Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-01-07 / 1. szám

10 NEW YORKI FIGYELŐ 1988 január 7 DR. JESURUN ÉLIJÁHU: AMATÖR TERRORISTÁK Az arab államok súlyos vereségük és a tűzszüneti egyezmény aláírása után sem nyugodtak. Támadni nyíltan, saját zászla­juk alatt nem mertek. Ezzel szemben be­szerveztek pár száz izgága fiatalt az országa­ikban felállított menekülttáborok lakói kö­zül, ellátták őket kézifegyverekkel és neki­engedték őket Izrael határainak. Az épp hogy megalakult, harcokban kifáradt és háromnegyed mülió új olé befogadásával kínlódó Izrael határai még nem voltak meg­erősítve és a beszivárgó terroristák mint átjáróházon közlekedtek benne. Ezek akis csoportokból álló fedainok,szabad-harco­sok éjtszaka vagy az esti homályban támad­tak iskolákat, templomokat, elszigetelt te­lepeket, rabolva-gyilkolva főleg asszonyo­kat és gyerekeket. A merényletek után gyorsan odébb álltak, menedéket találva egyiptomi, jordán és sziriai bázisaikon. A hadsereg(Cvá Hagáná leJiszraél, rövidítve: Cahal) tehetetlen volt velük szemben, anná is inkább, mert harci nívója és önbizalma a háború utáni ernyedésben mélypontra zuhant. Forradalmi változásra volt szükség, hogy az ország megmérkőzzék ezzel az új csapással. Ekkor Mákléf vezérkari főnök hivatta az akkor 25 éves Arik Sáron tart. őrnagyot és kérte, hagyja abba egyetemi tanulmányait és szervezzen baráti köréből (tart. tisztekből és altisztekből) egy száza­dot a beszivárgók elleni nem- konvencio­nális küzdelemre. Ez az ún. 101. egység a határon túl fekvő Fedajin-bázisokat tá­madta meg és számolta fel. Olyan retorzi­ókkal élt, amelyek, ha nem is szüntették meg a beszivárgást, de sokkal nehezebbé tették azt. A fantasztikus bátorságú, hihe­tetlenül leleményes és a rábízott katonai akciók végrehajtásához minden körülmé­nyek között ragaszkodó csoport rövidesen átvette az ejtőernyősök irányítását, majd a harci módszere - a hadvezetőség utasításá­ra - követendő példa lett a Cahal többi egységeinek is. Ennek ellenére a palesztin menekül­tek egyre radikálisabbak lettek, pedig már láthatták, hogy az arab államok nem akar­ják letelepíteni őket (az egy Jordánia kivé­telével) és nem adnak nekik állampolgár­ságot, hanem kihasználják nyomorúságu­kat, hogy azzal igazolják, ha eléggé felké­szültek rá — a következő Izrael-ellenes há­borút. Mindazonáltal nagyobb méretű és szervezett palesztin ellenállási mozgalom csak a Szináj-hadj árat után alakult ki a gá­zai övezetben Nasszer kezdeményezésére. Ez volt az A1 Fatach. Jasszer Arafát, Faruk Kadumi és Abu íjad voltak első vezetői. A szervezet alapelvei világosak és érthetőek voltak: Palesztinát csak fegyverrel lehet visszahódítani a cionistáktól. A siker érde­kében félre kell tenni minden személyesés elvi ellentétet a különböző politikai és fegyveres csoportok között. Az arab álla­mok kötelesek segítséget nyújtani a felsza­badító háborúban, de a munka lényegét a palesztin népnek kell elvégeznie, utolsó csepp vérig harcolnia. A Fatach ügyesen el­határolta magát a szélsőséges szocialisták­tól, a vallási fanatikusoktól és így, mint látszatra mérsékelt tényező, sikerült el­nyernie az arab olaj-országok és a nyugati demokráciák szimpátiáját, anélkül, hogy el­vesztette volna a Szovjetunió és Kina barát­ságát. Az arab államfők kezdetben nem nézték jó szemmel a Fatach önállóskodását és guerilla akcióit és nem egyszer letartóz­tatták az országaikban élő vezetőket. De aztán Nasszer, abban a reményben, hogy védnöksége alá vonhatja a palesztineket, 1964 januáijában azt javasolta a kairói csúcsértelekezletnek, hogy alakuljon meg a Palesztinái Felszabadító Szervezet(PFSZ), amely foglalja magába minden országban élő palesztin menekülteket. Ennek élére a véresszájú, közismerten hazug Achmed Su­­keirit jelölték. Sukeirit 1939-ben a tehetséges, diplo­­az összpalesztinek tetőszervével, a PFSZ­­Véget kell vetni a palesztin nemzeti erők út. A kommandó-akciók alkotják a palesz­tin népi háború lényegét. Az arab egység és matikusan ravasz Arafát váltotta fel. A Pa­lesztinái Nemzeti Tanács az az a parlament száz tagja közül 68 a guerillák (A1 Fatach, a szír befolyás alatt álló Szaika és a dr. Geor­ges Chabas vezette PFLP - soraiból került ki. Arafát befolyása olyan erős, hogy sokan azonosítják az általa alapított A1 Fatachot az összpalesztinek tetőszervével, a PF§Z— el. Ennek ideológiáját 37 pontban foglalták össze, amely mindmáig a palesztinek kis­kátéja és vizitkártyája főleg a kommunista és a harmadik világ, valamint a Nyugat for­radalmi iijúsága felé. íme, főbb pontjai: Paleszttina a brit mandátum alatti határaival (tehát egész Izrael és Jordánia) — a palesztin arab nép hazája — oszthatatlan területi egység. A palesztinai arab népnek törvényes joga van hazájához, amelynek felszabadítása után önmaga dönt sorsáról a saját akarata szerint. A palesztin identitás szülőről gyerekre öröklődik. A cionista megszállás által bekövetkezett szétszóratás nem fosztja meg a menekülteket és a leigá­­zottakat attól, hogy a palesztin közösség tagjai maradjanak. Palesztineknek tekin­tendők azok a zsidók is, akiknek tartózko­dási helyük a cionista invázió kezdetéig (1917-ig, a Balfour-deklarációig) Palesztina volt. Nemzeti kötelesség a palesztin gyere­keket arab és forradalmi szellemben nevel­ni. A tájékoztatás és az oktatás minden esz­közét fel kell használni arra, hogy a palesz­tin megismeije országát, felkészüljön a fegyveres harcra és kész legyen feláldozni vagyonát, életét hazája felszabadításáéit. Véget kell vetni a palesztin nemzeti erők közti konfliktusoknak, amelyek gyengítik a közös cél elérését. A fegyveres harc a Pa­lesztina felszabadításához vezető egyetlen út. A kommandó-akciók alkotják a palesz­tin népi háború lényegét. Az arab egység és Palesztina felszabadítása két egymást kiegé­szítő cél. Bármelyiknek az elérése meg­könnyíti a másiknak az elérését. Az arab nemzet sorsa, sőt maga az arab lét is a pa­lesztin ügy sorsától függ. Ezért az arab nemzetnek (az összes arab államoknak) mozgósítaniok kell minden anyagi és szel­lemi erejüket, hogy cselekvőleg vehessenek részt Palesztina felszabadításában. Ez a biz­tonság és nyugalom légkörét teremti majd meg a Szentföldön, szavatolva a vallásgya­korlás és a szent helyek látogatásának sza­badságát fej, nyelv, bőrszín vagy vallás sze­rinti megkülönböztetés nélkül. Ezért a pa­lesztinek számítanak minden nép szellemi erőinek támogatására. Palesztina felszaba­dítása nemzetközi szempontból önvédelmi tevékenység. Palesztina 1947-ben történt felosztása és Izrael államának létrehozása törvénytelen volt, mert ellentétes a palesz­tin nép akaratával és hazájához való jogá­val. A Balfour-nyilatkozat, a mandátum és minden, ami ezeken alapszik, — érvényte­len. A zsidók által hangoztatott nemzeti és vallási kapcsolatok, amelyek Palesztinához fűzik őket, — nem felelnek meg a valóság-NEVETŐ FIGYELŐ DOKTOR KOVÁCS Szerző ismeretlen.. Másolta: STRASSER FRIGYES Idő: 1913. Az öreg Schwarcz bácsinak nagyon jól ment az üzlet Pesten, s ezért elhatároz­za, hogy szokása ellenére, másodosztályon utazik haza Máramarosszigetre. Szemben vele a kupéban ül egy elegáns, borotvált ar­cú, jól öltözött úriember, körülvéve magyar lapokká. Mikor a káauz ellenőrzi a jegye­ket, kiderül, hogy az útitárs szintén Mára­marosszigetre utazik. — Vájjon ki lehet ez az úr ? - mor­fondírozik a Schwarcz bácsi. - Ki ez az ember és mi keresni valója van Szigeten ? Egy modern zsidó, finom, aromás szivarral, keresztény újságokká ? -— Biztosan egy orvosprofesszor, aki a nagybeteg Grünnét fogja megoperáni. — Fenéket fog a Grünné veje egy pesti sebész­re költeni nagy pénzeket. -— Talán a doktor Blaustein lakodal­­mára utazik ? De mégsem. A lakzi csak két hét múlva lesz és mit csinál ő addig Szige­ten ? — — De talán mégis lány van a dolog­ban ! Táán ő maga akar Szigetről nősülni és háztűznézőbe megy. Kiről lehet szó ? Bizonyára a Goldbaum Eszterről, akit már régóta akarnak féijhezadni. De mégse lehet erről szó: hiszen a lány túlöreg hozzá. Ta­lán a gazdag Rothékhoz megy leánynéző­be ? Nem lehet, mert ott meg fordítva áll az eset: öreg ez a pasas a Roth Zálihoz. Ta­lán a Wasserteich Miijámról van szó ? Nem lehet, az túlságosan csúnya, nem illene hoz­zá. Talán annak az uzsorás Stierherznek a lányáról van szó ? Nem lehet, ilyen úr számára az messáiance volna. -— Nehéz probléma. Úgy tudom, nincs több eladó zsidó lány most Szigeten. Táán más indítóokai vannak ? Mi történ­hetett legutóbb Szigeten, ami ezt az urat érdekelhetné ? Lehet, hogy egy biztosító társaság igazgatója, aki a Weisz-féle tűzese­tet megy felülvizsgálni. Fals: úgy tudom, ez az ügy már likvidálva van. — hogy a Kohn Dávid pesti ügyvédet hoza­tott, mert nagy bajban van, hiszen az ü­­gyészség csáárd bukássá vádolja üzleti ma­chinációi és gyanús könyvvitele miatt. De a Kohn biztosan nem fog idegen ügyvédet fogadni, hiszen annyi életveszélyes titka van, amit rá kellene bíznia. Váószínűleg olyan ügyvédet keresett, akivel rokoni kap­csolatai vannak. De ki lehetne az ő ügyvéd rokona? De ki lehetne az ő ügyvéd roko­na ? A Kohn húgának a fia nem lehet jnert annak az asszonynak a lakodalma akkor volt, amikor az enyém: 25 évvel ezelőtt. Az útitársam pedig legáább 35 éves. -- Hogy erre nem jöttem rá ! Ő csak a Kohn öccsének a fia lehet. Ez a Kohn pon­tosan 36 évvel ezelőtt házasodott, 1877- ben. Emlékszem rá, mert a mi rabbink azon a nyáron orvosi tanácsra Karlsbadban volt és a munkácsi rabbi adta őket össze. -- Szóval ez az úr Kohn ügyvéd Pest­ről. Dletve doktor Kohn. De megálljunk: ilyen disztingvált úriember nem hivathatja magát manapság Pesten Kohnnak. Megfo­gadnám, hogy rááldozott egy koronát az okmánybélyegre és belügyminiszteri enge­déllyel...na mire is ? persze, hogy Kovácsra magyarosította a nevét ! Szóval a pesti Doktor Kovácshoz van szerencsém. — Hittestvérünk végül mégis szerette volna learatni fenomenális szellemi teljesít­ményének gyümölcsét és megszólítja úti­társát:- Doktor Kovács úr. megengedné, hogy kinyissam az ablakot ? -- Természetesen. De honnan tudja, hogy engem Doktor Kovácsnak hívnak ?- Nézze, Doktor úr, — feleli álsze­rény mosollyal hittestvérünk - én ezt ki­számítottam magamnak. -kérem számlázni — Már akkor nem marad más hátra, mint annak a gazdag Kohn Dávidnak, a vas­kereskedőnek a csődügye ! Talán ő az egyik főhitelező és most fut a pénze után ? Ez sem lehet, mert olyan nyugodtan,olyan élvezettel olvas,még mosolyog is hozzá: egy gondterhelt hitelező nem így néz a világba. Szóval nem hitelező.De az egekre mondom: valami köze van a csődhöz. —- Persze, micsoda hatökör vagy hét­szamár vagyok is én, hogy nem jöttem rög­tön rá: hiszen mindenki tudja Szigeten, Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár díját r~TI csekkben mellékelem Név- Cím nak. A judaizmus, vallás lévén, nem önálló nemzetiség. A zsidók azoknak az államok - ak a polgárai, amelyekben laknak. A palesz­tin arab nép elvet minden, Palesztina teljes felszabadítását helyettesítő (értsd: békés) megoldást. A cionizmus politikai mozga­lom, a nemzetközi imperializmus szerves része, ellensége minden haladó mozgalom­nak. Fajgyűlölő, fanatikus, agresszív, ex­panzionista. kolonialista. fasiszta. Izraei ál­landó fenyegetést jelent az arab nemzetre és a világ békéjére. A biztonság es a béke a jog és az igazság megkívánja, hogy a világ népei helyezzék törvényen kívül a cioniz­must. A palesztin nép aszerint határozza meg viszonyát a népekhez, hogy ezek mi­lyen támogatást nyújtanak a palesztin for­radalomnak.

Next

/
Thumbnails
Contents