Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-01-19 / 1. szám
6 NEWYORKI FIGYELŐ 1989 január 19. INNEN - ONNAN Dr. Braham L. Randolph professzor és Müller Pinchász nazaréti főrabbi részesültek az idén a Megörökítési Emlékbizottság emlékdíjában. A díjátadásra január 15-én, a telavivi egyetem rámát-ávivi kampuszának, a Diaszpóra Házának auditóriumában került sor. A díjakat Dov Silánszki, a Kneszet elnöke adta át. Izraeli tartózkodása alatt Braham professzor a jeruzsálemi HOH Róth Centerében fogadás keretében előadást tartott a zsidó történelemkutatás időszerű kérdéseiről. Braham professzor Izraelből Magyarországra utazott,ahol most került ki sajtó alól életművének, a magyarországi vészkorszak történetének magyar nyelvű kiadása. A Zsidó Világkongresszus amerikai tagozata, R. Wolfe Kelman elnöklésével ülést tartott, amelyen beszámolót hallottak a megjelentek a Vatikánnal az auschwitzi konvent megszüntetése céljából tartott, de meghiúsult tárgyalásokról. A pápa, a megkötött megállapodás ellenére sem hajlandó az Auschwitzban felállított karmelita apácakolostor megszüntetésére. A nemzetközi zsidóság vezetői összeférhetetlennek tartják, hogy a hatmillió zsidó mártír elpusztítását legerőteljesebben képviselő auschwitzi haláltábor területén apácakolostor működjék. Számos katolikus egyházi vezető főztük a Vatikán magasrangú képviselői, megállapodtak, hogy a kolostort 1989 február 22-én bezárják. A Vatikán azonban a megállapodást nem tartja magára nézve kötelezőnek. A keresztény-zsidó kapcsolatokban emiatt beállott újabb feszültség ismét bizonyítja azon eredeti álláspontunk helyességét, hogy a kapcsolat ébren tartása és ápolása már eredetileg kárbaveszett fáradság volt, tekintettel II. János Pál pápa intrazigens álláspontjára. Ezen az ülésen hangzott el dr.Lövinger József beszámolója,akit a görög zsidók országos tanácsa egyhangúlag ismét elnökévé választott s egyben a Zsidó Világkongresszus európai alelnöke is. Löwinger doktor a világszerte felháborodást keltő görög kormányhatározatról számolt be, amely tudvalevőleg Rotisz görög igazságügyminiszter döntését tette magáévá és amelynek értelmében szabadlábra helyezte Abd el Zumar Oszma palesztin terroristát, aki résztvevője volt a véres római zsinagógái merényletnek és a reá vonatkozó kiadatási kérelmet elutasította. A görög zsidók központi tanácsa éles hangú nyilatkozatban tiltakozott az igazságügyminiszter botrányos döntése ellen és a hitközség központi dísztermét arról a kisfiúról nevezte el, aki áldozata volt a római zsinagóga ellen elkövetett merényletnek. A Zsidó Vüágkongresszus amerikai tagozata minden diplomáciai eszközt igénybevesz mind Washingtonban, mind külföldi kormányoknálJiogy a megdöbbentő határozatot a görög kormány megváltoztassa. * Kedves levél érkezett a NEWYORKI FIGYELŐ szerkesztőségébe dr. Végházi István főrabbi, santiagói egyetemi tanártól, aki az előző években alkalmilag, nagy érdeklődéssel fogadott cikkek írója volt lapunkban. A kiváló magyar-zsidó tudós kiemelkedő szerepet játszik a chilei társadalomban. Közel három évvel ezelőtt lemondott rabbiszékéről, de továbbra is tiszteletbeli rabbija az Aggok Házának, tagja a Federacion Sionista de Chile felső vezetőségének és egész Délamerikából fordulnak hozzá zsidó tudományos és teológiai, valamint a keresztény-zsidó kapcsolatokat érintő problémákban. Egyetemes kultúrvonalon zsidó irodalomtörténetet tanít az Universidad Católican-ban, a Pedagógiai Egyetemen a zsidó kultúra befolyásáról a nyugati civilizáció fejlődésére című tárgykörben és most nevezték ki a World Peace University délamerikai részlegének VICERECTOR ACADEMlCO^ává. Alelnöke a chilei tudományos társaságnak és ügyvezető alelnöke a gyógynövény - és illóolaj kutató tudományos társaságnak. Ezen a terén nemzetközi tekintély és mint kémikus szaktanácsadó is működik. A gyógynövények tárgykörében számos előadást tart és szakcikkeket ír, de ugyanúgy nagy elismeréssel fogadott előadója a Biblia és a zsidó történelem témaköreinek. Nem kétséges, hogy ilyen figyelemreméltó elfoglaltsággal bíró személyiségre az egyetemes magyar-zsidó közösség büszkeséggel tekinthet. Dr. Végházi István felajánlotta, hogy irodalmi tevékenységét a NEWYORKI FIGYELŐ részére is újra kiteijeszti, amit természetesen hálás köszönettel fogadunk. ■k A NEWYORKI FIGYELŐ baráti szerencsekívánatait fejezi ki Askenázi (Deutsch) Ervin munkatársunknak és nejének Joszi fiúknak Lutz diájával való házasságkötése alkalmával. Beszélgetés dr. Patai Rafael professzorral, j a jeruzsálemi héber egyelem első doktorával Milyen tevékenységet folytat Amerikában» a Herzi intézet? A cfáu „Herzlia" szálló halijában, szemben Patai professzorral, a magyar zsidóság terebélyes fájának egyik legnagyobb hajtásával beszélgetünk. Kilenc nappal ezelőtt érkezett három heti látogatásra az országba és múlt vasárnap az Amerikai Cionisták tel-avivi házában „Hereiről”, hétfőn pedig Haifán az Etnológiai és Folkloi'-muzeumban a „Közelkelet kulturális problémája" címen tartott előadást. Találkozásunk idején a Szochnut alijja-osztályának vendegeként az ország északi részét járta szép, fiatal amerikai feleségévei. Nem a múltról, hanem a jelenről, mostani tudományos munkáságáról folyt a szó. Múltja, családja a magyar zsidóság utolsó két nemzedékének szellemi, világító fáklyája Volt Boldog, emlékű édesapja, néhai dr. Patai József a világviszonylatban is magasnivójű „Múlt és Jövő” főszerkesztőjének fisként született 1911-bea Budapesten. ötéves korában a cionizmus nagy látnoka t* költője már a nálunk beszélt szfaradl kiejtéssel taníttatta héberre Rafael fiát. A középiskoláit, majd az egyetemet Budapesten, a rabbiképzőt pedig Pesten és Breslauban végezte. 1933-ban érkezett az országba és 1936-ban a jeru. zsálemi héber egyetem első doktora lett. (Később pedig tanára.) A fiatal tudós karrierje egyre emelkedőbb tendenciát mutatott Néhány évvel később már jónevü héber Író és a zsidó folklór kutatója. ö alapította meg 1944-ben a Folklór és Antropologiái Intézetet, melynek vezetője lett Egy évvel később, 1945- ben az izraeli törzsek etnológiai munkájáért elnyerte a Warburg-dijat, majd dr. J. Rivlin professzorral a „Folklór és Etnológia” (a népek természetrajzával, faji, testi és lelki tulajdonságaival foglalkozó tudomány) negyedévenként megjelenő tudományos folyóiratát .adta ki. Közben számos héber és angol tudományos munkája jelent meg, mígnem 1947-ben egy etnológiai tudományos díjjal az Egye-sült Államokba került. Ott azonnal felismerték hatalmas tudását, majd meghívták a világhírű Princeton és Columbia egyetemek, valamint a Dropsy College tanárának. Mindhárom helyen a Közelirt«: Galfli G. Ervin kelet antropológiájáról adott elő. Három éwet ezelőtt otthagyta ezt a munkakört, hogy minden Idejét a New- Yorkban alapított „Theodor Herzi Intézet” tudományos osztályának szentelje és annak élére álljon. — Mi is tulajdonképpen ea a Herzi Intézet? — kérdezzük Patai professzortól. „A Herzi Intézet az amerikai zsidóság kulturális központja, — válaszolja, — amely öt évvel ezelőtt alakult New-Yorkban s ma egy felhőkarcoló teljes emeletét foglalja el. Az Intézet — amely független alapítvány — három főosztályból áll. Először maga az Intézet, ahol a zsidó kultúra és a cionizmus fejlesztése a cél. Mellette van az archívum s a hatalmas könyvtár, melynek minden könyve Izraellel és a cionizmusai foglalkozik. Második része a könyvkiadó és harmadik a „Midstream” folyóirat szerkesztőségié, amelynek Patai Rafael a szerkesztője. (Herzi Press.) Ugyancsak ő az Intézet tudományos igazgatója, ahol naponta két-három előadást tart a héber nyelvkurzusokon kivüL Természetesen mindez maximális cionista szellemben folyik. A felnőttek nevelésével az Intézet fel akarja kelteni az érdeklődést mindennemű zsl. dó kultúra Iránt. Az előadások felölelik a zsidó nép történelmét, a jisuv mai történelmét, a zsidó irodalmat éa filozófiát. Most heti rádióprogramot terveznek, melyet főleg angol nyelven, mig esténként ivritül és jiddisül Is fognak közvetíteni. Mint meséli, állandó öszszeköttetésben állanak ’ ríw. yorkl fökonzulátusunkkal, ahonnét jóelőre megkapják az Amerikába érkező izraeli Írók' költők s különböző közéleti nagyságok nevét, esetleges előadások megtartása végett. Náluk legalább fél évvel az előadás előtt kell tudniok az előadó nevét, szemben az Izráedi szokással, ahová az idegen érkezése utáni napokban már az előadói emelvényen áll. Az Intézet programja olyannyira dús, hogy ez az Izráeli szokás náluk szinte lehetetlen. Az előadások«« kívül majdnem havont« különböző izráeli kiállítások vannak, de évente legalább Is nyolc- Irilenc. Ezek a kiállítások főként egy-egy Ismert izráeli festő képeit ölelik fel. Az Izráellel való szoros kulurális kapcsolatokra tekintettel dr. Patai gyakran jön össze Benjamin Peled (Grünfeld) kulturattaséval, aki diplomáciai szolgálata előtt ag Uj Kelet munkatársa és filmrovatának vezetője volt. A közelmúlt munkásságáról Patai professzor megemlíti, bogy két hónappal ezelőtt jelent meg „A nemi és családi élet a Bibliában és a Közelkeleten" cimü angol könyve, amely összehasonlítás a Biblia kora s a mai kor között á keleti országokban. Ezt megelőzően a muH évben a „Jordán Királyságról”, 1956-ban „Szíria — Libanonról” és 1953-ban ,.Izrael a Kelet és a Nyugat között" cimü könyvét adta ki az Intézet. A közeljövőre vonatkozólag pedig, Herzi születésének századik évfordulójára hatalmas müvei jön ki az Intézet. Herzi eredeti és teljes naplóját adjak ki angol fordításban s tudományos széljegyzetekkel öt kötetben. Ez lesz az első alkalom, hogy a zsidó állam nagy álmodójának naplója teljes egészében kerül az olvasó elé. Úgy az eredeti német, mint annak héber fordítású kiadása hiányos. ★ Búcsúzóul felteszem a banális kérdést, hogy szándékozik-e alijjázni? Patai Rafael ezt válaszolja: — Úgy érzem, hogy amerikai munkásságommal sokkal többet érek a cionizmus és az ország számára, mintha itthon lennék. Mihelyt úgy érzem, hogy missziómat a gálutban befejeztem, hazajövök, mert mint zsidónak itthon a helyem. (Megjelent először az Új Kelet 1959.aug.9-i számában) BNAI ZION HÍREI (Folytatás a 2. oldalról) UJ SZEMÉSZETI MÓDSZER A HAIFAI BNAI ZION MEDICAL CENTERBEN Nagyjelentőségű szemészeti újítás gyakorlása került bejelentésre a haifai Bnai Medical Center-ben: A recehártya (retina) leválása kellő kezelés hiányában vakságot eredményezhet..A leválás általában a retina elszakadásának következménye. Az új kezelési módszert részleges érzéstelenítéssel alkalmzzák a Bnai Zion Medical Center szemészeti osztályán. Különleges oldatot fecskendeznak a szem üvegesedő részébe. Körülbelül két nap múltával a retina megtapad és a rés laser-besugárzással beheged. A beteget közvetlenül a kezelés után elbocsájtják. Eddig több, mint 20 pácienset kezeltek a fentírt módon és csupán két esetben volt további kezelésre szükség, amely az eddig szokásos sebészeti beavatkozást igényelte. Utóbbi mindkét esetben sikeres volt. A kórház jelenleg a retina-leválásban szenvedő betegek 80 százalékát -'zen új módszerrel kezeli. A nyilván nemzetközi visszhangot keltő orvosi siker büszkeséggel tölt el bennünket.
