Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1990-11-14 / 14. szám
12 NEWYORKI FIGYELŐ 1990 november 14 NEVETŐ FIGYELŐ GERÉB LÁSZLÓ: SZERKESZTŐSÉGÜNK TITKAIBÓL: A ZIMBABWEI PAPUCS Mi sem nagyobb megtiszteltetés annál, mint amikor egy budapesti könyvkiadó egy külhoni újságnak elküldi a gondozásában megjelenő új kiadványokat acélból, hogy azok a külföldi lap hasábjain terjesztésre kerüljenek. Természetesen ezt a különösen fontos feladatot csak a szerkesztő maga láthatja el. A zöldfülű kezdő előtt,mint magam is, e kapuk zárva vannak. Ezért a mi szerkesztőnk is nap, mint nap kíváncsian veszi át postáját, hátha valami új kiadás várja. Ez mostanában elég gyakran megesik, hiszen már nem vagyunk különböző jelzőkkel megspékelt disszidensek, hanem az előző rendszer sajnálatos hibáiból eredendően külföldre szakadt hazánkfiainak titulálnak bennünket .Amikor tehát egy-egy ilyen küldemény érkezik szerkesztőségünkhöz, szerkesztőnk, igazi farkas-szimattal olvas a sorok között. Ismertetéseiben érzékenyen mutat rá a megújuló Magyarország társadalmi problémáira. Panaszkodni ritkán szokott, lévén öreg róka - pontosabban: öreg farkas - a szakmájában. Hetenkint 8-10 könyvet is elolvasni, megérteni, ismertetni,nem okoz nagy problémát. A minap, mit sem sejtve, betértem a meghitt szerkesztőségi irodába. Első pillantásra a megszokott kép fogadott: az asztalokon egy halom könyv és mellette egy látszólag még kibontatlan karton doboz. Mindössze annyi tűnt fel, hogy a szerkesztőnk arca mintha valamelyest gondterheltebb lenne a szokottnál. No dehát előfordul az ilyesmi: sok a munka, az ismertetnivaló és amellett ott van érintetlenül az a doboz is.Nyilván valamelyik pesti kiadó legújabb társadalomkutatási eredményeivel akarja ezt a szegény embert terhelni. Mindketten leültünk dolgozni. Közben sor került néhány aktuális kérdés megbeszélésére is. Egyszerre csak a szerkesztő odalépett az asztalhoz, felemelte a rejtélyes dobozt és elém tette, majd elmondta a következő történetet: Nevezett doboz néhány hónappal ezelőtt érkezett postán Budapestről,M. kiadótól. Súlya feltűnően könynyű lévén, a farkas orr veszélyt szimatolt, hiszen könyvküldemény rendszerint nehéz. Óvatosan kinyitotta egyik felét. Minekutána nem robbant fel, kissé bátrabban hajtotta fel a másik oldalt, majd a harmadikat, végül a negyedik behajtott részt. Ezt a műveletet most előttem is megismételte. Hallatlan izgalom fogott el azon megtiszteltetés hatása alatt, hogy betekinthetek egy budapesti kiadó legújabb titkaiba. Amikor a dobozka szemem elé tárult, levegő után kapkodtam.Fedor mester, aki ezt az izgalmat már a csomag megérkeztekor átélte, most higgadtan emelte ki a legjelesebb darabot és így szólt: - Zimbabwei papucs. - Visszatette a dobozba, majd ámuló szemem és tátott szám előtt másik két darabot emelt ki a dobozból: egy kis hangszert ütővel. Amint kissé magamhoz tértem az ámulatból,elmondta, hogy a kiadót levélben megkérdezte,mi célból küldte a csomagot. Levelére a mai napig nem érkezett válasz. Majd megkérdezte: - Akarsz írni róla ? -Nos, nyájas olvasó ! Büszkén jelentem, hogy néhány éjszakai ébrenlét után, zeneművészi főhivatásomat szögre akasztva, száz róka ravaszságával megoldottam a megoldhatatlannak tűnőt. Az kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a küldemény fontos társadalmi üzenetet akar közölni velünk, hiszen M. kiadó csak ebben a témában dolgozik. Közelebbi nyomot azonban csak egy későbbi vizsgálódásom nyújtott: közepes nagyságú lyuk a jobb papucs talpán. Tehát jelentem: Magyarország intenziven foglalkozik a nyugdíjasok helyzetének javításával. Cáfolva mindazon híreket, amelyek szerint feléledőben van a raszszizmus, a népek egyetértése és barátsága jegyében, lyukas papucsokat vásárol Zimbabwétől idős polgárai részére. Ez jelképes összegért, mindössze másfél havi nyugdíjért, a fővárosban kijelölt helyeken átvehető. Mivel az utazás 70 év fölött ingyenes, a vidéki lakosok is Budapesten vehetik át az értékes import-árút. Akinek'pedig magas lakbére miatt ez a szerény összeg is gondot okoz, papucsa mellé ajándékba kis ütőhangszert kap. Ennek játékmódja mindenki számára könnyen elsajátítható s hangja a gyomor korgását tökéletesen elnyomja. Kedves M. kiadó ! Szeretettel várjuk további küldeményeidet. Csak a sarlót hagyd ki belőlük. Az ugyanis már nem aktuális.Hacsak nem albán készítmény. WINTER GYULA (Lake Peekskill): LAPÚJTÖI TÖRTÉNET... Ez így igaz, ahogy itt írva vagyon... Régen volt, nagyon rég. Édesanyám húga nem voh szépség. Nem igen tudott férjhez menni. Egy ízben megjelent egy jól öltözött, csinos fiatalember. A másik szobában hallgat ództam .amint nagymamámmal alkudozott. Végül is hamarosan esküvő lett és a csinos férj odaköltözött a nagymama házába. Nagymama talán még egy évet élt,aztán hosszú betegség után örökre elköltözött az élők sorából. Minden évben nagymamámnál nyaraltam. Ez halála után sem szűnt meg, mert Lajos bácsi nagyon szeretett engem. Lajos bácsira maradt az egész családi vagyon háromnegyed része, a végrendelet szerint. Évek múltán Lajos bátyáméknak gyönyörű kislányuk született: Ilonka, aki már egy éves korában igen-csak bőbeszédű volt. Lapújtő tíz kilométerre van Salgótarjántól. Lajos bátyám szeretett odamenni, ezért vett egy lovat és vele egy két-kerekű kis kocsit. A ló gyönyörű állat volt, a falu nincstelenje, Pipia pucolta meg minden reggel. Csak úgy ragyogott, ahogy rásütött a nap. Egy reggel Lajos bátyám így szólt: - Gyulám, magyek Tarjánba. Nem jössz velem'? - Boldogan vállalkoztam és már mentem is segíteni Kincsemet befogni a kordélyba. Ilonka, vagy ahogy a családban nevezték: Icuci,látva édesapja szándékát, kiabálni kezdett, hogy ő is jön velünk. Nem lehetett lebeszélni, végül Lajos bácsi megbeszélte Hermina nénivel,a feleségével jiogy Icucit a kordély alá ültetik. Végre elkészültünk az indulásra. Lajos bácsi kezébe vette a gyeplőt és indulásra bíztatta a lovat. Az nem mozdult. Lajos bácsi ostort vett a kezébe. Kincsem felágaskodott, Hermina néni kivette Icucit a kocsi alól, aki teljes erejével sírni kezdett. Lajos bácsi utasítására berohantam az istállóba, felnyaláboltam egy csomó lóherét és a ló szájához tartottam, hogy azzal csalogassam az indulásra. Amikor Kincsem enni akart, egy lépéssel tovább léptem, végül futni kezdtem, de Kincsem gyorsabb volt, el is hagyott. Lajos bácsi alig tudta megállítani, amíg felkerülhettem a kocsira. Nagynehezen beértünk Tarjánba, ahol aznap volt a lóvásár. Odamentünk. Egyszerre csak látom, hogy Lajos bácsi vagy tízszer parolázik egy vidéki ismeretlennel, majd egy másikkal. Vágül is elcserélte Kincsemet egy csúnya vaklóért meg egy négykerekű szekérért. Nyári szabadságomnak hamar vége lett. Hogy mi történt a vak lóval és a négykerekű szekérrel, azt nem tudom... Hungária Radio N.Y. WNWK FM 105.9 Levelezési rím: 245 E. 80th St. NYC10021 Telefon: 212/570-6441 mikrofonnál: APATTNI GYULA Hírek - magyar zene - hazai sport politika - NY magyar gazdasági élete Magyar segítsd a magyart Program vezető: Apatini Gyula Munkatársak: Medey István v. őrs*, gyűl. képv. Hámos László H.H.R.F. elnök. Minden szombaton 2-3-lg vasárnap este 7-4-lg .............................. mnmmi MZISSEN liö A NEWYORKI FIGYELŐRE ÉVI 30 DOLLÁRÉRT 21 st CENTURY HUNG. PUBL. CO. 136 East 39th Street NEW YORK, N. Y. 10016 Előfizetek egy évre a Newyorki Figyelőre. Mellékelem az NEWYORKI FIGYELŐ Hhdetéri.dfltfttelek: Szerkesztőség és kiadóhivatal: 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 vagy (212) 725-1211 -Ext.51. 1/8 oldal 1/4 oldal 1/2 oldal 10.00 AMAeresŐk 20.00 kedvezményben 37.50 75.00 részesülnek 150.00 Az első hat oldalon 300.00 serepUS hirdetések d|i megállapodás szerint KESZI IMRE ÍRÓI HAGYATÉKÁBÓL (Folytatás all. oldalról) Vigyázz, leütlek a kocsiról, kiáltoii c fiatal földes ur a kocsisra, aki emberséges hangon szelt hátra. Egy ember fekszik a;: 'ulszéliben. Szeleményi dühös leit. Vegytfel más. Az asszonyom az első. De az öreg Szeleménviné igazi tekintetes asszony. Egy lépést ^em tovább. Hátha a könyörületes és Irgalmas Isten tesz próbára most Jéacd fiam. Szeleményi kis gyerek módjára úgroü le a szánkóról, hogy felpakoljak a szerencséi]enl a kocsis mellé. Még mej/ is dörzsölte a Jákob fagyos kezét a halotti lepelhez hasonló hóról felszakitolt hódarabokkal. János a kocsis, egyik kezével a gyeplőt fogta, másik karjával Jákobot támogatta... Az utolsó percben jöttek — fogadta Szcleményiékct a tudós orvos. A fiatal asszonyka másna]) reggel boldogan mosolygott a csipkés párnák közölt első álmát alvó kis uj Életre. Egy sirórivó öreg zsidó asszony csókolgatta fehéi* sápadt kezét, örömkönnyeivel fürdeti e á kis újszülöttet — fiának megmentéséért. 'Anyai örömkönnynek szentelő áldásában ugyan melyik gyarló ember merészkedne kételkedni. , AZ OLVASD ÍRÁSA
