Newyorki Figyelő, 1990 (15. évfolyam, 1-15. szám)
1990-11-14 / 14. szám
NEWYORKI FIGVELÓ Tájékoztató XV. évf. 14. szám — 1990 november 14. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK Izrael Állam elutasította a Biztonsági Tanács egyhangú határozatában foglalt igényt, hogy az UNO által kiküldött bizottság vizsgálja ki az arab kődobálást követő fegyverhasználatot, amelynek áldozatai arab fiatalok voltak. Az elutasításnak az a jogi alapja, hogy Izrael nem tekinti alkalmazhatónak a bizottság kiküldésének alapjául szolgáló genfi egyezményt, mert utóbbi csak háború során elfoglalt idegen területekre vonatkozik, viszont Kelet-Jeruzsálem és Judea-Samaria környéke nem elfoglalt terület, hiszen Izrael előtt az egyiptomiak is mandátum alapján tartották elfoglalva. Izrael tehát a területeket senkitől nem vette el, azokat joggal tekinti magáénak és azokon történő mindennemű vizsgálatot saját ügyeibe való illetéktelen beleszólásként tartja nyilván. Izraelnek természetesen a nemzetközi jog alapján teljesen igaza van. A baj azonban ott van, hogy félő: Izrael ezzel az érveléssel indokolatlanul elkésett vagy két és fél évtizeddel. A NEWYORKI FIGYELŐ keletkezése óta hirdeti az izraeli propaganda erőtlenségét az UNO folytatólagos rágalomhadjáratával szemben és annak szükségét, hogy minden lépését nemzetközi jogilag alátámassza. Elcsépelt igazság, hogy ezer és ezer arabot ölnek naponta egymás között, de ezzel az Egyesült Nemzetek közgyűlése vagy a Biztonsági Tanács vajmi keveset, helyesebben szólva semmit sem törődik, viszont az a tény, hogy a zsidó vallás legszentebb ünnepén a Nyugati Fal előtt ájtatoskodó zsidókra kőzáport zúdítanak és a rendőrség ennek megakadályozására már nem láthatott más kiutat, mint a fegyverhasználatot, - elegendő volt a Biztonsági Tanácsnak, hogy megsuhintsa ostorát Izrael felé, elítélje a zsidó államot és vizsgálóbizottságot küldjön ki. Izraelnek a nemzetközi jogi érveket, azt a tényt, hogy „elfoglalt" területekről jogilag beszélni sem lehet, a „palesztin nép" fogalmának frissen történt megszületéséről már évtizedek óta folytatólagos vitát kellett volna, hogy provokáljon a Biztonsági Tanácsban.Számtalanszor megírtuk, hogy .-rém vádoljuk a Biztonsági Tanácsot a tárgyilagosság bűnével és azzal, hogy igazat adjon Izraelnek, de az igazsággal és a joggal szembehelyezkedni még olyan tiszteletreméltó testületnek is nehezére esnék, mint a Biztonsági Tanács. Hányán tudják ezen a földön, hogy egyes arab területeken a népsűrűség 180-szor kisebb,mint Izraelben.vagy a partvidéken, tehát az arab államok boldogan ölelhetnék keblükre „palesztin" testvéreiket, ha nem volna ellenükre? Miért nem tárja fel a világ előtt, hogy mennyivel magasabb az izraeli arabság életszínvonala az arab államokban élőkénél ? Izrael ENSZ-képviselői eddig egytőlegyig kiváló képzettségű, akadémiai színvonalon álló tudósok voltak, akiknek szókincse elegendő lett volna legalább ahhoz, hogy a világot gondolkodóba ejtse és a hazugságokat kellő értéktelenségükre szállítsa le. Izrael ezzel a szellemi fegyve, rel a mai napig érthetetlenül nem élt. Sajnos, nem valószínű, hogy az eddig elhallgatott érvek felszínre kerüljenek a hazugságok tengerében. MEGJELENT! RANDOLPH L. BRAHAM professzor hatalmas műve, A MAGYAR HOLOCAUST rövidített kiadása, egy kötetben, mindenki által hozzáférhető áron ! Ára 15 dollár. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában, levélben vagy telefonon: (212) 683-5377. A magyar nyelvű kiadás nem hiány ozhatik egyetlen házunkbeli könyvtárból sem ! 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 A-9 ty m : 0 N.'L 50ZS5 Prof■August Molnar POB 1084 Americ an Hong« Fond New Brunswick, NJ 08903 AZ ERŐSZAK ÖSVÉNYÉN A világ kétségtelenül a durva erőszak érvényesülése felé halad. Minden korszaknak megvoltak a maga riasztóan durva jelenségei.Gyilkosságok, merényletek, tömegirtó háborúk minden században történtek, de amit a 20. század eredményezett, arra a történelemben nem volt példa. Ma már gondolni sem lehet arra, hogy jogos, vagy jogosnak vélt igényeket más módon, mint terror útján lehetne érvényesíteni. Ha csak a legutolsó hónapok eseményeit vesszük figyelembe, akkor Kuwaitnak Saddam Hussein által történt lerohanása, a palesztin mozgalomnak ma már szalonképessé vált terrorja, a világ különböző részem gyilkosságokkal fűszerezett viták egyes uralomra törő csoportok között, napokkal ezelőtt pedig Meir Kahane rabbi ellen New York szívében elkövetett halálos merénylet, — savég nélkül felsorolható, többi terrorcselekmény arra enged következtetni,hogy az erőszak útján többé nincs megállás. Ugyanebből a tőből fakad a közép- és keleteurópai államoknak a demokratikus rendszer kivívása érdekében folytatott törekvései során megnyilvánuló, tényleges és szellemi erőszak. Ha az antiszemitizmus bennünket legközelebb érintő magyarországi jelenségeit vizsgáljuk, mindjobban megértjük a kormány azon álláspontját, hogy Magyarországon valóban nincs antiszemitizmus. Hogy ezt a nagyon is kétséges tételt magunkévá tegyük.különböztetnünk kell a tényleges útszéli uszítás, röplap teijesztés,futballtribünről hangzó ocsmány szitkolódzás, tehát a csőcselék megnyüvánulásai és az irodalmi, kultúrférfiak írásaiban, újságokban megjelenő és gyűlölettől hemzsegő állítások között. Az elsőt, a tömegúszítás útszéli cselekményeit a kormány egyszerűen tudná megakadályozni, ha a tételes törvénynek hajlandó lenne érvényt szerezni és nem tartana hatalmi gyengülésétől, ha a csőcselék ellen energiát mutatna. Hogy ezt nem teszi, saját gyengeségét bizonyítja, ami a világ becsületes közvéleménye előtt ártalmára van. A kormány tehát vessen magára a következményeket illetően. Ami azonban sokkalta veszélyesebb, az a toll által terjesztett gyűlölet és erőszak. Ez ellen egyesült erővel kell fellépni s a külföldön élő magyarságnak segédkezet kell nyújtania a kormánynak, hogy e szellemi rákfenét eltávolítsa a magyar közéletből. A gyűlölet tollnokái azzal kérkednek, hogy nem antiszemiták, amiből nyilvánvalóan következik, hogy írásaikat kenyérkereset érdekében terjesztik a nyilvánosság elé. Magyarán: megfizetik őket, hogy gyűlöletes badarságokat vessenek papirra. Másként nem lehet megmagyarázni, hogy a magyar irodalom elismert és becsült művelői között akadnak olyanok, akik elcsépelt, úszító hazugságokat tárnak a nyilvánosság elé. Egyet azonban ajánlatos lenne, ha a csőcselékúszitó, csacsiságokat csökönyösen csiripelő csendháborítók tudomásul vennék: irodalmi garázdálkodásukat a külföld a demokratikus fejlődés akadályának tekinti és csak okot szolgáltathat az ország elsőrendű fontosságú gazdasági probléról a figyelem elterelésére és a várt segítség késleltetésére. A szélsőjobboldali túlzók elleni küzdelmünkben most nemvárt segítséget kaptunk: A The New York Times cikksorozatot indított a demokratikus fejlődés útján elindult keleteurópai államok helyzetéről, amely részletesen ismerteti a Keleteurópában kialakult politikai, társadalmi és gazdasági helyzetet.A pesszimisztikus tárgyilagossággal megírt cikkek nem rejtik véka alá a számos nehézséget, ami a kommunista rendszer leváltása után demokratizálódó államokban felmerül. A Times november 12-i száma beszámol a romániai magyar nemzetiség, valamint a magyarországi németség problémáiról. Szomorú elégtétel számunkra, hogy a cikkek egybehangzóan a nemzetiségek megítélésében elfoglalt álláspontunkat támasztják alá és a nemzetiségi különbözőségek alapjául az eltérő kultúrát jelölik meg, azon ősi kultúrát, amelyet az egyes nemzetiségek az államon belül és az államétól eltérően — magukénak vallanak. A magyarországi német kisebbséggel foglalkozó cikk címe: Hungary's Germans Reasserting Identity (Magyarország német nemzetisége ismét hangsúlyozza (német azonosságát.)A cikkek hangsúlyozzák az egyes államokon belül élő nemzetiségek önállósági igényét és az államon belül elkülönülési szándékát. Mindezen tények láttára a magyar irodalom és politika egyes jeles művelőinek nincs más gondjuk, mint a zsidókat is az elkülönülni vágyó kisebbségek közé sorolni és még jobban aláásni a demokratikus állam egységesítésére irányuló törekvéseket ? Más szavakkal: a magyar szélsőjobb előkelő tagjai tevékenységükkel — cs-öngólt lőttek.- fedor -T
