Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-10-15 / 10. szám
FIG VELÓ Tájékoztató XVI. évf. 10. szám - 1991 október 15. - Ára 70 cent Az »erikái magyar zsidóság haagja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK EGY ÉS MÁS A MOST FOLYÓ KÖZGYŰLÉSRŐL Az ENSZ közgyűlésének most megnyílt ülésszakától, éppen úgy, mint az előzőkétől, nem kell világrengető intézkedéseket várni,Mindamellett, a részben színpadi je.legű megnyilvánulások között voltak olyanok, amelyek nem csak említésre, de figyelemre is méltóak. Bush elnök felszólalása valószínűleg még ellenségeiben vagy ellenfeleiben is azt a benyomást kelthette, hogy Amerika nem játssza tovább az el'efántbébi szerepét, hanem joggal igényelheti magának a világ vezető hatalmának posztját. A cionizmust fajelméletnek minősítő, gyalázatos határozat elleni állásfoglalását zsidó részről lehet akár diadallal, akár azzal a gúnyos megjegyzéssel fogadni, hogy ezzel kívánta enyhíteni a 10 milliárdos segély-garancia négy hónapra való elodázását, de tény az, hogy ki jelentése és a határozat elleni állásfoglalása mégis csak az ENSZ 166 tagállamának képviselői előtt hangzott el, ami nem minősíthető egyszerű politikai játéknak. Említésre méltó, hogy a hírhedt határozat ellen, a Magyar Köztársaság képviseletében, Antall József miniszterelnök is nyíltan, félreérthetetlenül állást foglalt. Őt kétségtelenül követik a szavazásban az új keleteurópai, demokrácia felé botorkáló, többi államok is. A többség tehát biztosítottnak látszik, ezzel azonban Izrael szemmelláthatólag nem elégszik meg, mert impozáns többséget kíván a hatálytalanításkor elérni. Jellemző a tiszteletreméltó testületre a közgyűlés elnökének villámgyors megválasztása a szaudi-arábiai nagykövet személyében, ami élesen bizonyítja, hogy „a kutya ugat, a karaván haladó-megjegyzés igazságát változatlanul vallják mind az olajsejkek, mind az arab pénzre szorult államok. A közgyűlés újdonsült elnöke, amikor az izraeli fődelegátus foglalta el a szószéket, vette a humuszát és eltávozott az elnöki emelvényről, nehogy célpontja legyen Izrael képviselője által elmondandó érveknek. Ez azonban előreláthatólag nem fogja akadályát képezni a békekonferencia megindulásának, még akkor sem, ha a felek erejükből látszólag mit sem vesztve, továbbra is kötik érveik ebét az amerikai külügyminisztérium karójához... A fent említett kormányrendelet a volt közszolgálati alkalmazottakat érintő nyugdíjjogi hátrányok enyhítése felől rendelkezve, a csendőrség volt tagjait is belefoglalja az érintettek körébe, amiben teljes igaza is van, mert a volt csnedőrség tagjaitól a közalkalmazotti minősítést nem lehet eltagadni. A rendelet tehát, nézetünk szerint, nem rejt magában jogi tévedést. Bár vitán felül áll, hogy a m. kir.csendőrség fasiszta jellegű szervezet volt általában, de éppen a demokrácia szabályainak érvényesülése folytán, minden egyes csendőrt egyénileg kell elbírálni, mert a háborús vagy népellenes bűn elkövetőiéként csak terhelő bizonyítékok fennállása esetén lehet vádolni. A csendőrségnek a közalkalmazottak körébe való bevonása tehát törvényes, de ugyanúgy, mint a kártalanítást törvény, amely az igényjogosultságot 1949-től kezdődően állapítja meg és az 1939-től vagyonuktól (később többségükben életüktől isjmegfosztott igényjogosultakra nézve új törvényt helyez kilátásba, — nem a demokratikus jogszabályokba, hanem az illemszabályokba ütközik. Hátrányba helyezni azokat,akik időrendben hamarabb váltak igényjogosultakká, mint a más, esetleg őket üldözött csoportok, — óhatatlanul azt az érzést kelti tárgyilagos szemlélőben, hogy a Kormány a múlt bűneiért való kiengesztelés témakörét másodrendűnek tartja, más, fontosabbaknak ítélt igények kielégítésével szemben. Ez utóbbi azonban már a demokrácia fejlődésének jelentős akadálya. — fedor FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO 136 East 39th Street, New York,N.Y. 10016 DÖCÖGŐ DEMOKRÁCIA Magyarországon legújabban olyan megnyilvánulások és események történnek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a demokratikus átalakulás fejlődése körül jelentős bajok mutatkoznak. Az egyes elszigetelt jelenségekből enyhe jóakarattal arra a jóindulatúdé naiv álláspontra lehetne jutni, hogy a szélsőséges politikai kilengések, soviniszta, nacionalista és egymás iránt gyűlöletre buzdító hangok elszigetelt jelenségek csupán, amelyek felett hangtalanul el lehet siklani abban a reményben, hogy a fejlődés során, mint falevelek az őszi szélben, — elsodródnak. Hogy ez nem ígv van, azt bizonyítják az alábbiak: Demokratikus Charta, 1991 — címmel 160 közéleti személyiség memorandumot bocsájtott ki, amelynek bevezetőjében megállapítják, hogy a demokratikus átalakulás Magyarországon akadozik. 17 pontban foglalják össze azokat a követelményeket, amelyeknek megvalósulása fogja létrehozni Magyarországon a valódi demokráciát. Megállapításaik részletes elemzést igényelnek, itt azonban megelégszünk a témát körülvevő adalékok felsorolásával. Az említett írásművet a magyar sajtó nagy részletességgel közölte. Mi itt ettől eltekintünk, helyette a megjelenés következményeivel foglalkozunk. Ugyanis a Magyar Demokrata Fórum sajtófelelőse, dr. Medgyasszay László nyomban válaszolt az írásban felvetett gondolatokra. Első figyelemreméltó kijelentése az volt, hogy ha nem tudná, hogy a chartát komoly emberek írták, mosolyogna azon, hogy „1991-ben ilyen módon kell a félelmeket rögzíteni.: Majd később: „...mondják meg, ki ellen kell megvédeni ma a magyar demokráciát Mielőtt erre a költői kérdésre mi válaszolnánk, hadd sorolunk fel további két eseményt, amely szorosan tárgykörünkbe vág. Az egyik az, hogy a Szent Korona című folyóirat ellen izgatás miatt folyó eljárásban a bíróság felmentő ítéletet hozott arra hivatkozva, hogy a demokráciában biztosítani kell a szólásszabadságot, tehát a Szent Koronának joga volt azt írni, amit akart. A másik esemény pedig, hogy megjelent a Kormány 112/1991. sz. rendelete a volt közszolgálati alkalmazottakat érintő nyugdíjjogi hátrányok enyhítéséről. Általános megállapításunk az, hogy a demokrácia valódi értelmét ma Magyarországon nagy többségben félreértik. Ez nem is csoda, hiszen az élenjárók a demokrácia lényegét a kommunizmus emlőjén, mint annak ellenzéke, sajátították el. Ez a tény azt is magában foglalja, hogy a demokrácia gyógyírjával együtt, akaratlanul a diktatúra mérgét is magukba szívták. Számtalanszor hangoztattuk, hogy a demokrácia nem a szabadosság, hanem a szabadság érvényesülését biztosítja. A szabadosság az őserdő törvénye, amelyben az erősebb letapossa a gyengébbet, a szabadság viszont az emberi jogok elismerését és tiszteletbentartását, tehát az ezek alapján létrejövő korlátok fennállását is jelenti. A szólásszabadságnak akként kell érvényesülnie, hogy az emberi szó az egyenlőséget, egyenlő jogokat és kötelességeket hirdesse és ne a gyűlöletet, mások kirekesztését, „másságát", alacsonyabbrendűségét , kisebbségi minőségét hirdesse. Ennek az elvnek az érvényesülése azt jelenti, hogy a Szent Korona a tételes törvényben meghatározott izgatást elkövette és nem a szólásszabadság jogával élt förmedvénye kibocsájtásával. A Magyar Demokrata Fórum tisztelt sajtófelelőse is tartsa vissza mosolyát: nem csak azért, mert a Charta aláírói „komoly emberek ", tehát velük szemben kíméletesen nem illik mosolyogni, hanem azért, mert a saj\ tófelelős úr szíveskedjék tudomásul venni, hogy igenis, számtalan olyan egyén, csoport, szerv van ma Magyarországon, akik vagy amelyek ellen teljes erőbevetéssel kell megvédeni a demokráciát. A MAGYAR KÁRTALANÍTÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN VALÓ IGÉNYEK BENYÚJTÁSA Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényben szabályozott igénylési határidő november 7-én lejár,ezért akiknek tulajdona 1949 után került elvonásra, igényeiket ezen időpontig be kell nyújtaniok. Igénylőlapok és további tájékoztatás beszerezhető a newyorki Magyar Főkonzulátus címén és telefonján: 227 East Street, New York,N.Y. 10022. Tel.: (212)752-0661. 5 2nd
