Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)

1991-11-21 / 11. szám

12 NEWYORKI FIGYELŐ 1991 november 21. AZ OLVASO ÍRÁSA DR. SPIEGEL JEHUDA: A MAGYAR ZSIDÓSÁG HELYE AZ IZRAELI KÖZTUDATBAN — Válasz Geréb Lászlónak — A NEWYORKI FIGYELŐ 1991 augusztus 9-i számának Az olvasó írása című rovatában Ge­réb László felveti a kérdést: Ismerik és értékelik-e a magyar zsidókat Izraelben ? A retorikai kérdés­re adott azonnali válasz: Nem ismerik és nem ér­tékelik kellően Izraelben a magyar zsidóságot. A cikkíró orvoslással is szolgál, illetve támogatja dr. Berczeller Imre korábbi javaslatát: tehetős ameri­kai magyar zsidók gyűjtsenek pénzt és építsenek lakóházakat az Izraelbe érkező orosz bevándorlók számára, a házak falára pedig véssék be az adako­zók Soában elpusztult szeretteinek magyarosan hangzó nevét. (Persze nem bizonyos, hogy az ada­kozó apja vagy nagyapja Kovács vagy Szabó volt. Lehetett Gottesman vagy Rosenthal is !) Ily mó­don izraeliek és túristák megismerik és megtanul­ják értékelni a magyar zsidókat. Erre a javadatra szeretnék válaszolni,amely a magyar zsidóságot illető izraeli elismerés és megbecsülés teljes nemismeréséből fakad. A magyar származású zsidóság már az an­gol mandátum idején is jelentősen járult hozzá az ereojiszraéli társadalom építéséhez és erősítésé­hez és ez a tevékenysége az állam megalakulása után is folytatódott — mind a mai napig.Sokat és jelentősét alkotott itt ez a zsidóság ! intézmény, amelynek létesítéséhez magyar nyelv­területről bevándorolt zsidók ne járultak volna hozzá jelentékeny összegű adománnyal. 1905-ben, az oroszországi zsidóellenes pogromok évében, főleg a „gyilkolás városa '• Kisinyev pogrom-áldozatainak emlékére magyar zsidók Erec Jiszraélben Zichron Mose néven kü­lön, gyönyörű lakónegyedet létesítettek. Ennek egyik házán emléktábla rögzíti a fentieket. Izrael államának megalakulása után ame­rikai magyar zsidók Shelters for Israel néven szer­vezetet hoztak létre és az izraeli tagozat elnöki tisztségével a Soá utáni Budapest volt főrabbiját, dr. Herskovits Sraga Fábiánt bízták meg. A Shel­­ters-szervezet szép házakat épített magyarországi új bevándorlók számára Holonban és Kirját Ono­­ban. S mit ért el ezzel a Shelters ? Vájjon valaki is emlékszik-e arra, hogy ezeket a házakat Ame­rikában élő magyar zsidók adományaiból létesí­tették ? Valóban talán azok, akik annak idején, új olé korukban valóban „shelter"-t találtak ezek­ben a házakban. Rajtuk kívül azonban már senki sem emlékszik erre, senki sem tud erről, senki sem beszél erről. Tehát a Shelters házai nem já­rultak hozzá a magyar zsidóság megismeréséhez és népszerűsítéséhez Izraelben. Hadd mutassak rá Petach Tikva városára, amelyet magyarországi hazatérők alapítottak és amely az idők folyamán Izrael harmadik legna­gyobb városa lett. Izrael miniszterelnöke, Ben Gurion, beszédeiben többször említette és ki­emelte, hogy Petach Tikvát magyar zsidó olék alapították.Fennállásának 50. évfordulója alkal­mából a városi tanács ünnepi emlékkönyvben számol be részletesen a város alapításáról és közli a város alapítóinak névsorát is: majdnem kizáróla­gosan magyar zsidók. Jeruzsálem Méá Seárim-negyedében a BÁTÉ UNGÁRN többszáz háza elnevezésével is hirdeti, hogy magyar zsidók hozták létre magyar zsidók számára ezt a lakótömböt. A Somré Ha chomot (A falak őre) jesiva otthont, amely az ilyen természetű intézmények között is a legren­­dezettebb és leggazdagabbak egyike, szintén ma­gyar zsidók hozták létre, bár nem voltak cionis­ták. Az alapítók ajándékokat és anyagi hozzájáru­lást a magyar zsidóság összességétől kaptak, vallá­si és ideológiai nézetüktől függetlenül A Somié Hachomot-jesiva magas színvonalú idősek ottho­nát is épített. Izraelben nincs olyan közérdekű A jóhiszemű, de naiv tanácsok adóinak, minden tiszteletem mellett, csak annyit mondha­tok, hogy javaslataik minden reális alap hiányá­ban levő vágyálmok. Sokkal nagyobb megértés­sel fogadnám, ha az idősbödő, magyar nyelvterü­letről hazatértek számára, az „aranykort' elértek részére, megfelelő intézményt, otthont létesíte­nének, mert sokan az érdekeltek közül - eltérő szokásaik és etnikai-kultúrális hátterük miatt — nem találják helyüket a meglévő öregotthonok­ban. Mindehhez a nyelvi nehézségek is hozzájá­rulnak. Ha a javaslattevők ilyen jellegű tervvel áll­nának elő, kétségtelenül kivívnák az izraeli ma­gyarajkú zsidóság köszönetét és háláját Akik azonban idegen toliakkal ékeskednek, mások szülőföldjébe szólják a magot, míg a magukét hagyják parlagon heverni, - bennem azt a meg­győződést alakítják ki, hogy az illetők egyrészt naiv tervezők, akik nem ismerik az izraeli valósá­got, másrészt tanácsaik pehelysúlyú javaslatok, mert általában nem reálisak és nem alkalmazkod­nak a tényleges izraeli élethez és szükségletekhez. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA ! MEGJELENT! PORCUKOR 74 oldalas humorgyűjtemény második száma, gazdag tartalommal Önköltségi áron, postaköltséggel együtt, kapható a szerkesz­tőnél: SÁTORY RICHARD, a HÁZASSÁGGAL KEZDŐDIK, a NEWYORKI FIGYELÖ-ben megjelent regény szerzőjének újabb műve. Rendelés a szerkesztő címére küldendő: 95, Santa Barbara Road, Willowdale, Ont. Canada M2N 2C4. NEWYORKI FIGYELŐ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 vagy (212) 725-1211 - Ext.51. 1 ltacfc-2 Iß iß 1/2 «Mal 10.00 20.00 37 JO 75.00 150.00 As 300.00 Hagyomány, hagyomány, Condos Sándor izraeli könyvkereskedő kezdeményezése nyomán, az ugyancsak Iz­raelben élő Gerő Zsuzsa segítségével, — első alkalommal kerülhetett sor Budapes­ten izraeli—magyar zsidó, illetőleg itthon kiadott zsidó témájú könyvek bemutatá­sára. A kiállítás rendezői: a Gondos és S'csanna könyvkereskedés (Haifa), az Ex Libris Antikvárium Kft. (Budapest), va­lamint a Magyar Könyvkiadók és Könyv­­terjesztők Egyesülése. A bemutató létre­jöttét támogatta a Dunabank Rt. és a Leütni Hitelbank Rt. Védnökségét a Ma­gyar Izraeli Baráti Társaság vállalta. A megnyitóra egybegyűltek között is­mert írók, közéleti személyiségek is jelen voltak. Izrael budapesti nagykövetségét Joel Barnea tanácsos képviselte. Az ese­ményen résztvevőket Drucker Tibor, a Dunabank Rt. ügyvezető igazgatója üdvö­zölte, majd meleg szavakkal emlékezett meg a most 85 esztendős Gondos Sándor­ról, s méltatta a magyar kiadványok iz­raeli terjesztésében végzett tevékenységét. Ezt követően nyitotta meg a kiállítást Raj Tamás főrabbi. Szólt a könyvbemu­tató jelentőségéről, s utalt arra, hogy ez is a híd szerepét tölti be az izraeli és a magyar zsidóság között A kiállított több mint 300 darabos kol­lekcióból érdemes kiemelni Kulka Jona, ismert izraeli szobrász albumát, amely szobrainak grafikáit tartalmazza. A mű­vészt Cfát, a zsidó kabbala és a miszti­kum városának meséi ihlették meg. Há­rom nyelven (magyar-héber-angol) jelent meg a magyar származású Moskovitz tör­pe-család szomorú története Mengele or­vosi kísérleteiről. A kiállításon láthattunk számos olyan helytörténeti munkát is, amelyekkel magyar olvasók most először találkoztak (Beregszászról, Nagyváradról, Pápáról, Kassáról stb.) Ezek különösen értékes információkat nyújthatnak a ma­gyar történetíróknak, hogy kiegészíthessék az itthon megjelent történelmi monográ­fiákat. A könyvkiállítás ízelítőt adott azokból a magyarországi zsidó témájú kiadványok­ból is, amelyeket a jövő év tavaszára ter­vezett haifai kiállításon kívánnak bemu­tatni. Ilyen pl. az Alef-könyvek sorozat­ban megjelent Észter-könyve, amelyet itt láthattunk először. Ugyancsak helyet ka­pott a bemutatón Szita Szabolcs több könyve, így pl. a Holocaust az Alpok előtt, a Halálerőd, az Utak a pokolból. Bemu­tatták Lázár (Lazarovits) Ernő hamarosan megjelenő első könyvének makettjét is. A Pokoljáró címmel írt művében a szerző a holocaust tragikus időszakát eleveníti fel, életrajzi jelleggel. ban megjelent Észter-könyve, amelyet itt láthattunk először. Ugyancsak helyet ka­pott a bemutatón Szita Szabolcs több könyve, így pl. a Holocaust az Alpok előtt, a Halálerőd, az Utak a pokolból. Bemu­tatták Lázár (Lazarovits) Ernő hamarosan megjelenő első könyvének makettjét is. A Pokoljáró címmel írt művében a szerző a holocaust tragikus időszakát eleveníti fel, életrajzi jelleggel. KER/ÚK olvasóinkat, hogy HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK. VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA fcit ttoéideU ngy érdeke* tfook- Mk. Near kteftlt Jsécintokat mm Hifiink rima.______________ Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi dófizetés 30 dalMr d|át Név CM LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Péter Ferenc, a Nahariai Magyarul Beszé­lők Klubja elnöke Budapesten járt és hazatérése után, magyarországi zsidó vezetőkkel folytatott tárgyalásait ismertette szerkesztőnkhöz írt leve­lében. Utal arra, hogy a NEWYORKI FIGYELÖ- ben közlésre került, hogy a Magyar Zsidó Világ­­kongresszust kívánja a Magyar Zsidók Világszö­vetsége megrendezni 1992-ben Izraelben. A Világkongresszus szervezésének gondo­latával kapcsolatban annak a nézetének ad kife­jezést, hogy mind Magyarországon, mind Izrael­ben hiányzik a szervezett vezetés. Péter Ferenc a magyarországi zsidó veze­tők közül jónéhánnyal folytatott megbeszélést, ezek között legfontosabbnak azt a találkozóját tartotta, amely Raj Tamás rabbi, képviselővel létesült. Utóbbi azt ajánlotta, hogy az általa megnevezett vezető személyiségekből kellene bizottságot felállítani, amelynek tagjai elő tudják segíteni az izraeli magyar származású és a magyar­­országi zsidók kapcsolatának szorosabbá tételét. Raj képviselő azt a gondolatot is felvetette, hogy a Világkongresszust esetleg Magyarországon lehet­ne megtartani. Péter Ferenc mind a maga, mind klubja nevében közreműködését helyezte kilátásba,hogy az egyetemes magyar zsidóság megerősítését szol­gáló eszme megvalósításra kerüljön. 000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000*. LIQUIDATION SALE ÜUNqARÍAN Books Also ENqlisk Books From HuNqtsy Jewish Themes, Children’s Books, Literature, History, Politics, Science, Novels, etc. Hundreds of books to choose. For further Information & Catalogue Please VVrltei • CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE 4418 16th Ave, Bklyn. NY-11204 s « 3 M 1 *1 SAJTOTQKÖR ÚJ ÉLET, BUDAPEST

Next

/
Thumbnails
Contents