Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)

1991-10-15 / 10. szám

6 NEWY0RK1 FIGYELŐ 1991 október 15. GALILI-GEMEINER ERVIN: SALAMON MIHÁLY EMLÉKÉRE JELENETEK A BUDAPESTI KÖZPONTI MARTIREMLÉKMÜ IDEI ÜNNEPÉLYÉRŐL- Az utolsó „úriember4' a magyar jisuvban — Fenti cím csupán egy a számtalan jel­ző közül, amely jól illett Salamon Mihály ra,, a Magyar Cionista Szövetség utolsó elnöké­re (1946-48), aki Szukkoth-kor, 94 éves korában tért meg népéhez, az író, szerkesz­tő, publicista, a toll és a betű szerelmese,de mindenek előtt cionista vezető és három nemzedék tanítómestere. A huszadik század valamennyi hábo­rújának tanúja, a vészkorszak zsidómentő akciójának, a Vadász-utcának egyik köz­ponti alakja-hőse, aki élményeit a Keresz­tény voltam Európában című riportregé­nyében megírta. Előszavában, többek között, ezeket írja: — Hónapokon át könyvet írtam. Nem papíron és nem tollal, csak úgy magamban belül. Fájdalomtól ordító és tűzlángokkal ostorozó sorokkal teli könyvet a keresz­tény világ felé, amely engedte, tűrte és saját kezével gyilkolta és meggy alázta az én né­pemet és az emberiséget... —- Remélem, hogy a keresztény tár­sadalom e könyv lapjait haszonnal foga folytatni - fejeztem be magamban az elő­szót ironikusan a régi iskolás modorban és módfelett meg voltam elégedve magammal előre, hogy a mázsás gorombaságokat mi­lyen kéjjel fogom az arcukba vagdosnLAz­­óta rájöttem, hogy kár a fáradságért. Az a keresztény társadalom, amelynek könyve­met szántam, azt elolvasni sohasem fogja. S ha mégis, nincsen a világnak olyan köny­ve, amely meghatná őket és nincsen az a prófétai szózat, amelynek hallatára meg­rendülnének. Nincs értelme, hogy ezt el­mondjam nekik. De annál több értelme van, ha el­mondjuk magunknak — éjjel és nappal, életünk összes napjain—,ahogy írva vagyon. Fenti szavakat szívével és vérével írta le három nemzedék tanító mestere, akiben a cionizmus volt az éltető erő. Kezdve fiatal korától, amikor bekapcsolódott mind a Makkabeába, mind az aktív cionista mun­kába. A vallásos cionista mozgalom képvi­selőjeként a budapesti Palesztina Hivatal, majd a Magyar Cionista Szövetség utolsó el­nöke volt. Néhány hete, Ros Hasana-i köszön­tőmben említettem neki, hogy ünnepek után felkeresem Jad Élijáhu-i otthonában, hogy egyet-mást, amit nem tudok még éle­téről, mesélje el nekem a születésnapi cik­kemhez. Találkozásunk - sajnos - nem jött létre s így csupán az előzőleg tőle hal­lottakat vethetem papírra. Salamon Mihály nem csupán cionista vezér, egyben tanító is volt. A neveléshez az alapot a budapesti Zsidó Tanítóképző­ben, több, mint hét évtizeddel ezelőtt kap­ta. Ennek elvégzése után az egyetem böl­csészeti karán irodalmat és történelmet hallgatott. Egynéhány éve mesélte, hogy élet­műve írásába kezdett. Minden valószínűség szerint ez biográfiája is lett volna, amit folytatásként tervezett az említett fenti művéhez. Vallásos, valamint a cionizmusba ve­tett hite a hatnapos háború után más di­menziót kapott az addig mérsékelt felfogá­sú és szelíd lelkű Salamon Mihályban. A háborút követő helyzet újabb horizontokat nyitott meg előtte. Hitte, vallotta és hirdet­te, hogy ez a Felső ígéret kezdete. Egyszó­val a közel hét évtizeddel ezelőtti fiatal cionista szikrája ismét lángra lobbant a minden ízében-vérében író-tanító-bölcselő­­ben. Minden valószínűség szerint ez a győz­­zelem volt a nagy elégtétel számára, aki a Pusztulás Korának nemcsak tanúja, de köz­ponti alakja is volt. Ebből az időből eredt barátsága Char­les Lutz svájci konzullal, aki minden igye­kezetével a halálra ítélt magyar zsidóság se­gítségére sietett. Salamon Mihály évekig le­velező viszonyban volt a nemes svájci dip­lomatával. „Nagy" napjai pedig ezután követ­keztek. Az 1946-os bázeli Cionista Világ­­kongresszus delegátusaként megrázó beszá­molójában ecsetelte azt az emberfeletti mentőmunkát, amelyben fiatalok és öregek egyaránt résztvettek. Ezen a kongresszuson az Aktionskomité tagjává választották. Az 1947 november 29-i Lake Success-i UNO- döntést követő napon a budapesti rádióban (akkor ott még szalonképes volt a cioniz­mus) meghatott szavakkal, de érces hangon és büszkén jelentette be hetven nemzedék álmának megvalósulását - az 1878 évi száműzetést felváltó Harmadik Zsidó Állam megszületését s ezzel a „bolygó zsidó" fo­galmának megszűnését. Nagy hatású beszé­dét a SECHEJÁNU-ősi áldással zárta. Ezt követően Tüdy Zoltán köztársa­sági elnök kihallgatáson fogadta. Az elnök előtt a népek tartozásának lerovását emlí­tette az ős-új haza feltámadásával kapcso-Ilyen cionista múlt után alijázott 1950-ben. Az első években a Népünk cí­mű vallásos irányzatú hetilap főszerkesztő­je volt, majd dr. Marton Ernő, az Új Kelet főszerkesztőjének kérésére a lap szerkesztő­ségéhez csatlakozott, ahol nyugdíjba vonu­lásáig — sőt még azontúl is — írta szombati cikkeit. Amikor dr. Mordecháj Nurok posta­ügyi miniszter lett, őt kérte fel a miniszté­rium sajtófőnöki tisztségére. A miniszter távozása után Salamon benyújtotta lemon­dását, arra hivatkozva, hogy „valamikor" ez így volt szokás. (Hol vannak már azok az idők ?) Vallásosságával párosult mélységes hite megnyüatkozott 1970-ben megjelent Tanúk vagyunk című dokumentum-mű­vünk előszavában, ahol a következőket írta: — A népek történetében páratlanul álló tragédiára vigaszt csak abban találha­tunk, ha a napfényes ország ormairól te­kintetünket a letűnt korszak sötétsége felé fordítjuk. S egyben hívő lélekkel hiszünk a prófétai szózat valóraváltásában, amely sze­rint: - Csak rövid percekre hagytalak el,de végtelen könyörülettel fogadlak vissza. Taj­tékzó haraggal rejtettem el arcomat egy percnyi időre tőled, de örökké tartó ragasz­kodással könyörültem meg rajta, mondja a te Megváltód, az Örökkévaló... -Ez volt Salamon Mihály, akinek em­lékét kegyelettel fogjuk őrizni. Emléke le­gyen áldott... Kissinger a budapesti Zsidó Múzeumban.Tőle balra: Keller László, az Emanuel Foundation elnöke, dr.Benoschofsky Ilona múzeumigazgató és Weiss Andor, az Emanuel Foundation ügyvezető alelnöke Hungária Radio N.Y. WNWK FM 105.9 Levelezési cím: 245 E. 80th St. NYC 10021 Telefon: 212/570-6441 mikrofonnál: APATINI GYULA Hírek - magyar zene - hazai sport politika - NY magyar gazdasági élete Magyar.segítsd a magyart Program vezet8: Apatini Gyula Munkatársak: Medey István v. orsz. gyűl. képv. Ramos László H.H.R.F. elnök Minden szombaton 2-3-ig vasárnap este 7-8-lg Chaim Herzog, Izrael államelnöke a budapesti központi mártiremlékmű előtt. A szószéken dr. Schweitzer József, a Rabbiképző igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents