Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-06-01 / 8. szám
2 NEW YORKI FIGYELŐ 1989 június 1. World Federation of Hungarian Jews Magyar Zsidók Világszövetsége — America-Israel Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.: 683-5377 Bnai Zion hírei America-Israel Friendship House 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 — Tel.: 725-1211 A PUSZTULÁS 45. ÉVFORDULÓJA Zsúfolt padsorok előtt emlékezett meg az Emanuel Alapítvány, a Zsidó Világkongresszus és a Magyar Zsidók Világszövetsége gondozásában a magyar zsidóság vészkorszakbeli katasztrófájának 45.évfordulójáról. A Sutton Place Synagogue volt a színhelye a hosszú időre emlékezetes eseménynek. A hallgatóságot Keller László,az Emanuel Foundation és a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöke üdvözölte, majd Menachem Lubinsky, az emlékünnepély ceremóniamestere, a közmegbecsülésben álló, közületi kapcsolatokat ápoló cég tulajdonosa, elismert zsidó vezető mutatta be az egyes felszólalókat. Személyes tapasztalatára hivatkozva emelte ki annak a ténynek fontosságát, hogy a központi mártiremlékmű Budapesten kerül felállításra. Ennek az újjáéledő antiszemitizmus megakadályozása céljából első rendű fontosságot kell tulajdonítani. Az emlékmű szolgál annak elsőrendű bizonyítására, hogy a vészkorszak tagadóival szemben hatszázezer magyar-zsidó áldozat elpusztítását igazolja a világ előtt. A ceremóniamester megállapításait valamennyi szónok magáévá tette. A felszólalások sorrendjében előbb Mel Parness, a Bnai Zion országos ügyvezető alelnöke köszöntötte a legnagyobb amerikai zsidó fraternális szervezet nevében az emlékező gyülekezetei, kiemelve saját magyar származását és azt a tényt, hogy a magyar nyelvterületről származók jelentős részét képezik a Bnai Zion szervezetének. Utána Alan G. Hevesi, New York Állam közgyűlésének többségi vezetőhelyettese, dr. Hevesi Simon főrabbi unokája szólt a jelenvoltakhoz, hangoztatva az emlékezés és nem felejtés elsőrendű kötelességét. Dr. Bánlaki György, a Magyar Népköztársaság newyorki főkonzula,az amerikai magyar közélet centrális személyisége fejtette ki kormánya részéről a kegyelet összetartó erejét és az együttműködés szükségességét. Az összejövetel központi szónoka dr. Israel Singer, a Zsidó Világkongreszszus központi főtitkára volt, aki szenvedélyes, gyújtó hatású beszédben figyelmeztette a túlélőket az ifjúság felvilágosításának kötelességére,amely előírja,hogy a világtörténelemben páratlan terjedelmű véráldozat ismétlődését megakadályozni és a gyűlölet újraébredő szellemét elfojtani legyen lehetséges. Schneier Arthur főrabbi,a Magyar Zsidók Világszövetsége lelki vezetője, a Park East Synagogue főrabbija a nemzetközi közéleti vezetők legfontosabb teendőjére hívta fel a figyelmet, amely abban áll, hogy a második világháború eseményeit és magyar viszonylatban az 1944-es ev'iürténéseit új vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy a magyar zsidóság egyedülálló áldozata és a többi csoportok áldozatától fennálló különböző^.; a közvélemény előtt világossá váljék. Edward I. Koch, New York páratlan népszerűségű polgármestere büszke zsidó szellemű beszédében rámutatott arra, hogy Ronald Reagan elnök volt az Egyesült Államok elnökei sorában Izrael legnagyoDo támogatója és annak a reményének adott kifejezést, hogy Bush elnök elődje felfogását osztva, ugyanazt a magatartást fogja tanúsítani Izrael ellenségeivel szemben, miként azt Reagan tette. Budapesti látogatására hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a vészkorszak Magyarországon élő idős túlélői hathatós segítségünket igénylik az öregotthonok és a. Zsidókórház szükségletei támogatása útján. Az emlékünnepély magyar nyelvű szónoka Csengeri Imre, a Magyar Zsidók Világszövetsége díszelnöke, a róla és nejéről elnevezett vészkorszakkutató egyetemi intézet alapítója tartott történeti és államtudományi magaslaton mozgó előadást annak megvilágításával, hogy Izrael Állam hazatérési törvénye az zsidó nép történelmében új korszakot nyitott meg. Ma már a zsidóság sehol a világon nem tekinthető menekültnek, mert van hazája, amely befogadja és ennek tudatában minden országban egyenlő jogokat követelhet magának más népek polgáraival szemben. Úri Savir, Izrael Államának newyorki főkonzula fejezte ki Izrael Állam nevében lelki közösségét a magyar származású testvérekkel. A hatmülió áldozatra és közöttük hatszázezer magyar-zsidó mártírra való emlékezés kegyeleti mécseseit, szerkesztőnk felhívására, a felszabadítók, a túlélők és a második nemzedék képviselői gyújtották meg Brummer Sándor,Elan Steinberg, Hoffman András, Adler György, dr. Fürst László és Tóth-Müller Árpád személyében, majd Grosz Ernő főkántor könnyekre fakasztó Kél Mólé Rachamimjával végződött a felejthetetlen szertartás. Azzal az érzéssel távoztunk, hogy az emlékünnepély méltó módon áldozott mártírjaink emlékének, de fájdalommal töltött el bennünket az a tény, hogy a második nemzedék tagjai nem jelentek meg kellő számban, ami pedig az esemény fontos célkitűzése volt. A vészkorszak túlélőinek erkölcsi kötelességük, hogy — amint ezt Singer doktor is kifejtette, — személyes propagandával, szinte házról-házra járva világosítsák fel közösségünk tagjait utódaink oktatására a vészkorszak jelentőségét és tanulságait illetően,jiogy a szörnyűségekbe ismétlődhessenek mej. A MANHATTAN REGION TISZTELETADÁSA AZ ÉV ASSZONYAINAK GOLDA MÉIR EMLÉKÉRE A Bnai Zion Manhattan-csoportja, az izraeli kötvényakció javára kiemelkedő sikerű luncheon-összejövetelt rendezett május 21-én, vasárnap délben, amely egyben Golda Méir kegyeletes megemlékezését is szolgálta. Az Izraelért való odaadó munkásságukért 15 hölgyet tüntettek ki az egyes csoportok jelölései alapján. Büszke örömmel jelenthetjük, hogy a kitüntetettek közül legalább tíz magyar-zsidó származású. Keserűen mulatságos, hogy a nagy társadalmi eseménnyel kapcsolatos képes bulletinben szereplő életrajzok kínosan igyekeznek leplezni a magyar-zsidó származást, ami azt a veszélyt rejti magában, hogy a magyar-zsidó katasztrófa jelentőségének mesterséges csökkentését vonja maga után. A katasztrófa azon túlélői,akik az utódállamok területén születtek, a magyar-zsidó katasztrófa áldozatai, illetve túlélői, tehát származásuk ilyetén módon való tagadása a hatszázezer mártír számbeli csökkenését vonja maga után, ami nem más, mint történelemhamisítás és a vészkorszak tagadóinak malmára hajtja a vizet. Az összejövetel anyagi sikerében Parness Joe elnök fáradhatatlan munkásságának oroszlánrésze van, amiért őszinte baráti szerencsekívánatainkat fejezzük ki. ELIZABETH FARKAS IBY FARKAS YOLANA KARPEN BARBARA KLEIN ÉVA KOVÁCS HEDY MERZON ADELE SCHWARTZ IRENE WEISEL RITA RAYMEN-WEISS A NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatala örömmel hogy University of Utah Press könyvkiadóvállalat megbízásából felvesz rendelést DR. PATAI RAPHAEL: APPRENTICE IN BUDAPEST Memories of a World That Is No More című művéig, (526 oldal, 19 fény képpel »index, kemény kötésben), ára 29.95 dollár, amihez 1.05 dollár postaköltség járul. A szerző életének első 22 évét ója le, de művébe belefoglalja a magyar zsidóság történetét az 1933-et megelőző években Munkáját ismert tudósok és irodalmárok nemcsak kiemelkedő műnek, de a magyar zsidóság története és kultúrája fontos forrásmunkáénak is minősítik.
