és a nagy taps pedig nem mást jelent,mint azt, hogy Baky, Czeidner és a különítményesek a mai Magyarországon kapják meg azt a felmentést, amit még a Horthy-Magyarországon sem kaphattak meg, mert Horthy, az 1941-es magyar közvélemény felzúdulására Bakyt és társait bíróság elé volt kénytelen állítani (Az most itt mellékes, hogy mindkét csendőrtisztnek a felelősségrevonás elől sikerült Berlinbe szöknie.) És ez itt a döbbenetes. Még az akkori keresztény Magyarország, a nacionalista szólamoktól elbódult magyarság is elítélte a Bácskában, Bánátban indokolatlan kegyetlenséggel - a polgári lakosság ellen elkövetett gyilkosságokat. A mai Magyarország menlevelet állít ki a gyilkosoknak. Egy másik szónok a következő történelmi ítélettel aratott nagy sikert: Az antifasiszták diszkreditálták magukat. - Melyik európai, vagy valamirevaló ország közvéleménye, az amerikairól nem is beszélve, — nem utasítaná vissza azonnyomban az üyen felháborító sértést ? Ez a mondat minden egyes élőt és ezerszeresen minden egyes halottat gyaláz, aki a nácizmus elleni harcnak részese volt. Nem egy-egy szónokra mutogatok rá, ez ezt mondta, az meg azt, hanem olyan légkörre, amelyben ezek a hitvány töténelmi átértékelések tetszést arathatnak. S ami a legfájóbb - és ez az, amiről igazán beszélni szeretnék -, hogy Antall József, Magyarország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke is csatlakozott a múltat csak szépre átfestők táborához. Két, közelmúltban elhangzott beszédében is, a Mátyás-templomban, majd pedig a Hadtörténeti Múzeumban — egészen új magyar történelmet alkotott. Ez nem az Ady Endre-féle „Történelmi lecke" volt. Antal] nem kevesebbet állít, mint - idézem: - Hazánk magatartása a második világháború éveiben semmivel sem kifogásolhatóbb, mint Európa más országaié. -Szegény Teleki Pál! Hát hiába írta meg búcsúlevelét ? S mit szól ehhez Anglia ? ...we never surrender. Mit szól ehhez a De Gaulle tábornokot még mindig rajongásig imádó Franciaország ? S a dán király hatágú csillagával ? Nem, miniszterelnök úr, ez nem így van. Csak szeretnők, ha jgy lett volna. Megható az is, ahogyan doni veteránokat vigasztalja. Csakhát ez végképp nem igaz — ...a doni harcosoknak és a magyar nemzetnek nincs oka bűntudatra Magyarország második világháborús szereplésével kapcsolatban. - De hisz On is tudja, hogy könyvtárakat lehet megtölteni dokumentumokkal, amelyek az ellenkezőjét bizonyítják. S ha ez nem elég, bizonyítékként ott vannak a temetők, s az eltemetetlen halottak, a név nélkül elhantolt munkaszolgálatosok ezrei. A magyar hadsereg egyetlen dicsősége, hogy olyan tábornokai is voltak, mint Dálnoki Miklós Béla vagy Vörös János. A történelemkönyveket át lehet írni, de a történelmet nem. A doni hadjárat nem szolgálta a magyar nemzet dicsőségét. Vagy ha szolgálta, nagyon is rosszul szolgálta.Ha most a voronyezsi áttörés évfordulóján százakat vígasztal, százezrek szemébe szökik a könny. Ha felment bűnösöket, ártatlanokat vádol.Ha Voronyezst győzelemmé avatja, a mai Magyarország bukását készíti elő. Utó irat: A cikk megírását, de nem megjelenését követően, az Amerikai Magyar Népszava című hetilap olvasói levelet közöl és az arra adott szerkesztői választ. A levél témája Antall voronyezsi beszédeihez kapcsolódik, érvei Antall mellett sóinak. A szerkesztői válasz okosan, finoman, de nagyon határozottan „helyére teszi" a fogalmakat. Igazán örvendetes, hogy a Népszava szerkesztőjében ennyi tisztára érlelt gondolat, ennyi harcias tűz van. Ha nem is ugyanazon újságnál, de egy véleményen vagyunk. RAAB MIHÁLY
