Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-11-21 / 11. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1991 november 21. GERÉB LÁSZLÓ: MAJDNEM KOMOLY KOMPROMISSZUMOS JAVASLAT A KÖZEL-KELETI KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRA A világ és Izraelnek eddig leghűbb szövetségese, USA, azt kívánja, hogy Izrael adja le a megszállt területeket .Némi zsenge vita hallatszik arra vonatkozólag, hogy helyes-e a „megszállt" kifejezés, vagy sem. Magam részéről az a meggyőződésem, hogy a szavakon való lovaglás semmit sem segít a béke előmozdításában. Ebből kifolyólag, a kifejezés kérdésében hajlandó vagyok az első kompromisszumra. Maradjon megszállt, csak talán bővítsük ki: honvédő háborúban megszállt területre. Mert az ugyebár lényeges különbség, hogy támadó ország rab ló hadjárata során szállja meg a másik ország területét, mint például azt a náci Németország tette, avagy a megtámadott ország győzi le támadóját, s - mintegy büntetésiilelveszi tőle területe egy részét. Miután ezt tisztáztuk, bejelentem második kompromisszumos javaslatomat: Izrael adja le a kívánt területeket egytől-egyik, vagyis a Nyugati Partot, Gázát, Golánt és Kelet-Jeruzsálemet, ha cserébe egykori támadói visszaadják az elesett izraeli katonák életét, akik azt haláluk védelmében áldozták fel. Mivel feltételezem, hogy ezen javaslatom süket fülekre fog találni, bejelentem harmadik javaslatomat, de ezt már komolyan. Izrael adja oda Gázát palesztin állam létesítése céljából. Érdekes, hogy ez az egyetlen elfoglalt terület, amelyre senki sem tart igényt. Nyilvánvalóan azért,mert, múlt stratégiailag teljesen értéktelen terület, erről az egyről esetleg hajlandó Izrael tárgyalni. Nem hiszem ugyanis, hogy józanul gondolkodó ember komolyan gondolná, hogy Izrael le fogja adni azt a Golán Magaslatot, amelyről sziriai ágyúk húsz éven át lőtték az izraeli polgári lakosságot, s amelynek bevétele annyi véráldozatot követelt az izraeli haderőtől. Arról a tényről ugyancsak megfeledkezik a világ, hogy miután a Golán gazdát cserélt, a sziriai oldalon soha nem volt kár emberéletben izraeli belövések következtében. A Nyugati Part arab kézre adása pedig Jeruzsálem végét jelentené a zsidóknak és részben a keresztényeknek is. Térjünk vissza a Gázához. Mi előnye származnék Izraelnek — szerénytelen elképzelésünk szerint -, ha itt palesztin állam létesülne ? Izrael veszítene ugyan területet, de minden szempontból értéktelen területet. Ezzel szemben, ha az ún. palesztinok megkapnák annyira áhított államukat automatikusan annak polgáraivá válnának. Izrael válláról leesnék a gond, amelyet jelenlegi arab polgárainak babusgatása jelent, hiszen ezek megszűnnének izraeli állampolgárok lenni. Természetesen nem kívánjuk az Izraelben és a Nyugati Parton élő arabok kényszerű kitelepítését, mert ez súlyosan sértené az emberi jogokat. Lakhatnának tovább házaikban, de mint külföldi állampolgárok. Ez lényegesen megkönnyítené az izraeli rendőrség dolgát a rendbontókkal szemben, mivel külföldi rendbontó vagy bűnöző kiutasítása minden állam joga. Ekként Izraelben csak a békében élni kívánó arabok maradnának. egyetlen bázis a térségben terjeszkedő szovjet imperializmus ellensúlyozására. Ha tehát Amerika most ujjat húz Izraellel, azt a benyomást kelti, hogy az eddigi támogatás kizárólag a hidegháború érdekeit szolgálta, amely a Szovjetunió „fegyverletételével" véget ért.Pedig azt hittük, hogy az Egyesült Államokat erkölcsi okok is vezetik Izrael-barát politikájában. Az elnök elfelejti, hogy az USA a második világháború idején - a többi állammal egyetemben — csak igen-igen szórványosan engedett be a náci pokolból menekülőket, elfelejti, hogy országa elmulasztotta az Auschwitzba vezető vasútvonal, valamint a gázkamrák bombázását. Ez utóbbi bűnt az a tény sem enyhíti, hogy az angol légierő sem tett semmit a deportáció ily módon való megállítására. Az elnök úr azt is elfelejti, hogy jóllehet Izraelnek égető szüksége van a pénzre, de pénz nem csak Amerikában van. Sőt, itt egyre kevesebb van, hiszen az ország súlyos gazdasági problémákkal küzd. Ezzel szemben az egyesült Németország gazdasági ütőképességétől az egész világ tart. Izrael támogatása - bizonyos német csoportok nemtetszése ellenére is - az ország érdeke annak bizonyítására, hogy a bűntudat a megváltozott helyzetben is tovább él. Meg azután itt van Franciaország, amely soha nem takarta Amerika-ellenességét. Angliával egyetemben bizonyosan szívesen támogatná Izraelt, ha másért nem, hát üzleti érdekből: hogy kitúrja Amerikát, s legalább részben visszaszerezze hajdan elvesztett érdekeit a térségben. Az elnök úr elfelejti, hogy a habzószájú kijelentések az új világrendről szépen hangzottak az iraki háború elsöprő sikerű kezdetekor, annak nevetséges és egyre nyilvánvalóbbá váló sikertelen vége az Egyesült Államok tekintélyét igencsak megcsorbította. Lehet, hogy az elnök úr nem marxista alapon tanulta a politika tudományát, de egyet azért bizonyosan tud. Tudományos törvénynek minősül az a jelenség, amely bizonyos körülmények között legalább kétszer megismétlődik. Ez a tétel érvényes a történelem- és politika tudományára is. Eddig még egyetlen ország sem állt meg a történelem kötélpályáján, amely a zsidó néppel vagy annak államával ellentétbe került. Utolsó javaslatom pedig az, hogy az Egye■ sült Államok a fentiek jegyében lépjen ki a közelkeleti konfliktusból. Ebben a kérdésben is hajlandó vagyok kompromisszumra: ne lépjen ki. ígérje meg Szíriának a Golánt, miután megígérte Mexikónak Új-Mexikot. Adja (adassa) vissza a Nyugati Partot nem tudom-kinek, miután visszaadta az elfoglalt dél-kaliforniai területeket a tudom-kinek. Külön köszönöm Bush elnöknek, hogy elismerte a természetest: a zsidó nép államhoz való jogát. Ha ezt nem tette volna, megkértem volna, hogy adja vissza Amerikát az indiánoknak. * Leglényegesebb előnye lenne nevezett intézkedésnek, hogy Izrael gondtalanul területéhez csatolhatná az eddig csak „megszállva tartott" Nyugati Partot. Mint ismeretes, ez eddig azért nem történt meg, mert akkor a demokratikus Izraelnek kötelessége lenne az ittélő araboknak is teljes állampolgári jogokat, így választójogot is biztosítani. Ezzel annyira megugrana az amúgy is igen szapora válszatásra jogosult arab lakosság száma, hogy ez veszélyeztetné Izrael állam zsidó voltát. Hogyha pedig csak a zsidók kapnak választójogot, az a demokrácia végét jelentené az országban. Maradt tehát a kényszermegoldás: a Nyugati Part nem vált hivatalosan Izrael részévé, hanem megszállt jordán területként került izraeli közigazgatás alá. Amikor Husszein jordán király bejelentette lemondását a területről (nyilván a Jordániában élő palesztinek nyomására), zavargások törtek ki, amelyre a terület kétes státusza adott táptalajt. Hogyha tehát Izrael a fent említett módon megszabadulna az ottélő arab lakosság iránti kötelezettségeitőf a Nyugati Part is Izrael Állam részévé válhatnék. Megszűnnék minden jogi vita Izrael telepítési politikáját illetően, hiszen az az ország belügyeibe való beavatkozás volna. Ami Bush elnöknek az utóbbi időben elhangzott, ilyen irányú követeléseit illeti a hitel kérdésével összefüggésben, megállapíthatjuk,hogy AZ ELNÖK FELEDÉKENY. Elfelejti, hogy mit köszönhet Amerika Izraelnek az Irak elleni háborúban, valamint az elmúlt negyven év során, amikor Izrael volt az Kedves munkatársunk elekét azon elvünk fenntartásával közöljük, hogy a NEWYORKI FIGYELŐ hasábjain bárki kifejtheti színvonalas, esetleg szerkesztőségünk álláspontjával szembenálló nézetét Munkatársunknak Bush elnököt támadó álláspontjával nem értünk egyet és az Egyesült Államok elnökét távolról sem tartjuk Izrael Állam „mumusr"-ának, hanem rendkívül nagy diplomatának. Csak arra figyelmeztetjük cikkíró barátunkat hogy a diplomáciában semmi sem íffiZ... ........................................................ Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár díját \ csekkben mellékelem T~ ( kérem számlázni ORVOSCSERE NAHARIYA ÉS KECSKEMÉT TESTVÉRVÁROSOKBAN A demokratikus fejlődés rögös útján mindjobban nyilvánvalóvá válik, hogy a békés együttműködés, megértés és kiengesztelődés egyedül a kultúra összefogó alapján közelíthető és valósítható meg. Kiváló példa erre az a híranyag, ami Péter Ferenc barátunk és munkatársunk, a nahariyai Magyarul Beszélők Klubja elnökének jóvoltából jutott el szeikesztőségünkbe. Ismeretes, hogy Kecskemét és Nahariya között megállapodás létesült, amely szerint Magyarország és Izrael két városa testvérvárosnak minősítette egymást. A nahariyaiak Kec&eméten tett látogatásáról a NEWYORKI FIGYELŐ beszámolt. Most olyan újabb kölcsönös lépés történt, amely a legmagasabb körökig különleges figyelmet érdemel.. Szemorvosok cseréje létesült, amelynek első szakaszában dr. Grósz Andor, a Repülő Orvosi Vizsgáló és Kutató Intézet főorvosa járt Nahariyán, ahol a kórház szemészeti osztályán a nap-mint-nap végzett szaruhártya és szemlencse beültetéseket tanulmányozta. Tapasztalatai alapján meghívta izraeli kollégáit magyarországi látogatásra, hogy ott ilyen beültetéseket vele együtt végezzenek. Ez valósult meg dr. Úri Rehany, Nahariya kórháza szemészfőorvosának nemrégiben Kecskeméten történt tartózkodása során. A meghívott izraeli szemész-kiválóság Kecskeméten folytatott szakmunkájára a sajtó felfigyelt és terjedelmes híradásokban ismertették Rehany doktor működését. Bács-Kiskún megye napilapja, a Petőfi Népe első oldalon közli az izraeli vendégorvos képét és számol be a kecskeméti honvédkórházban végzett szürke hályog-műtétjéről. Az alábbiakban a Kecskeméti Napok interjúját közöljük a kitűnő izraeli orvossal. IZRAELI ORVOSOK A HONVÉDKÓRHÁZBAN Műszerekkel is segítik a műtétet Néhány napra Kecskemét vendége volt izraeli testvérvárosunk, Nahariya kórházának szemész főorvosa, dr. Úri Rehany. A polgármesteri hivatalban tartott fogadáson beszélgettünk vele. — Rehany úr, mi volt az önök látogatásának célja? — Nahariya és Kecskemét két éve kötöttek testvérvárosi szerződést egymással. E kapcsolat jegyében érkeztünk most az önök városába, hogy viszonozzuk dr. Grósz Andor tavalyi látogatását. Utunk célja elsősorban szakmai jellegű, hiszen több szemészeti műtétet hajtottunk végre Grósz doktor úr közreműködésével. A következő héten egy nemzetközi szemészkonferencián veszünk részt Budapesten, ahol tapasztalatainkat egyeztetjük a kollégákkal. — Már lapunk is beszámolt arról korábban, hogy Grósz dr. önöknél új műtéti technikát sajátított el, melyet szeretne itthon Kecskeméten is alkalmazni. A mostani operációk sikeresek voltak? — Igen, úgy tűnik sikeresek. Ez az eljárás egyébként Kecskeméten még ismeretlen. — önök Nahariyában milyen kórházban dolgoznak? — A miénk civil kórház; ahol viszont hovatartozás nélkül minden beteggel foglalkozunk, zsidóval, arabbal egyaránt. A mi munkánk nem tesz különbséget ember és ember között. — Hogy tetszik önöknek az országunk? — Sokfelé jártam már a világon, sokféle emberrel találkoztam, s mondhatom, az itteni emberek valóban csodálatosan kedvesek. Jól érezzük magunkat Magyarországon; Kecskemét pedig egyszerűen bájos. Különösen tetszett a szép, régi városháza 1 — Végül egy más jellegű kérdés: az ön hazája, Izrael hosszas, háborús évtizedek után elérkezett a békekötés lehetőségéhez, önnek mint orvosnak mi a véleménye erről? — Az utóbbi időkben rendkívüli mértékben felgyorsultak az események. Drámai változásokat figyelhetünk meg; szemünk előtt pereg a történelem, hála a televíziónak, a rádiónak. A közel-keleti béke lehetősége természetesen mindenkit felvillanyoz odahaza. Nagyon jó lenne már a béke, természetesen nem csak a Közel-Keleten. *' Dr. Grósz Andort, a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet szemész főorvosát az intézet orvosi szobájában találjuk. — Az izraeli kollégák Kecskemét város vendégeként, az én meghívásomra érkeztek hozzánk. Az első héten a ROVKI-ban és a honvédkórházban folyó szemészeti orvosi munkával ismerkedtek, előadást tartottak a szaruhártya-betegségek ritka fajtáinak kórképéről, lehetséges gyógykezelési formáiról. A második héten Budapesten részt veszünk a Magyar Szemorvos Társaság nemzetközi konferenciáján, ahol dr. Rehany három előadást tart majd. — Milyen műtéteket hajtottak végre Kecskeméten? — Egy már ismert, de városunkban még nem alkalmazott szemészeti technikát alkalmaztunk. A szürkehályog operációjánál a lencse eltávolítása, s az új műlencse beépítése jelenti az operáció lényegét. Ezenkívül egy, a refrakciós szemsebészet körébe tartozó műtétet hajtottunk végre, mely a szemtengelyferdülés mértékét korrigálja. S bár még viszonylag kevés idő telt el az operációk óta, a jelek arra utalnak, hogy sikert értünk el, betegeink látása máris jelentősen javult. A hasonló műtétekhez nélkülözhetetlen műszerek közül ajándékba kaptunk néhányat, szintén azért, hogy a továbbiakban hasonló operációkat hajthassunk végre. Dr. Rehany egyébként felajánlotta, hogy adjunktusát egy hónapra Kecskemétre küldi, így az itteni orvosok még jobban elsajátíthatják e módszereket. Szeretném azt is megemlíteni, hogy egy másik felajánlás értelmében Kecskemét város polgárai ingyen igénybe vehetik a nahariyai szemészet magas szintű, neves szolgáltatásait. — A polgármester úr fogadta a vendégeket a városházán. Itt miről esett szó? — Többek között arról, hogyan lehetne esetleg kiszélesíteni a két város kapcsolatait. Szakemberek, orvosok, művészek számára még sok meglepetéssel szolgálhat a másik nép kultúrájának megismerése. Bán János OOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC TERJESSZE LAPUNKAT! 3aPPPPBqpt)PPPPPCirittBBttgPI^LlÜLlBPPP"C SAJTÓTÜKÖR
