Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)

1991-08-09 / 8. szám

FIGYELŐ 'Tájékoztató XVI. évf. 8. szám. — 1991 augusztus 9. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK VAJÚDIK A BÉKE Csak tisztelettel lehet viseltetni a hallatlan erőfeszítéssel szemben, amelyet Bush elnök a közelkeleti béke érdekében kifejt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok pusztán emberbaráti érzülettől indíttatva fáradozik a Közelkelet békéjének megvalósítása érdekében. Amerikának - mondani is felesleges - elemi érde­ke, hogy a világnak e puskaporos hordója elveszítse gyújtózsinórját. Minél nagyobbak azonban az erőfeszítések és minél közelebb érezzük a percet, amikor az ellenségek — félreteszik, vagy legalább is elfojtják magukban a gyűlöletet, s megkísérlik magukévá tenni a gondolatot, hogy a békés egymás mellett való élés több eredménnyel kecsegtet, mint a terror, - annál inkább napvilágra kerül a félelem, hogy az ellentétek kiküszöbö­lésének terve végül is zsákutcába kerül. Ezt a pesszimizmust, furcsa módon, a tárgyalások lassú, de eredményesnek mu­tatkozó előrehaladása termeli ki. Az arab államok látszólagos engedékenysége nem tudja felejtetni tervüket, hogy Izraelt a tengerbe fojtsák. Az arab érdekelt felek egyike sem jelenti ki félreérthetetlenül, hogy elismeri Izrael Államának létét és államisághoz való jogát. Ugyanúgy nem merészelik elhatárolni magukat Arafáték elavult terrormoz­galmától. Egyetlen arab vezető sem meri kijelenteni, hogy a palesztinek néppé fejlő­désének egyetlen akadályát a PLO képezi. Igaz ugyan, hogy ha példának okáért ezt a szaudi király kijelentené, — nem szólva arról, hogy a terroristák órákon belül eltennék láb alól, de bizonyára akadna egy-két józan ember a világon, aki megkérdezné, miért őrzi Szaudi Arábia hatalmas lakatlan területeit ahelyett, hogy azokon a palesztinek önrendelkezési jogát és állammá fejlődését elősegítené ? A jordán kiskirályról nincs mit mondani, mert az a nap minden órájában szakadatlan rettegésben él és így inkább játssza a gyáva élő, mint a hősi halott szerepét. Az igazságtól való páni félelem azonban a nagyhatalmakat is áthatja. Hogy másra ne hivatkozzunk, Bush elnök maga is, aki pedig mindenki másnál jobban tudja, hogy Izraelnél hűbb, megbízhatóbb és erősebb szövetségese Amerikának a Közelkeleten, de sehol a nagyvilágon nincsen, — állandóan „elfoglalt" területekről beszél, amely kifeje­zés magában foglalja azt az igényt, hogy amit háborúban elfoglaltak,—azt a békében vissza kell adni. Ezesetben Izrael lenne a történelem folyamán az egyetlen győztes ál­lam, amely a vesztes támadók diktatúrájának aláveti magát. Számtalanszor állítottuk, hogy az „elfoglalt területek" fogalma két felet: a foglalót és az elfoglaltat tételezi fel (mint például Amerika és Mexico között, 1916-ban, California déli része és körzete tekintetében),amikor igenis, elfoglalt területekről volt szó. A nyugati partvidéket és Gázát azonban mandátum alatt tartották az ott Izrael előtt uralkodott felek, mint Anglia és Jordán, tehát a területek „elfoglalt" helyett „kapcsolt"-aknak minő­sülnek, amelyeket béketárgyalások során lehet egészben vagy részben igényelni, he­lyesebben k é r n i, de nem lehet rájuk jogot formálni. A most folyó békealkúdozások során továbbra is fenntartják arab részről Ke- Klet-Jeruzsálemre vonatkozó igényüket és ismét emlegetik Jeruzsálemnek a mozlim vallás számára való elsőrendű fontosságát. A naiv világnak nincs tudomása arról,hogy ez a vallási igény alaptalan, mert a mohamedán vallásban Jeruzsálem csak a negyedik fontosságú városnak minősül. Az arab uralom a többi vallások üldözését és vérengzést jelentett, szemben a mai helyzettel, amikor Izrael minden vallás követőinek a legmesz­­szebb menő szabadságot és vallásgyakorlatot biztosít. Külön említésre méltó az az igény, hogy az Egyesült Nemzetek is vegyen részt a tárgyalásokban. Annyit végül is el lehetett érni, hogy az UNO csak a Néma levente sze­repét játssza, különben a történelemben először, a béketárgyalásokon a szegény győz­tesnek, akit sorra megtámadtak a gyűlölettől áthatott későbbi vesztesek, ellenségek gyűjteményével kell szembenállnia, — olyanokkal, amelyeknek — kezdve az 1975-ös, szégyenteljes határozattal, folytatva az Izraelt sorra elítélő döntésekkel és végezve egyes nagyhatalmak vonakodásával, hogy visszaállítsák Izraellel a diplomáciai kapcsola­tot, amelyet mondvacsinált, hamis okokból szakítottak meg, — alapérzületét a zsidó állammal szemben való gyűlölet képezi. FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York,N.Y.10016 ESEMÉNYEINK AZ ÉBREDÉS JEGYÉBEN Közösségünknek a közeljövőben tervbe vett rendezvényei a magyar­zsidó közélet újjáébredésének jegyét viselik magukon. Bármennyire fájdalmas is, elemi kötelességünk őszintén szembenézni azokkal a tényezőkkel, amelyek eddig ernyedt közösségi élet felvirágzását gátolták. Elsősorban számunk ijesztő mértékben való megfogyatkozására kell hivatkoznunk. A közelmúltban is számos tölgy dőlt ki sorainkból,akik a magyar zsidó eszmék lelkes hívei és harcosai voltak. Az életkor előrehala­dásával az egyéni egészségi gondok is elterelik az idősebb nemzedéket a közösségi feladatokkal való foglalkozástól. Sokszor hangoztattuk a múltban, hogy minden emberben két lélek lakozik: a köz- és a magánlélek. Hogy a két lélek egymással milyen arány­ban áll,azt embere válogatja. Kétségtelen azonban, hogy akármilyen kis mértékben is, mindenkiben él a közösségi gondolat, amelytől senki sem függetlenítheti magát és amelyhez való tartozás elmaradhatatlan tényezője az emberi életnek. Ebből kiindulva, felettébb indokolt, hogy közösségünk idősebb tagjait, akik a múltban derekasan kiálltak a magyar-zsidó eszme mellett, újból sorainkba és aktiv közreműködésre buzdítsuk. A fiatal (ún. második és további) nemzedék tagjai már több érdeklő­dést tanúsítanak közösségi gondolataink iránt, de számbelileg még nagyon messzire vagyunk attól, hogy részvételük kielégítőnek legyen minősíthető. Érdekes módon, Magyarországon, a demokrácia fejlődésével párhuzamo­san^ fiatalság mind nagyobb mértékben kapcsolódik be a közösségi mun­kába. Ezt az itt élő második és harmadik nemzedék részéről még nem ta­pasztaltuk. A már eredményesen tevékenykedő ifjúságra hárul a feladat, hogy jelentős számban itt élő társaikat bekapcsolják a közösségi munkába. Közösségi eseményeink sorában a szeptember 15-én, a Park East Syn­agogue-ban tartandó, 47. mártirünnepélyről senki nem hiányozhatik. Kö­zösségünk teljes létszámú részvételével kell bizonyítanunk, hogy a hatszáz­ezer magyar zsidó mártír emléke közösségünk lelkében sohasem fog elhal­ványulni. Az angol szónokok dr. Tauber László főorvos,közösségünk élen­járó, közmegbecsülésben álló vezető tagja, dr. Farkas A. György, a brook­­lyni büntető ügyvédi kamara második nemzedékhez tartozó elnöke lesz­nek, míg magyar nyelven dr. Bárdos Károly professzor fog megemlékezni a magyar vészkorszak tragédiájáról. Grosz Ernő fő kántor fogja — mint az eddigiek során is — a liturgiái részt előadni, a vallási főszónok pedig ismét Schneier Arthur főrabbi, a Park East Synagogue és a Magyar Zsidók Világ­­szövetsége lelki vezetője, az Appeal of Conscience Foundation elnöke lesz. Október 26-án, a Grand Hyatt Hotel-ben kerül megrendezésre az a gála-est, amely a Magyar Zsidók Világszövetsége fennállásának 40. évfor­dulójáról lesz hivatott megemlékezni. A magyar-zsidó társadalom kiemel­kedő személyiségei fognak kitüntetésben részesülni. Díszvendégként Tei­­cholz Bruce, a magyarországi zsidó mentőmunka legendás személyisége, Raoul Wallenberg munkatársa fog az őt a magyar közösség részéről régóta megérdemelt elismerésben részesülni. November 11-én kerül megrendezésre a második Scheiber-emlékest, amelynek előadója dr. Schmelzer Menachem professzor, közösségünk köz­szeretetben álló, tudós személyisége lesz. Az est további programmját leg­közelebb ismertetjük. December 1-én vagy 8-án kerül lebonyolításra a Második Nemzedék 1 által rendezendő Chanuka-est, amelyen közösségünk gyermekei is megta- I lálják majd szórakozásukat azon kívül, hogy a felnőttek régi és új barátok­kal, emelkedett szellemű, testvéri légkörben találkozhatnak. Mindezek a társadalmi események eredményeként remélhető, hogy a magyar-zsidó közösség szellemi, kultúrális és társadalmi élete fellendül és megnyílik annak lehetősége, hogy a Magyar Zsidók Világszövetsége a kul­túrális örökségünk megőrzése érdekében kitűzött céljait megvalósíthassa. Prof.August Molnár PUB 1084 American Hung. Fund — fedor — NEWYORKI

Next

/
Thumbnails
Contents