Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)
1991-08-09 / 8. szám
FIGYELŐ 'Tájékoztató XVI. évf. 8. szám. — 1991 augusztus 9. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK VAJÚDIK A BÉKE Csak tisztelettel lehet viseltetni a hallatlan erőfeszítéssel szemben, amelyet Bush elnök a közelkeleti béke érdekében kifejt. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok pusztán emberbaráti érzülettől indíttatva fáradozik a Közelkelet békéjének megvalósítása érdekében. Amerikának - mondani is felesleges - elemi érdeke, hogy a világnak e puskaporos hordója elveszítse gyújtózsinórját. Minél nagyobbak azonban az erőfeszítések és minél közelebb érezzük a percet, amikor az ellenségek — félreteszik, vagy legalább is elfojtják magukban a gyűlöletet, s megkísérlik magukévá tenni a gondolatot, hogy a békés egymás mellett való élés több eredménnyel kecsegtet, mint a terror, - annál inkább napvilágra kerül a félelem, hogy az ellentétek kiküszöbölésének terve végül is zsákutcába kerül. Ezt a pesszimizmust, furcsa módon, a tárgyalások lassú, de eredményesnek mutatkozó előrehaladása termeli ki. Az arab államok látszólagos engedékenysége nem tudja felejtetni tervüket, hogy Izraelt a tengerbe fojtsák. Az arab érdekelt felek egyike sem jelenti ki félreérthetetlenül, hogy elismeri Izrael Államának létét és államisághoz való jogát. Ugyanúgy nem merészelik elhatárolni magukat Arafáték elavult terrormozgalmától. Egyetlen arab vezető sem meri kijelenteni, hogy a palesztinek néppé fejlődésének egyetlen akadályát a PLO képezi. Igaz ugyan, hogy ha példának okáért ezt a szaudi király kijelentené, — nem szólva arról, hogy a terroristák órákon belül eltennék láb alól, de bizonyára akadna egy-két józan ember a világon, aki megkérdezné, miért őrzi Szaudi Arábia hatalmas lakatlan területeit ahelyett, hogy azokon a palesztinek önrendelkezési jogát és állammá fejlődését elősegítené ? A jordán kiskirályról nincs mit mondani, mert az a nap minden órájában szakadatlan rettegésben él és így inkább játssza a gyáva élő, mint a hősi halott szerepét. Az igazságtól való páni félelem azonban a nagyhatalmakat is áthatja. Hogy másra ne hivatkozzunk, Bush elnök maga is, aki pedig mindenki másnál jobban tudja, hogy Izraelnél hűbb, megbízhatóbb és erősebb szövetségese Amerikának a Közelkeleten, de sehol a nagyvilágon nincsen, — állandóan „elfoglalt" területekről beszél, amely kifejezés magában foglalja azt az igényt, hogy amit háborúban elfoglaltak,—azt a békében vissza kell adni. Ezesetben Izrael lenne a történelem folyamán az egyetlen győztes állam, amely a vesztes támadók diktatúrájának aláveti magát. Számtalanszor állítottuk, hogy az „elfoglalt területek" fogalma két felet: a foglalót és az elfoglaltat tételezi fel (mint például Amerika és Mexico között, 1916-ban, California déli része és körzete tekintetében),amikor igenis, elfoglalt területekről volt szó. A nyugati partvidéket és Gázát azonban mandátum alatt tartották az ott Izrael előtt uralkodott felek, mint Anglia és Jordán, tehát a területek „elfoglalt" helyett „kapcsolt"-aknak minősülnek, amelyeket béketárgyalások során lehet egészben vagy részben igényelni, helyesebben k é r n i, de nem lehet rájuk jogot formálni. A most folyó békealkúdozások során továbbra is fenntartják arab részről Ke- Klet-Jeruzsálemre vonatkozó igényüket és ismét emlegetik Jeruzsálemnek a mozlim vallás számára való elsőrendű fontosságát. A naiv világnak nincs tudomása arról,hogy ez a vallási igény alaptalan, mert a mohamedán vallásban Jeruzsálem csak a negyedik fontosságú városnak minősül. Az arab uralom a többi vallások üldözését és vérengzést jelentett, szemben a mai helyzettel, amikor Izrael minden vallás követőinek a legmeszszebb menő szabadságot és vallásgyakorlatot biztosít. Külön említésre méltó az az igény, hogy az Egyesült Nemzetek is vegyen részt a tárgyalásokban. Annyit végül is el lehetett érni, hogy az UNO csak a Néma levente szerepét játssza, különben a történelemben először, a béketárgyalásokon a szegény győztesnek, akit sorra megtámadtak a gyűlölettől áthatott későbbi vesztesek, ellenségek gyűjteményével kell szembenállnia, — olyanokkal, amelyeknek — kezdve az 1975-ös, szégyenteljes határozattal, folytatva az Izraelt sorra elítélő döntésekkel és végezve egyes nagyhatalmak vonakodásával, hogy visszaállítsák Izraellel a diplomáciai kapcsolatot, amelyet mondvacsinált, hamis okokból szakítottak meg, — alapérzületét a zsidó állammal szemben való gyűlölet képezi. FIGYELŐ HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York,N.Y.10016 ESEMÉNYEINK AZ ÉBREDÉS JEGYÉBEN Közösségünknek a közeljövőben tervbe vett rendezvényei a magyarzsidó közélet újjáébredésének jegyét viselik magukon. Bármennyire fájdalmas is, elemi kötelességünk őszintén szembenézni azokkal a tényezőkkel, amelyek eddig ernyedt közösségi élet felvirágzását gátolták. Elsősorban számunk ijesztő mértékben való megfogyatkozására kell hivatkoznunk. A közelmúltban is számos tölgy dőlt ki sorainkból,akik a magyar zsidó eszmék lelkes hívei és harcosai voltak. Az életkor előrehaladásával az egyéni egészségi gondok is elterelik az idősebb nemzedéket a közösségi feladatokkal való foglalkozástól. Sokszor hangoztattuk a múltban, hogy minden emberben két lélek lakozik: a köz- és a magánlélek. Hogy a két lélek egymással milyen arányban áll,azt embere válogatja. Kétségtelen azonban, hogy akármilyen kis mértékben is, mindenkiben él a közösségi gondolat, amelytől senki sem függetlenítheti magát és amelyhez való tartozás elmaradhatatlan tényezője az emberi életnek. Ebből kiindulva, felettébb indokolt, hogy közösségünk idősebb tagjait, akik a múltban derekasan kiálltak a magyar-zsidó eszme mellett, újból sorainkba és aktiv közreműködésre buzdítsuk. A fiatal (ún. második és további) nemzedék tagjai már több érdeklődést tanúsítanak közösségi gondolataink iránt, de számbelileg még nagyon messzire vagyunk attól, hogy részvételük kielégítőnek legyen minősíthető. Érdekes módon, Magyarországon, a demokrácia fejlődésével párhuzamosan^ fiatalság mind nagyobb mértékben kapcsolódik be a közösségi munkába. Ezt az itt élő második és harmadik nemzedék részéről még nem tapasztaltuk. A már eredményesen tevékenykedő ifjúságra hárul a feladat, hogy jelentős számban itt élő társaikat bekapcsolják a közösségi munkába. Közösségi eseményeink sorában a szeptember 15-én, a Park East Synagogue-ban tartandó, 47. mártirünnepélyről senki nem hiányozhatik. Közösségünk teljes létszámú részvételével kell bizonyítanunk, hogy a hatszázezer magyar zsidó mártír emléke közösségünk lelkében sohasem fog elhalványulni. Az angol szónokok dr. Tauber László főorvos,közösségünk élenjáró, közmegbecsülésben álló vezető tagja, dr. Farkas A. György, a brooklyni büntető ügyvédi kamara második nemzedékhez tartozó elnöke lesznek, míg magyar nyelven dr. Bárdos Károly professzor fog megemlékezni a magyar vészkorszak tragédiájáról. Grosz Ernő fő kántor fogja — mint az eddigiek során is — a liturgiái részt előadni, a vallási főszónok pedig ismét Schneier Arthur főrabbi, a Park East Synagogue és a Magyar Zsidók Világszövetsége lelki vezetője, az Appeal of Conscience Foundation elnöke lesz. Október 26-án, a Grand Hyatt Hotel-ben kerül megrendezésre az a gála-est, amely a Magyar Zsidók Világszövetsége fennállásának 40. évfordulójáról lesz hivatott megemlékezni. A magyar-zsidó társadalom kiemelkedő személyiségei fognak kitüntetésben részesülni. Díszvendégként Teicholz Bruce, a magyarországi zsidó mentőmunka legendás személyisége, Raoul Wallenberg munkatársa fog az őt a magyar közösség részéről régóta megérdemelt elismerésben részesülni. November 11-én kerül megrendezésre a második Scheiber-emlékest, amelynek előadója dr. Schmelzer Menachem professzor, közösségünk közszeretetben álló, tudós személyisége lesz. Az est további programmját legközelebb ismertetjük. December 1-én vagy 8-án kerül lebonyolításra a Második Nemzedék 1 által rendezendő Chanuka-est, amelyen közösségünk gyermekei is megta- I lálják majd szórakozásukat azon kívül, hogy a felnőttek régi és új barátokkal, emelkedett szellemű, testvéri légkörben találkozhatnak. Mindezek a társadalmi események eredményeként remélhető, hogy a magyar-zsidó közösség szellemi, kultúrális és társadalmi élete fellendül és megnyílik annak lehetősége, hogy a Magyar Zsidók Világszövetsége a kultúrális örökségünk megőrzése érdekében kitűzött céljait megvalósíthassa. Prof.August Molnár PUB 1084 American Hung. Fund — fedor — NEWYORKI
