Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)

1990-12-18 / 15. szám

2 NEWYORKI FIGYELŐ 1990 december 18 World Federation of Hungarian Jews Bnai Zion hírei Magyar Zsidók Világszövetsége — America-Israel Friendship House America-Israel Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.:(212)683-5377 1 ; 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 —Tel.: (212) 725-1211 A JANUÁR 10-1 TISZTÚJÍTÁSRÓL A Magyar Zsidók Világszövetsége amerikai tagozatának 1991 január 10, csütörtök este 7 órai kezdettel tartandó tisztújító közgyűlése alapve­tő változásokat helyez kilátásba a szervezet életében. Elsősorban kell emlí­tenünk a fiatalabb generációk, a második nemzedék jelentős számú csatla­kozását és kívánságát, hogy aktivan vegyen részt a Világszövetség munká­jában. A megválasztandó vezetők legfontosabb feladatuknak új, Izrael­­centrikus program kidolgozását tartják. Ennek a feladatkörnek elsődleges célkitűzése a magyarul beszélő zsidók kultúrörökségével foglalkozó, izraeli kutatóintézet és múzeum létesítése. A magyar származású zsidóság jelenlegi helyzete kötelezően írja elő a központi magyar-zsidó szervezet megerősítését és munkájának elősegítését. A Világszövetség elsőrendűen hivatott a világszerte növekvő antiszemitiz­mus magyar vonatkozásainak szakszerű kezelésére, mártírjaink emlékének megőrzésére és a magyar-zsidó kultúrális örökség átmentésére a jövő nem­zedékek számára. Furcsa, de igaz, hogy az illetékes nemzetközi szervezetek teljes elis­meréssel viseltetnek a szervezet munkássága iránt, viszont a magyar-zsidó származásúak egyedei nem tanúsítják azt a lelkesedést a célkitűzések iránt, mint például a német vagy lengyel származásúak saját kultúrörökségük irányában. Az új vezetőség ennek megváltoztatása érdekében rendszeres felvilágosító és toborzó munkát fog folytatni A közgyűlésre a belépés díjtalan, frissítőket, szendvicseket felszolgál­nak. Részvétel előzetes telefoni bejelentését szívesen veszi a szervezet. TÖRTÉNELMI REVIZIONIZMUS - ZSIDÓ RÉSZRŐL A „történelmi revizionizmus'-nak nevezett, valójában neo-náci irány­zat, amely a vészkorszak létezését tagadni igyekszik és áltudományos jel­mezbe burkolódzik, — most váratlan oldalról kapott segítséget: számos olyan zsidó megnyilvánulás történik, amely ugyan kétségtelenül a legjobb szándékú és az áldozatok kegyeletének ápolására irányul, de ezek során olyan emléktáblák, cikkek és egyéb megnyilatkozások látnak napvüágot, amelyek meghamisítják a vészkorszak számadatait és az áldozatok számát hamis adatok alapján tüntetik fel. Ez az irányzat különösen a magyar vészkorszak elbírálása szempont­jából jelent súlyos sérelmet. Az ügy jobb megértése céljából adjuk az aláb­bi részleteket: A The New York Times Magazine 1990 május 20-i számában Fred Martin tollából cikk jelent meg „Politics at the Club of Tokajr címen, amely tárgyilagosan mutatja be a demokratikus irányba • haladó, új Ma­gyarországot, de közben megemlíti, hogy: - ... some 200,000 Hungarian Jews perished in the Second World War". Ez az állítás önkéntelenül segítségére van a neo-náci áltudósoknak a vészkorszak befeketítésében, hiszen a magyar-zsidó áldozatok számát 400 •ezerrel csökkenti. A Magyar Zsidók Világszövetsége a tévedés kiigazítását kérte a Times­­től, amire hosszabb levelezés indult meg, amelynek során megállapítást nyert, hogy a téves adatot a cikkíró a los-angelesi Simon Wiesenthal Cen­ter-tői kapta. A Világszövetség ezután a Center-t kereste meg, amelynek tudományos dolgozója közölte az általa nyújtott adat forrását. Erre dr. Braham professzor szakvéleményét mutatta be a Világszövetség az illeté­keseknek. A hosszas levélváltás eredményeként a The New York Times december 9.-i számában újabb riport jelent meg OUT OF HIDING címen, amelyben a szerző, Judit Miller,a Times levelezője, egyik mondatában megemlíti, hogy „több, mint 450,000 magyarul beszélő zsidót öltek meg a vészkorszak idején (Az angol szöveg magyar fordítása. A szerk.) Mondanunk sem kell, hogy ez a számadat még mindig téves, mert a hiányzó 150,000 áldozat a magyar zsidó munkaszolgálatosokból tevődik ki, amiről a cikk nem tesz említést. AZ AMERICA-ISRAEL FRIENDSHIP LEAGUE DÍSZVACSORÁJA HERBERT TENZER TISZTELETÉRE Az Amerika-Izrael Barátság Ligája 1991 január 24-én, csütörtökön, a Grand Hyatt Hotelben díszvacsorát rendez, amelynek díszvendége Herbert Tenzer, az Amerika-Izrael Barátság Ligájának alapítója és elnöke. Herbert Tenzer személyisége messze kimagasló a nemzetközi közélet­ben. 1971 óta töltötte be a Liga elnöki tisztét, amelyről ezév elején lekö­­szönt.Ekkor nevezték ki a Liga igazgatósági elnökévé. A díszvacsora elnökei Frederic V. Malek nagykövet, a Northwest Air­lines elnöke és az iparosított nemzetek gazdasági főtanácsának igazgatója, Walter F. Mondale, Amerika volt alelnöke és Laurence A. Tisch, a CBS el­nöke. A rendkívüli esemény vendégszónoka Dán Ouayle, az Egyesült Álla­mok alelnöke lesz. Herbert Tenzer kivételes életpályáját mondhat magáénak: kongresz­­szusi képviselő, ügyvéd,közületi vezető, kereskedelmi szakember és filant­rópként ismert, azonfelül, hogy az Amerika-Izrael Barátság Ligájának ala­pítója és elnöke. A Liga megalapította a Partners for Democracy Award-ot és ennek első kitüntetettje Herbert Tenzer lesz, aki az okiratot a díszvacso­rán fogja átvenni, mint az a személyiség, aki lényeges szerepet játszott a demokratikus értékeknek előmozdításában, amelyek egyaránt felbecsülhe­tetlenek Amerika és Izrael népeinek számára. A díszvacsora további nagy eseménye a megindítása a Herbert és Flo­rence Tenzer Intézetnek, amely Amerika és Izrael kapcsolatait van hivatva előmozdítani. Az Intézet szándéka széleskörű program létrehozása,amely többek között a Liga és Izraelért működő országos keresztény konferencia vezetősége közötti kapcsolat kiteijesztése, az USA munkaügyi mozgalmá­nak keretében való erőteljes közreműködés, nevelési programúi megvaló­sítása, Izraellel kapcsolatban a közéleti vélemény kialakításának irányítása. Fiatalok nevelésének elősegítésére az Intézet az amerikai-izraeli csereprog­ram keretében amerikai diákok részvételének 150-re való emelésére törek­szik. A díszvacsorán kibocsájtásra kerül egy példa nélkül álló Naptár Jour­nal is, amely az amerikai-izraeli kapcsolatok kronológiáját fogja tartalmaz­ni A Journal szerkesztőbizottsága elfogad üdvözleteket a díszvendég tisz­teletére. 1990-ben megvalósult ifjú újságírók hatodik évi csereprogramja is. Az idei program során 11 amerikai diák és 14 izraeli újságíró működött közre. Az izraeliek okiratot nyertek a N.Y. University-től a nyári akadémiai sze­meszter elvégzése után. Az új amerikai-izraeli középiskolai kultúrcsere-akció 1991 február­március hónapjaiban fog lebonyolításra kerülni. 100 amerikai és 120 izra­eli vesz részt. Ennek befejezéseként 1991 február 28-án a székházban dísz­vacsorát rendeznek. A Liga nagyfontosságú tevékenységének további részleteiről lapunk sorozatosan fog tudósítani. Mindezt tetézi egy újabb, súlyos tévedés, amelyet Gáti Norman, a szervezet vezetőségi tagja fedezett fel floridai látogatása során: A vészkor­szak monumentális emlékműve került felavatásra Miami-ban, amelyen egy tábla, a magyar-zsidó vészkorszak említése során újból 200,000 áldozatról emlékezik meg. Telefoni érdeklődésre az emlékmű-bizottság igazgatója azt közölte, hogy az adatot Martin Gübert ismert művéből vette, amely a vész­korszak térképeit tartalmazza. A térkép összeállítása teljesen tudományta­lan, mert azon az egyes országrészek rendszertelenül vannak feltüntetve. Vannak köztük önálló országok, de vannak országrészek, amelyeknek ál­dozatait nem lehet önállóan minősíteni, hanem kizárólag a deportálásban résztvevő ország áldozatai keretében jelölhetők meg. Braham professzor, a magyar-zsidó vészkorszak nemzetközileg elis­mert szakértője, a szükséges lépéseket az ügy tisztázása érdekében meg­teszi és a nemzetközi nyüvánosság elé fogja tárni a tudománytalan és a magyar-zsidó vészkorszak jelentőségének csökkentését előidéző tévedé­seket. A fejleményekről olvasóinkat folyamatosan tájékoztatni fogjuk. ^■gmWWWWSIWWWWMWyMilHBBgBB«BHWWWW*«BH—■

Next

/
Thumbnails
Contents