Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1990-01-03 / 1. szám
1990 január 3. NEWYORKI FIGYELŐ 7 SATORY RICHARD: HÁZASSÁGGAL KEZDŐDIK — Egy budapesti zsidó család regénye -(Folytatása 6. oldalról) GALILI ERVIN: Elnököm és Rabbim DR. FRENKEL JENŐ T'l főrabbi emlékére — No no, szerencséje van, hogy énnekem már nem igen kell asszony. Mert hát ugye sokan is kihasználnák az ilyen kedvező helyzetet. — — Hát magának nincs felesége ? -----Két évnél is több, hogy már eltemettem. De az sehogyse bírta a maguk fajtáját. Mindig is nyaggatott, hogy iratkozzak be a nyilaspártba. Ámde én itt Csepelen szervezett vasöntő munkás voltam. Ilyen gyalázatban, ami ma itt végbemegy, sohasem vettem részt. Ellenálltam, ezért is sokat veszekedtünk. Aztán mióta nyugdíjba mentem, elvállaltam ezt a kis semmi állást. Egyedül élek a kis házamban, fenn a dombon. -----Ki főz magának ?------Egyszerű ember vagyok én ! Magfőzök magamnak. Néha a kománál ebédelek. Annak van felesége. így aztán néhanapján hozzájutok pár jó falathoz.-----Én tudok ám főzni. A tíz ujját lenyalná utána, mert olyat még biztosan nem evett...-----Hát tudja mit ? Ezek a mocskos disznók úgysem rontják már itt sokáig a levegőt. Én adok magának helyet az én házam kis kamrájában. Ki nem mehet sehová, még éjjel sem. Hozok magának az öreg lánytól maradt ruhát és éjszaka majd felmegyünk a házamba. Jó lesz így ? — — Nagyon jól ! Ezerszer köszönöm! Bárcsak minden magyar ember ilyen lenne.. — No csak táplálkozzon nyugodtan, aztán majd estefele visszajövök. - Lassú, kimért léptekkel baktatott vissza a dombra. Klári először félelmében arra gondolt, hogy az öreg talán mégis feljelenti. De erélyesen elhessegette ezt a feltevést. — Vannak még tisztességes, jóérzésű emberek, akik még segítenek, ha erre alkalom van. Amúgysem tehetnék semmit. Az őszinte vallomásom segített. Valahogyan megéreztem, hogy vele csakis őszintén szabad beszélni. — Nekilátott az evésnek. Mennyei érzés volt, érezte, hogy új erőre kap.Aztán aludt. Már alkonyodott, amikor Miska bácsi kosárral kezében, megjött. Belépve átnyújtotta a kosarat. — Na öltözzön ezekbe ! Nem valami jót mutatnak, dehát fehérnépnek valók. Addig én kisétálok. — Klári izgatottan nézte a a kosár tartalmát. Parasztasszonynak való holmi volt. Három alsószoknya, rékli, viganó,fejkendő, nagykendő, pamutharisnya, csattos cipő. — Talán ebben a helyzetben ez lesz a legmegfelelőbb — gondolta. Azonnal beöltözött. Jóleső meleg érzés fogta el a hosszú ruhátlanság után. Csinos parasztmenyecske lett belőle. Gyönyörű, vállára omló sötétbarna haját a fejkendő alá nyomta, a nagykendőt szeméig felhúzta, hogy szépségét eltakarja. — Majd ha elfognak, azt állítom,hogy kibombázott hadiözvegy vagyok. — Végre kiment a kunyhóból. Elindultak. Miska bácsi kitalálta a gondolatait: — Majd későbben szerzek valamilyen igazoló papirt magának. — Felértek a dombra. Elszórt, apró házacskák voltak, munkáslakások,közel a nagy gyárhoz. Az ablakok mindenütt fekete papírral voltak befedve. Szerencsére senkivel sem találkoztak a kihalt környéken. Miska bácsi háza egy szoba-konyhás volt, kis verandával. A szobából kamra nyílott, benne fekvőhellyel. Mellette modern W.C., kamra. — Mindig ide vonultam ki, hogy jól kimérgelődjem, kikáromkodjam magam, mikor az asszonnyal összevesztem. Persze maga lesz a szobában, de ha netán kopognának, azonnal beugrik a kis kamrába, s jól elreteszeli magát. De engem már nem maceráinak a nyilas patkányok. Mert amúgy is sok dolguk lesz nemsokára. Közelednek az oroszok.-----Miért, mi lesz ? Lehet, hogy élve megússzuk ezt a borzalmat ?-----Bizony meg ! Pucolnak ők innen nemsokára. Máris be vannak kerítve. Jönnek az oroszok Budapest felé mindenfelől... Na most vacsorázunk még valamit, aztán alszunk... - Klári elmosogatott vacsora után és még kicsit hálálkodott jótevőjének, amit az látható megelégedéssel fogadott. Aztán bement a kis kamrába, ahol ágyán a paplanon kívül még két takaró volt. Na most már nem fog fázni !----Nem bizony ! Jó éjszakát, Miska bácsi ! — — Jó éjszakát ! Mi is a neve ? — — Klári.----Akkor jó éjszakát. Klárika ! — A magyar jisuv egyre ritkuló erdejéből nagy tölgy, az utolsók egyike dőlt ki dr. Frenkel Jenő főrabbi halálával. Rabbim és Elnököm ! - szoktam mondani mind személyes találkozásainkon, mind a telefonba. Ugyanis másfél évtizeddel ezelőtt mindketten két különböző páholy elnökei voltunk. Innen ered a második megszólítás. — Kedves testvérem — mondta, illetve írta és JEN.Ő aláírással fejezte be sorait. Mind a Bnai Brith Nordau-páholyának, mind a telavivi HOH tényleges elnöksége után örökös díszelnökké választották .Ezenkívül díszelnöke volt az erdélyi SOMÉR- szervezetnek, 12 évvel ezelőtt pedig a BRIT RISONIM (Vatik Cionisták) belső vezetősége tagjául választotta. Mindez csupán egy csepp a tengerben — mind az Országban, mind Magyarországon — betöltött tisztségeiből. Az is kevés embernek adatott meg, hogy megélte, hogy 64 évvel ezelőtt kapott diplomát a budapesti egyetemtől. 1975 őszén meghívást kapott az Alma Matertől aranydiplomája átvételéreAzután, hogy az útra nem vállalkozott, a Magyarország érdekeit képviselő svéd nagykövetségen keresztül kapta meg az arany diplomát. Az is kevés halandónak adatott meg, hogy 62 évig boldog házasságban élt szeretett hitvesével, Edith asszonnyal, akitől az utolsó évben a „Jenő nincsen jól" választ szoktam kapni. Most pedig életének 87-ik évében elment az az ember, aki minden magyar-zsidó ügy szószólója volt. Nem csupán itt, az Országban, hanem a szegedi híres és hírhedt Csillag-börtönben, ahol igyekezett a rabságra ítélt hittestvérei segítségére lenni.Ide mint „tiszteletbeli lelkész" minden honorárium nélkül járt be, ahol jó kapcsolatokat épített ki mind a börtön igazgatóságával, mind a tisztikarral, amit a szenvedők érdekében gyümölcsöztetett. Cionizmusa nyíltan az első zsidótörvény életbelépésével mutatkozott meg. Minden péntekesti prédikációját cionista lelkesítéssel fejezte be, a templomi kórus pedig a Hatikvát énekelte. A háború alatt csak természetesnek vette, hogy segítségére legyen a lengyel és szlovák zsidók menekítésének. Ezért a „vétségért" már 1939-ben eljárást indítottak ellene, de — a rendőrtisztekkel való jó kapcsolataiból kifolyólag — pénzbüntetéssel úszta meg az ügyet. A Kasztner-csoporttal Bergen-Belsenbe került, de a háború befejezése után, erkölcsi kötelességének érezte, hogy visszatérjen Szegedre, hogy elárvult hitközsége újjáépítésében segíthessen. Ezzel szemben fiát és lányát (akik már régen nagyszülők) Erecbe küldte. Előbb Mikvé Jiszraélben tanultak, majd Gus Ecjonban telepedtek le, ahol resztvettek a Felszabadító Háborúban, ahol fogságba estek. Cvi fia később a sikunügyi minisztérium főtisztviselője volt. Párhuzamosan a budapesti Rabbiképzővel a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt, ahol 1925-ben SUMMA CUM LAUDE-minősítéssel doktorrá avatták. Heller Bemát, a Rabbiképző Intézet tudós professzora javaslatára az akkor 72 éves Lőw Immanuel mellé meghívták szegedi rabbinak. Azután, hogy -1942-ben - Lőw Immánuel korára való tekintettel kérte felmentését szegedi főrabbi tisztsége alól s ugyanakkor utódjául ajánlotta hűséges munkatársát, dr. Frenkel Jenőt, - kérését a hitközség nagygyűlése magáévá tette és megerősítette. Hivatásától távoleső, de szelleméhez közelálló működéséről is beszélgettünk. Már középiskolás korában is kedvelt tantárgyai voltak a matematika és fizika. Mérnök szeretett volna lenni, de ebben a numerus clausus megakadályozta. Ennek ellenére, rabbi-teendői mellett, foglalkozott fizikával, amelynek eredménye egy jelentős találmány, — távíró készülék volt (szakértők szerint a teleplinter elődje). Első alkalommal 1932-ben Bécsben szabadalmaztatta. Azután, hogy többen felhívták figyelmét, hogy „hazafiatlanság a magyar szabadalmat elmulasztani", beadta kérelmét a budapesti Szabadalmi Hivatalhoz. Ennek következtében 1935 év Jóm Kippur-jának kimenetele után, az újságot kinyitva, látta a találmányáról szóló hírt, amit másnap az összes lapok, beleértve az antiszemitákat is, - átvettek és megemlékeztek a „szegedi főrabbi találmányáról." Az EST vezércikkben emlitette, az Esti Kurír munkatársa pedig lakásán kereste fel, majd inteijut közölt a forradalmi jellegű találmányról. Rabbink és Elnökünk elmondotta még nekünk, hogy 1949 januárjában történt alijjája után 14 évig elemi iskolai tanító volt a CHÓRÉV-iskolában. Igyekeztem — mondotta — nemcsak az osztályomat,hanem az iskola minden növendékét nevelni. Mielőtt az iskolából nyugdíjba ment volna (de csak az iskolából !), iskolájának, valamint a környező vallásos iskolák tanulóiból cserkészcsapatot alakított, amelynek 15 éven át - fehér szakállal — parancsnoka volt. Barátságunkra való tekintettel résztvett a szerkesztésünkben megjelent Tanúk vagyunk-antologiában, majd meghívásunkra résztvett a Cfáton, 600 ezer magyar-zsidó mártír emlékére rendezett 25-ik országos azkarán a magyar jisuv többi reprezentánsával együtt, ahol keresetlen szavakkal parentálta el a dicsőmúltú zsidóságot. Adjon neki nyugalmat az ereci anyaföl, amelyet lakosaival — testvéreivel együtt annyira szeretett... (Folytatása következik) MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Klein CorncU-dipkunás, urológus szakorvos KENDELÖK: 120 East 79th SL, I 110-45 Queens BIvrL, New York, NY 100211 Forest Hills, NY 11375 Mfedkét office tefcfon: (212) 744-8700 •Vaekf • Vett- és hi^áwgmwtmIr 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ unooonnnnnnnnnnnrrnnnrnnrrrrnnrrrtnnnnnnrnrrH----------------Diplomás zongoraművész zongoratanítást vállal. Házhoz jövök ! Angol nyelvű üzenetet a (718) 788-4353 telefonszámra kérek. ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo© —ttm ts mituns!
