Newyorki Figyelő, 1989 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1989-03-27 / 5. szám
6 NFWYORKI FIGYELŐ 1989 március 27. SÁTORY RICHARD: HÁZASSÁGGAL KEZDŐDIK — Egy budapesti zsidó család regénye — II. fejezet (Születés) Klári egy napon furcsán érezte Hol hányinger és szédülés kínozta, hol meg sírhatnékja volt. Anyósának panaszkodott szokatlan tüneteiről, változó hangulatairól.- Nem tudom, mi van velem ( Olyan rosszul vagyok... — — Gondolkozzál drágám, elmaradt az utolsó hónapban ? — — Nem vagyok benne bizonyos, de azt hiszem, hogy elmaradt. -- Itt lakik szemben a nőgyógyász barátunk. Menj át, mutatkozzál be, mondd meg, hogy a menyem vagy és vizsgáltasd meg magad. — A doktor a vizsgálat után másnapra ígérte a választ. Másnap ő volt az első páciens. - Gratulálok, asszonyom, úgyszintén Joli mamának a nagymamasághoz. — Teltek a hónapok. Ámde közben történt egy és más. A németek végrehajtották a hírhedt Anschlusst, megszállták Ausztriát. Gördültek a náci tankok Bécs utcáin és a Führer hívei kétoldalt merev karlendítéssel üdvözölték a hódítókat. Két nap elteltével már bezúzták a zsidó üzletek kirakatait, megrakva teherautóikat árúval, az osztrák, jól öltözött zsidó asszonyokat arra kényszerítve, hogy a járdákat sikálják. Az utca népe kárörvendően röhögve vette körül az áldozatokat. A nácik azt magyarázták, hogy a németül beszélő népnek az anyaország mellett van a helye ! Gyorsan nőtt a nácik étvágya. A következő áldozat a szudéta vidék volt. Itt azt használták ürügyül, hogy a csehek rosszul bántak az ott élő németekkel... Magyarország is rohamosan tolódott a nácizmus felé. Már megszavazták Darányi Kálmán első zsidótörvényét. Valami félelmetes volt a levegőben. Karácsonyra Imre leszerelt.A viszontlátás izgalmában tudta meg Imre az édes titkot. Örült is, de belül aggódott, időszer - rű-e mostanában zsidó gyereket a világra hozni. Hangosan azonban így gondolkozott: — Akár fiú, akár lány lesz, valamikor nagy muzsikus lesz, aki járja a világot. — Klári hasában már kis rugdalódzást kezdett érezni: — Tedd ide a kezedet — mondta Imrének — érzed ?----Érzem hát. Csak azért imádkozom, hogy melletted lehessek, ha a kritikus idő eljön. — ISAJTÓTÜKÖRl BRAHAM PROFESSZOR MUNKÁSSÁGÁNAK NEMZETKÖZI ELISMERÉSE Braham professzor életművének magyar nyelvű kiadása eddigelé nem tapasztalt sikert és elismerést hozott nemcsak a szerzőnek, de az egész magyar-zsidó közösségnek is. Köztudomású, hogy a magyarzsidóság világraszóló kulturális eredményei és a vészkorszakban szenvedett áldozata nem eredményezte azt a megbecsülést,amit a magyar zsidóság megérdemel. Lehetséges, hogy ez a megállapítás némüeg elfogult, de a magyar zsidóság mellőzésének tényeit nem lehet letagadni. Ennek részletezése nem képezi ennek az ismertetésnek tárgyát, de a téma megvitatása ezt a célt szolgáló vitaest keretében előkészületben van. Ugyanakkor azonban örömmel kell beszámolni arról a fogadtatásról, amelyben a vészkorszak magyar nyelvű történelemtudományi művét és annak szerzőjét Magyarországon részesítették. Braham életműve: The Politics of Genocide — The Holocaust in Hungary a szerzőnek az Amerikai Zsidó Könyvtanács díját eredményezte, amelyet a „zsidó Pulitzer-díj"-nak neveznek. Ennek a műnek bővített és magyarra fordított kiadása a budapesti Gondolat könyvkiadónak a Blackburn International newyorki kiadóval közös vállalkozásában megjelent Budapesten. Magyarországon az utóbbi hónapokban Braham professzorral folytatott interjúk és művének megjelenéséről, ünnepléséről és a kapcsolatos közéleti megnyilvánulásokról szóló beszámolók a sajtóban vezető helyet foglalnak el. Ezek során Braham beszámolt a Csengeri-házaspár által alapított és az ő vezetése alatt működő Csengeri Institute for Holocaust Studies működéséről, a Népek Jámborai-kitüntetések adományozásáról, a Csengeri-Alapítvány keretében megrendezett nemzetközi konferenciákról és tudományos tevékenységének jövő feladatairól. Nem mulasztotta el George Santayana, a neves amerikai filozófus megállapítását idézni: — azok, akik nem képesek tanulni a múltból, szinte elkötelezettek a múlt vétkeinek megismétlésére. A magas színvonalú sajtómegnyilvánulások idézik a sajnálatosan elhúnyt Ránki György akadémikus megállapítását,mely szerint Braham életművének legnagyobb értéke, hogy az eseményeket még senki sem tárta fel nálánál részletesebben. Izraelben a Megörökítési Emlékbizottság emlékdíjainak egyikét Braham professzornak ítélte oda. A magyarországi sajtó őszintén tárgyalja a Braham-műnek a mai nemzedék húsába vágó problémáját, a modern antiszemitizmus kérdését, amely kétségtelenül növekvőben van Magyarországon éppúgy, mint az egész világon. Kiemelkedő megnyilvánulásvolt a sajtóban Ember Máriának a műről szóló ismertetése. A Kossuth Klub tömeges hallgatóság előtt ankétot tartott a mű megjelenésével kapcsolatban a magyar vészkorszakról. Braham magyarországi tartózkodása után Romániába utazott, ahol a sajtó szintén nagy elismeréssel méltatta munkásságát. Braham doktor munkásságának elismerése a magyar-zsidó törzs megbecsülését is emeli a nemzetközi közvéleményben. 1939 februárjában Klári már a kilencedik hónapban volt. Eljött a nagy nap. A szülőszobánál el kellett válniok. — Drága szerelmem, ne aggódj ! -Hosszú, kínos szenvedés után szép kisfiú feje bukkant elő, aztán még egy kisfiú. Amikor Klári magához tért, az orvos mosolyogva mutatta neki az újszülötteket:: — Olyan egyformák, mint két tojás I Még az anyjuknak is nehéz lesz megkülönböztetni őket. — Imre gyönyörködve nézte őket: — Dupla vagy semmi ! Drágám, nevezzük el őket két szerencsétlenül járt unokaöcsém után Endrének és Tamásnak. -Megkülönböztetés végett Ba iaiKa kék, Tomika piros szallagot kapott csuklójára. Otthon új élet kezdődött: szoptatás és pelenkázás lettek a fő problémák. Két héttel később éjszaka vad dörömbölésre ébredtek. Imre már tudta, mit jelent ez: Lefogadnám minden pénzbe, hogy behívnak - sóhajtotta. Az ajtó előtt marcona külsejű, egyenruhás, nagybajuszú ember állt: — Itten lakik Stajner Imre ?----Én vagyok az.-----Behívót hoztam, SAS-behívót, hát hogy menni köll...! — Ezúttal - mint később kiderült - a Felvidék visszafoglalásáról volt szó. A zászlóalj elsőnek vonult be Sátoraljaújhelyre. Az a dal járta, hogy : — Érsekújvár, Kassa Komárom, bevonulunk oda a nyáron... — A falakon gúnyfeliratok: — Benes munkát keres ! — Eduárd, hol a sok milliárd ? — Egy környékbeli falu, Traskpuszta zsidó lakosságát azzal vádolták, hogy éjszakánkint fényjeleket adnak az ellenségnek. A hír természetesen alaptalan volt, de elterjedt a rágalom, hogy a zsidók megbízhatatlan katonák. Az esti postaosztás volt a nap főeseménye. Imre apai büszkeséggel mutatta bajtársainak a gyerekek fényképeit. A csehekkel tervezett összecsapás elmaradt és így nyárra végre leszerelhetett. A század nagy búcsúlakomát rendezett. Imre hegedült és énekelt örömében. Életében először berúgott és az eredeti szöveget kissé megváltoztatva így énekelt:- El,el, el, el, el, el, elmegyünk mi innen el, százados úr holnap reggel csak üres helyünkre lel... — (Folytatása következik) Menni kellett. A lábbadozó élettársat és az édesanyát a két újszülöttel kenyérkereső nélkül itthagyni, értelmetlen, ködös cél miatt immár harmadszor rombolják szét életét. ÜZENET Akikel távolba sodort el a sorsa Akiknek idegen föld az otthona Akik távol élnek a szülői háztól Szülőföldjükön vagy akárhol máshol Azokhoz szólok most, azoknak kiáltok Írjatok levelet, hisz Ő a ti anyátok ! Mert ha egy nap nem kap, úgy fekszik le este Hátha holnap jön posta, ezt várja remegve Imaszóval üzen fiának, lányának: Írjatok levelet az Édesanyának ! Ha betegség gyötri, fájdalom kínozza Könnyebben viseli, mig a levelet olvassa Imádságként őrzi, már kívülről tudja Meséli a sukkon, meséli a boltba Hogy az unokáknak csak róla mesélnek És nincs nap hogy róla nem beszélnek. Azoknak üzenek, akik messze járnak: Írjanak levelet az Édesanyáknak ! Én is anya vagyok, akármerre járok hazasietve mindig arra várok Hogy a postaláda nem üres máma Szivdobogva nyitom ki, mindig arra várva, Hogy ma levelem van De biztos megírta, csak zsebébe tette, Holnap majd feladja. És minden^nap lesem az órát, a percet, Hogy a postás jön már, vagy talán már elment És reszkető kézzel Írom a papírra Könnyeim öntözi, ahogy írom sorba panaszom, bánatom, szomorú élelem Megválthatnátok egy küldött levélben Sikoltva könyörgök a kis unokáknak Mondjalak abának, mondjátok imának: Írjanak levelet végre a szabtának ! WIESEL SÁRI •ám ■Él FIZESSEN ELŐ NEWYORKI FIGYELŐRE ÉVI 30 DOLLÁRÉRT NEWYORKI FIGYELŐ c/o WFHJ, 136 East 39th Street NEW YORK, N. Y. 10016 EMfintek egy éne a New Yorki Figyelőre. előfizetési díjat: 30 dollárt. Név: Cfea:_______________________________ Zip Code:_____________Telef' HEESSEN ELŐ LAPUNKRA!
