Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1989-05-17 / 7. szám

J NEWYORKI FKIYELő 1989 május 17. KAHÄN KÁLMÁN: AL JOLSON, AZ ELSŐ JAZZÉNEKES-FILMSZTÁR A SONNY BOY-T MINDENKI DÖDOLTA Nem indult csodagyerekként. Kereken száz esztendeje, hogy az ak­kor 14 éves Asa Joelson sok-sok testi és lelki szenvedés, nélkülözés, koplalás és be-Ezután már több hangosfilmben sze­repel, addig nem tapasztalt erkölcsi és kasz­­szasikerrel.Asa Joelson alias AI Jolson lett 3 legelső éneklő, zenélő és beszélő film ün­­nepelt sztárja, a filmipart teljesen forradal­masított, a némafilm korának véget vetett Első átütő sikerét 1906 október 1-én San Franciscóban aratta. Ezt nem kizárólag meleg, színes, a közönséget magával ragadó hangjának, de egész karrierjén végigfutó szellemes, ötletes rögtönzéseinek is köszön­hette. A már híres színházi énekes 1915 őszén ismét Washingtonban vendégszerepel, ahol édesapja második feleségével, valamint bátyja és három nővére élt:a Belasco szín­­há ban (Belasco David, 18^3-1931, a nagy arn: rikai-zsidó,hírneves dramaturg-színigaz­tegeskedés után 1899-ben végre szerepet kapott Israel Zangwill: Children of the Ghetto című színművében, New York He­rald Square nevű népszerű színpadán. hangosfilm főszereplője. Meg kell azonban emlékezni kisebb színi szereplése és filmsztárként való ün­neplése között eltelt, közel három évtized sikereiről és csalódásairól is. gató,író és színművész). Woodrow Wil-ur. elnök egész családjával végig tapsolt AI Jol­­sonnak, aki apjának és családjának az első sorba küldött tiszteletjegyet. A rátarti apa nem jött el, helye üresen maradt. Másnap, vérig sértett fia így tett szemrehányást ap­jánál : — Az elnöknek énekeltem - Mire Tpja igy válaszolt: —Én pedig, szombat este lévén, .-tennek énekeltem... — A művész keserűségében könnves szemmel verte fejét a falhoz... Második nagy filmje, a SINGING FOOL, amelyben világsikere volt a Sonny Boy című dallal. Annak idején, Európában is, mindenki dudorászta... 1932-ben kezdődött AI Jolson szin­tén híressé vált rádióénekesi pályafutása. 1947-ben a THE JOLSON STORY a két 1943 május 26-án Jack Cohn, a Co­lumbia Pictures feje, újabb Jolson-életrajz hangosfilmjére szóló szerződést Íratott alá vele. AI előleget is felvett kizárólag dalaiért, mert ifjabbkori szerepét más színész alakí­totta volna.Ekkor azonban beütött a baj: 1944 december 23-án erős mellfájdalmak kórházba kényszerítették: kiújult tüdőbaja. Befolyásos barátai, AI hadiérdemeire tekintettel kieszközölték a légihaderők fő­­parancsnokánál, hogy külön katonai repü­lőgépen, két orvos kíséretében, Los Ange­les egyik tüdőszanatoriumába szállítsák. Sikerült helyreállítani egészségét, két bor­da és egy tüdőrész operativ eltávolítása út­ján. A The Jolson Story dalbetéteinek le­mezre vételét folytatta. A 31 éves Larry előző hangos filmen is túltett kasszasiker tekintetében. Leírhatatlan hatást gyakorolt külön­böző frontokon, így a hazájuktól távol har­coló katonákra is. Illetékes körök részéről számos kitüntetést, elismerést kapott. Park alakította AI Jolsont. Sikeresen utá­nozta AI száj- és karmozdulatait. 1945-ben előbb fehér-fekete filmre kezdték a forga­tást, de nemsokára újrakezdték, - most már színes filmen. Rendkívüli siker lett belőle. A filmhez a következő érdekes epi­zód is fűződik: Sydney Skolsky, a producer megfi­gyelte, hogy a felvételek szünetében AI J. Ivanovici: Danube Waves (A Duna hul­lámai) egyik dalát hümmögi. Jolson el­mondta, hogy ez volt édesanyja altató dala, amikor őt csecsemőkorában ringatta... Nyomban szöveget írtak a dalhoz. Hatal­masanyagi sikert eredményezett. A MAMMY DAL VILÁGHÍRE A LEGELSŐ HANGOSFILM-ÉNEKES A FIÚ AZ ELNÖKNEK, AZ APA AZ EGEK URÁNAK ÉNEKELT A HALÁL ANGYALA HALADÉKOT AD A VÉG A KOREAI FRONTRÓL HAZATÉRÉSE UTÁN ÉRI EL Talán legjelentősebb színpadi sikerét AI Jolson a világhírű amerikai-zsidó dalköl­tő, George Gershwin Sw a n e e című slá­gerével aratta, a főváros Capital Theater­­jében, ahol 50 elbájoló megjelenésű kórus­lány élén, — akik színes égőkkel lábukoi. táncoltak a revüben, —AI Jolson olyat mű­velt a dallal, amiről egy színikritikusait ír­ta, hogy a szerző álmodni sem merte volna. Hasonló sikere volt a M a m m y cí­mű dalnak, amelynek emlékezetes premier­je 1921 január 31-én Providence, R.l. Schu­bert Majestic Theater-jében volt. A szezon végéig zsúfolt házak tapsolták végig. Rajta ragadt a The Mammy Singer- becenév. Asa a '.özönséget valóban „mamája helyettesé­­n< k" tekintette, — pótlásnak annyira nél­külözött édesanyja helyett. A világhírű énekes filmsztárral hirte­len szívszélhűdés végzett. 1950 október 23-án, röviddel Koreából való visszaérkezé­se után San Franciscóban lépett volna fel. Gyermektelenül szállt sírba, négymillió dollárt meghaladó vagyona 90 százalékát végrendeletileg jótékony célra hagyta.zsidó, katolikus és protestáns jótékony alapokra egyaránt. Hollywood zsidó temetőjében, talisz­­ba burkolva, helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartás alatt a Hollywood Boulevar­­don mintegy húszezres tömeg zsúfolódott össze. Johnson elnök távirata e szavakkal kezdődött: — Elvesztettük a mi Al-unkat... — AKIRŐL SZÁMOS ÉLETRAjZ-FILMET FORGATTAK 1924-26-ban Hollywood egyre haté­­ko: yabban kísérletezett némafilmek hango­­sr.dsával. A német-zsidó emigráns Warner­­fívérek (Warner Bros.) 1926-ban a vita­­phone-nal forradalmasították és tökéletesí­tették a gyártást. AI Jolson életéről készült, teljes hosszúságú éneklő filmmel léptek elő: THE JAZZ SINGER-ben nemcsak Jolson énekszámai voltak beillesztve, de a fősze­replő néhány mondata is. Életregényéről készült film világpremierje New Yorkban volt 1927 október 6-án. Hihetetlen hatást váltott ki a nem-zsidó közönségben is zsidó liturgiái zenéjével és énekszámaival. Előbb fehér-fekete, majd színes filmként járta be a világot. A főszereplő életét tükrözi dra­matizálva, — annak belső vívódásait, önma gaval, konok édesapjával, aki utolsó pilla­natig sem volt hajlandó sikereit elismerni. Jakié Rabinowitz, színpadi néven Jack Robin, egy ortodox kántor fia elha­tározza gyermekkorában, apja tiltakozása ellenére, hogy színész lesz. Elhagyja a szü­lői házat. Sok évi távoliét után befutott énekesként hazatér, hogy szüleit megláto­gassa. Imádott édesanyjának való éneklése közben megérkezik édesapja és azonnyom­­ban kitessékeli a házból fiát.A szentéletű apa ugyanis kántort kívánt nevelni fiából, saját kántor-utódját és nem tudja elvise ni show-businessbeli életpályáját. JOM KIPUR UTÁN VISSZA A SZÍNPADRA Az elkeseredett fiú visszatér a szín­­házba.ahol új musicalban folynak a próbák. Jóm Kipur előestéje van. Jackot értesítik, hogy édesapja hirtelen súlyosan megbetege­dett, nincs aki helyettesítse. Könyörögnek neki, vállalja el a templomi „szerepet". Jack szerelmes a színház Mary nevű, nem­zsidó táncosnőjébe. Hiábavaló az igazgató, a kollégák, szerelme minden rábeszélése: a fiúi kötelesség győzedelmeskedik. Ellátogat édesapja betegágyához, majd este, a nagy, zsúfolásig telt templom áhítatában elő­imádkozik és csodálatos hangján elénekli a Kol Nidrét, az Engesztelő Nap legmegrá­zóbb imáját. Másnap megérkezik a színigazgató, Mary és néhány kollégája: könyörögnek, ne tegye tönkre az egész show-t, egyben saját karrierjét. Közük vele, hogy az egész Broadway felháborodott. .Végül visszatér a színpadra, folytatja a próbákat, mint az előadás sztárja. A darab a Mammy-dallal végződik, amely óriási hatást váltott ki, ahányszor, zúgó tapsviharban, elénekelte. AI Jolson nem kevesebb, mint 27 filmben énekelt, legtöbben saját életéből me­rített epizódokkal. BOB HOPE AZ ELSŐ JOLSON-ÉRMES Emlékének megörökítésére a holly­woodi filmvállalatok AL JOLSON AWARD- ot létesítettek. Évente a film terén legi^bb érdemett szerzett személynek juttatják. A/. első Jolson-érmes személy, 1952-ben, a mayát egyik előadásán „tiszteletbeli zsidód­nak nevezett Bob Hope-nak ítélték oda... (Vége) EMLÍKEZZ ES NEFELEIIS! POSKI-CORVIN Hungarian Books and Records 25! L *2má St., Haw York, IL Y. 1M2S Wik (It. ét 13. Straat kSsftt) T«lgfgas(212) S7MÜ3 (212) 734-3S4S GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns alázattal, esszék, kritikák IT-tiÁBOR ÁRON: Szibériai trilógia:EmbertöI kelet­­re-Szögletes szabadság-Évszizados emberek 36.­­SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán; misztikus regény 16.­SZTÁRAY ZOLTÁN: Hudson-parti álom; elbeszélések 10.­II.

Next

/
Thumbnails
Contents