Newyorki Figyelő, 1991 (16. évfolyam, 2-11. szám)

1991-02-15 / 2. szám

1991 február 15. NEWYORKI FIGYELŐ 3 PASTOR RAFAEL BÚCSÚSZAVAI ÉDESANYJÁHOZ, MAGDÁHOZ Mindnyájan páratlanok vagyunk a magunk nemében, de Magda különleges volt A jóság, a tisztaság és önzetlenség megszemélyesítője. Jóságával nemcsak életünket érintette, hanem belsőnkbe hatolt Akik közel voltunk Hozzá — sokan közülünk —, átitatottak voltunk határtalan vonzóerejével, érzékelhető valóságtudatával, igazi.szív­­ből jövő gondozókészségével. Különleges voltának megnyilvánulása volt, hogy magun­kat is különlegesnek éreztük, önmagunkkal szemben is jónak. Valójában Általa az éle­tet szeretővé váltunk. Ezért Magda jósága több volt, mint segítség:ösztönzés volt. Az is rendkívüli, hogy az emberek különböző csoportjaira is mély hatással volt. Voltak, akik jóval idősebbek voltak nálánál, akiket fáradhatatlanul gondozott. Mások fiatalabbak voltak nálánál: ezekbe energiát és személyiséget öntött. Természetesen, ezeken kívül ott voltak a vele egyenrangúan, számos barálja, akiket felvilanyozott, ha csak telefonon is beszélt vagy találkozott velük. Sosem mondta: — Halló —, hanem: „halló, drágám7, vagy „szervusz, édesem7. Pontosabban, mik voltak lelkületének összetevői ? Ezek különbözőek voltak és különféle síkon működtek. Elsősorban és felületesen, említeni kell korlátlan életörömét, — mosolyát, amely beléptekor kísérte, kitörő nevetését. Valóban boldog ember volt. Mások jó hírei okoz­tak örömet neki.Féltékenység, neheztelés ismeretlen volt számára. Minden helyzetnek derűlátó oldalát látta meg. Mindnyájunkat jó oldaláról ítélt meg. Magda lelkületének másik, mélyebb része volt a melegsége — lelkének igazi nemessége.Nem azért volt kedves, mert hitt a kedvesség elvont fogalmában, vagy azért, hogy mások azt állítsák róla, hogy kedves, — hanem Ő kedves volt azért, mert ez volt a t e r m é s z e t e. Mi, akik kedvességét élveztük, éreztük, tudtuk, hogy az valódi, megalkúvás nélküli, maradandó volt. Magda lelkének harmadik, legmélyebb eleme, — talán az, amit legjobban csodá­lunk —, azaz ereje és bölcsessége volt.Nem volt élete mindig könnyű. Az átlagosnál több megpróbáltatáson ment keresztül. Nyolc éves korában halt meg szere­tett édesanyja, húszon felüli korában testvéröccse. A hitlerizmust Magyarországon élte túl. Szembekerült a kommunizmussal. Csalásával együtt mindenüket elvesztette^mi nem volt lekicsinylendő. Magda küzdelmesen élt édesapámmal együtt, Izrael újra meg­talált, nehéz földjén. Édesapja, akit imádott, Svájcban halt meg, amikor Magda 33 éves volt. Mostohaanyja (egyben nagynénje) néhány évvel később Amerikában halt meg. 1959-ben a második vándorlás következett, ezúttal Amerikába: új kezdet — új közde­lem. Apám halálakor Magda csak 48 éves volt. Ismét megházasodott, de Mayer Albert néhány évvel később, szintén meghalt. Mindezek ellenére Magda sohasem panaszkodott .Mindig a pozitívumra tekintett és boldognak tudta önmagát. Az is volt ! Élete teljes, izgalmas és jelentőségteljes volt. Elragadtatással beszélt a három nagy emberről életében. Mindegyik különálló személyiség volt A kivételes tehetségű, tökéletes ember, atyja, az én apám és Albert. Az ő életüket Magda örömmel töltötte meg, úgy, amint azok is kiválóságukkal őt lel­kesítették. Hasonlóképpen, számára a vándorlások nem tűrt nehézségeket, hanem alkalma­kat jelentettek, amelyeket meg kellett ragadni. Hálás volt ennek az országnak és Erzsi nénjének, aki idejövetelét lehetővé tette. A sok halál, amelyet Ő túlélt, nem tette reménytelenné. Beolvadt a két családba, amelyek részévé vált a Deutsch okba és később a Mayerokéba. Mindaz, amin keresztülment és ahogyan túlélte ezeket, legyőzhetetlen erejének és bátorságának bizonyítéka. Ahogyan értékelte, amin keresztülment és ahogyan azok pozitív oldalait tartotta meg és emlékezett rájuk, — bölcsességének bizonyítékai voltak. Ez az erő és bölcsesség vonzott mindenkit Magdához, mert tapasztalatai és életéhez való viszonya erő és bölcsesség forrása volt számunkra és segített bennünket saját éle­tünkben helytállni. Gyakran mondta nekem, hogy a jellem az egyetlen dolog, ami számít.Az Ő jelleme, amelynek fémjelzői tisztesség és becsület voltak, — szilárd volt, nem változó és nem relativ. Bárhol is élt (Magyarországon, Izraelben vagy Amerikában), bármilyen könnyű vagy nehéz volt a helyzete, gazdag vvagy szegény volt, bármilyen tárgykörben Magda mindig önmagát adta. Sziklaszilárdan ragaszkodott elveihez és értékeihez, nyug­talanítóan, ösztönszerűen volt képes elválasztani az igazat a hamistól, a jót a rossztól, a fontosat a lényegtelentől. A pénz sohasem képezte célját, csak a véghez vitel. Dolgok nem voltak fontosak, csak az ember. Adni jobb volt, mint kapni, éppen úgy, mint olyannak lenni, akire mások ráutaltak, mint olyannak, aki maga van másokra ráutalva. Társadalmi szokások nem befolyásolhatják az ember cselekvését, függetlenség, és egyé­niség annál inkább. Az Ő perspektívája feddhetetlen volt. Mindnyájan részesültünk az örömből, melegségből, erőből és bölcsességből,—egy­szóval Magda jelleméből. Ezeknek legnagyobb adagjai számomra voltak fenntartva. Életének, büszkeségének, örömének középpontjában én álltam. Amit Tőle kaptam, meg sem kísérlem leírni. Csak annyit, hogy amit adott nekem, az feltétel nélkül, feltű­nésmentes és teljes volt. Behatóan törődött mindennel, ami velem történt, de sohasem kísérelte meg életemet irányítani. Szeretete szabaddá tett, de nem fojtogatott. Megen­gedte, sőt elősegítette önbizalmamat saját pozitivizmusának és függetlenségének túl­­áradásával. Az utolsó években Magda kiterjesztette szeretetét Marinára és aztán Stefanra, Fiúnkra. Azért élt, hogy lássa és részesüljön boldogságunkban és beteljesülésünkben. Ezért hálás vagyok a Teremtőnek. Nemcsak szerettem az anyámat (ami természetes), de kedveltem és tiszteltem, zletem leghosszabb szakaszában O volt a legjobb barátom. S én így voltam neki. Az lyen szoros kapcsolat mindent túlél, még a halált is. Az a Magda, aki belsőnkbe hatolt, az adás, élet és szeretet művészetének mes­ére volt. Mi, akikbe így behatolt, művészetének alkotásait magunkban hordozzuk. \míg bármelyikünk életben marad, Magda is élni fog I HACKER MARY MARIANNE: HÍREK AUSZTRABÓL Mielőtt a legutóbbi ausztriai kultúr­­eseményekről számolnék be, meg kell em­lítenem, hogy figyelmesen olvastam a Leo­nard Bernstein haláláról írt, hivatott tollú beszámolót, de annak ahhoz a megjegyzésé­hez, mely szerint „Wien Karajant imádta7, hozzá kell tennem, hogy a valóságban Kara­jan karmesteri készségét elismerték, de csak Bernsteint imádták,- nemcsak a zené­szek, de a közönség is. Ennek jellemzéséül, a NEWYORKI FIGYELŐ könyvtára szá­mára megküldtem a MUSIKFREUNDE, zenebaráti társaság 1990 novemberi kiadvá­nyát, amelyet Leonard Bernstein emléké­nek szenteltek és amelyben elismert zenei szakértők búcsúznak a nagy muzsikustól. A kiadványt 14 (!) Bernstein-kép díszíti. A Beth Hatefutssoth bécsi baráti kö­re az ottani zsidó múzeumban nagyon ér­dekes kiállítást tart KAFKA'S PRAG cí­men. Számos dokumentum, fénykép és más írás rámutat arra, hogy Kafka, aki ele­inte nem tudott megbékülni zsidóságával, mind inkább közelebb került a zsidó gon­dolkozáshoz, érzésekhez, sőt később még a cionizmushoz is vonzódott. Az anyag a tel­­avivi múzeum került Bécsbe és hozzájött a Prágából érkezett anyag is, miután a vasfüg­göny megszűnt. A kiállítás megvalósításá­hoz Wien városa adott támogatást. 1990 november 7-én Simon Wiesen­­thalt filozófiai díszdoktorrá avatták. A ké­sei elismerés ünnepélyes külsőségek között folyt le, ami öt más, külföldi egyetem azo­nos kitüntetése után következett be. Az akadémiai szenátus a diákok kívánságára, egyhangúlag döntött a kitüntetés adomá­nyozása javára. Az egyetem dísztermében a TV, rengeteg kül- és belföldi újságíró, a diplomáciai és kultúráiét számos tagjának részvételével folyt le a szertartás. A rektor szép bevezető beszéde után dr. Busek, a tudományok minisztere méltatta Wiesen­­thank munkásságát. A miniszter őszinte barátja a zsidóságnak és nagy érdemei van­nak a magyar-cseh-osztrák kapcsolatok ki­építésében is. Busek Wiesenthalt M AH­­HER és WARNER-nek nevezte (Figyel­meztető és emlékeztető), akit tevékeny­ségében sohasem a gyűlölet, hanem a hu­manizmus vezetett. Wiesenthal válaszában kijelentette, hogy mindazok helyett tevékenykedik, akiknek erre nem volt lehetőségük. Élete végéig nem fog nyugodni és folytatni kí­vánja. eddigi munkáját. * A salzburgi játékoknak és a folytató­lagos zenei idénynek Solti a sztárja. Hang­versenyezett a chicagói zenekar élén.,amely szintén volt ausztriai túrán. a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy éri előfizetés 30 dottr dfát Magyar fogorvos DR. KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde. Rendel: minden nap, előzetes bejelentés alapján Foghúzások it Tömések ★ Koronák-hídak Gyökérkezelés ★ Protézisek ★ Gyors javítások 97-52 64th Are. Forest Hill, NY 11374 (közel a Queens Blvd.-hoz, az R és GG földalattival) Telefon: (718) 275-7552 BIZTOSÍTÁSOKAT ELFOGAD BUDAPESTI ORTHODOX ISKOLAI TALÁLKOZÓ Kérjük mindazokat, akik bármikor a budapesti Dob ut­cai elemi, polgári vagy Torasz Emesz fiú- vagy leányiskola nö­vendékei voltak, juttassák el címüket az alábbiak egykének. Világtalálkozót szeretnénk Budapesten létrehozni. BALÁZS PÁL Döbrentei tér 15, I/8a Budapest I. 1013 Tel.: 1-175-5915 ERNEST STEIN 63-10 108 Street, Apt 7H Forest Hüls, N Y. 11375 Tel.: (718) 275-4975 ■ -i ■ » .................* SZÁLLÁS MAGYARORSZÁGON ! Bármely városban, albérleti lakások, szobák, napi 15 dollártól, kiadók. Telefoni megkeresés vagy üzenet rögzítés: (718)441-6600

Next

/
Thumbnails
Contents