Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)
1988-03-04 / 4. szám
12 NEW YORK I FIGYELŐ 1988 március 4. SZŰRÖS MÁTYÁS RÁDIÓNYILATKOZATA (Folytatás a 8. oldalról) HÍDVÉGI MÁTÉ: (Folytatás a 4. oldalról) SCHEIBER SÁNDOR EMLÉKEZETE rögzített realitásokat és ezt partnereink is tudják, bármilyen alaptalan vádaskodások is fogalmazódjanak meg, egyebek között a belügyekbe való beavatkozásról. A szocialista elveink és nyíltságunk okán szívós következetességgel kell tevékenykednünk azért, hogy a magyarság részét képező magyar nemzetiségiek egyenrangúan vehessenek részt' annak az országnak a felvirágoztatásában, amelynek állampolgárai. A műsor vendége azonban hozzátette, hogy a román politika jelenleg még nem igazán kíván partner lenni, legalábbis a tapasztalatok ezt mutatják. Ennek megváltoztatása érdekében, hogy a magyar—román viszonyban is előre tudjunk lépni, hazánk nem kívánja semmilyen, a kétoldalú kapcsolatokon kívül eső tényező „közbenjárását” igénybe venni. Ugyanakkor a Központi Bizottság titkára kiemelte, hogy nem mondunk le mindazon politikai, gazdasági, kulturális, tájékoztatási lehetőségről, amelyek kizárólagosan a Magyar Népköztársaság szuverenitása alá tartoznak. Sok kérdés érkezett a rádió stúdiójába azokkal a magyar nemzetiségi külföldi állampolgárokkal kapcsolatban, akik növekvő számban kérik hatóságaink engedélyét, hogy ideiglenesen hazánkban maradhassanak. Szűrös Mátyás magatartásukat teljesen természetesnek találta, hiszen a magyarságukban sértett emberek ugyan kihez fordulhatnak máshoz, mint hazánkhoz. Magyarország pedig erkölcsi, politikai és emberi jog értelemben felelősséget érez és visel' a határain túl élő magyarokért. Olyan megoldás kialakítását szorgalmazzuk — mondotta Szűrös Mátyás —, amely megfelel érdekeinknek, megnyugtató az érintettek számára, és amelyet szuverén módon tudunk érvényesíteni. Mindez azonban nem vonatkozik a hazájukat megélhetési okok miatt elhagyni szándékozókra és a Magyarországra illegálisan érkezőkre. Szűrös Mátyás elmondta, hogy a magyar hatóságok már dolgoznak a megfelelő jogi és egyéb feltételek kialakításán, de mindaddig, amíg a munka nem készül el, a magyar hatóságok nem lépnek fel az ideiglenesen hazánkban, tartózkodó külföldi állampolgárokkal szemben és határozottan cáfolta azokat a híreket, hogy a magyar szervek kétszáznál több romániai magyart kitoloncoltak. HAZÁNK érdekei azonban azt diktálják — fűzte hozzá —, hogy a magyar nemzetiség, beleértve annak értelmiségét, a velük együttélő más nemzetek fiaival ősei földjén maradjon, ne települjön át és ne szóródjék szét a világban. Feladatuk most az — mondotta többek között —, hogy felemeljék szavukat a jogsértések ellen, hogy a magyar nemzetiség önmaga lehessen. ♦ ♦ I ♦ ♦ ♦ ♦- Állíthatom, hogy ilyen áttekintő kép Rámbámról nem jelent meg soha magyarul. -Dr. Scheiber Sándor professzora Budapesti Országos Rabbiképző Intézet elhunyt igazgatója. BERT W. STRASSBURGER: A RAMBAM ÉLETE ÉS mOvei 1 l MEGJELENT FRIEDMAN BENJÁMIN: A ZSIDÓ VALLÁSI ÉLET SZABÁLYAI A hagyományhű zsidó élet közérthető' szabályai a Sulchan Áruch magvas összefoglalása. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában. Ára: 5 dollár. Előfizetek a NEWYORKI FIGYELŐRE Egy évi előfizetés 30 dollár díját (—71 csekkben mellékelem r—t kérem számlázni Név-----------------------------------Cím MEGJELENT ! SCHWARTZ JEHUDA (Izrael) héber nyelvű műve: A MAGYARORSZÁGI RABBIK ÉS MUNKÁSSÁGUK képes története. Ára postaköltséggel együtt: 21.50 dollár. Megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában. Ex libris Alexandri Scheiber: jelek Scheiber Sándor könyveiben. A dedikációkra gondolok, a könyvekből sugárzó szeretetre és hálára. A kezemben levő kötetben éppen egy amerikai rabbi Írása angolul és héberül: — Dr. Scheiber Sándornak, köszönettel az otthonában tett csodálatos látogatásért. Sholom Singer. —- A könyvtárra és a zsidó történelemre tettem föl életemet - idézi Scheiber Sándor szavait Tenke Sándor a CONFESSIO című református folyóiratban, a Scheiber Sándorról írt nekrológok, emlékezések egyik legszebbikében. Igen, Scheibernek a könyvek, a könyvtár szent dolgok voltak. Leánya egy fényképet hoz - édesapja, karjában kisunokájával. így, ahogy ezt a kisbabát fogja, tartotta tenyerén a könyveket Scheiberék nem kaptak visszautazási engedélyt.így Pesten maradtak öreg szüleik mellett. A Schwarz-család hazautazott Dunaföldvárra. Nem tudhatták, hogy a halálba mennek. Birkenau-Auschwitzban ölték meg Schwarz Palikát, szüleivel és a többi dunaföldvári zsidóval együtt. Ez a történet a szeretetet példázzam már nem élő professzor s a kicsi - leendő mártír - tanítvány szeretetét, mely legyőzte a halált. A Kún utca 12 csillagos ház lett. Feleségével, özvegy apósával és sógornőjével ide költözött — szüleihez — Scheiber Sándor. Ez a költözés életüket mentette meg: előző lakásukat, ahol Bernáth főrabbival éltek — s ahonnét légitámadáskor soha nem mentek le a gyűlölködő lakókkal tömött pincébe — bombatalálat érte. A ház nagyjából épségben maradt, de Scheiberék egykori szobáját kettéhasította a robbanás. A Kún utcai házat 1944 októberében megszállták a nyilasok. Scheiber Sándort is elvitték és sok társával együtt, gyalogmenetben, Pácéiig hajtották. Útközben ő temette a kivégzetteket. Mesélte, egyszer egy fiatal mérnök is a lelövendők közé került Édesapja a menetelők között volt, könyö rögni kezdett: végezzék ki őt a fia helyett A nyilasok nem engedtek. Erre az apa oda állt a fia mellé, mindkettőjüket lelőtték Scheiber Sándornak és feleségének végül sikerült bekerülnie a Vadász utcában levő, svájci védettség alatt álló épületbe, melynek - egykori rendeltetése miatt - üvegház volt a neve. Az öreg Scheiber szülők a Wesselényi utcai gettókórházban voltak. Itt halt meg Scheiber Lajos december 28-án. Fia mindent megtett,, hogy édesanyját behozassa a biztonságosnak látszó üvegházba. December 31-én ez végre sikerült, együtt volt a fiű az édesanyjával. Szilveszteri mulatságként a nyilasok betörtek az üvegházba. A sötét pincében a tömeg fölé lőttek. A még alig egy órája ott levő, s az ijedtségtől fölegyenesedő Scheiber Lajosnét érte a golyó. A fiű karjába vette anyját, akiből ömlött a vér, s néhány órán belül meghalt. 1983-ban, 70. születésnapján, amikor az egész szaktudományos világ ünnepelte, köszönőbeszéde elején Scheiber Sándor édesanyjáról szólt: — ...Mártírhalálát máig sem hevertem ki. Álmaimban gyakran látom. Ilyenkor bizonygatom neki, milyen jó fia vagyok és hogy vittem valamire... - Budapest felszabadulása Scheiber Sándort - feleségével és apósával együtt - a Vadász utcában érte. Első útja a Kerepesi úti zsidótemetőbe vitt, ahol az oda kihordott ezernyi fagyott holttest között megkereste a szüleiét. Szülei testét a Kozma utcai zsidótemetőbe vitte, kiválasztotta sírhelyüket, eltemette őket, s sírjuk mellett - ősi szokás szerint - kijelölte saját sírhelyét. (Befejező rész a következő szántban) fA LEGOLCSÓBB BETEGSÉG - ÉS , ÉLETBIZTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK ! Lépjen érintkezésbe KLEIN BARBARA biztosítási megbízottal a Bnai Zion biztosítási osztályán. Tel.: (212) 725-1211 Otthoni telefonja az esti órákban: (212) 933-3043 Tárgyal magyarul és angolul A NEWYORKI FIGYELŐ Hirdetésidíjtételek: 136 East 39* Street New York, N.Y. 10016 Td.: (212) 683-5377 1 inch-1 hasáb 1 inch- 2 hasáb 1/8 oldal 1/4 oldal 1/2 oldal Teljes oldal Álláskeresők kedvezményben részesülnek 10.00 20.00 37.50 75.00 150.00 Az első hat oldalon 300.00 szereplő hirdetések dija megállapodás szerint MÁRTÍR emlékkönyvek Dr. Atlasz Miklós: Az élet forrása Auer Pál: Fél évszázad Bán Oszkár: Zsidó versek Benamy Sándor: Rémtettek Berkesi András: Siratófal Berkesi András: Szól a kakas már... Colleen McCull: Tövismadarak Dán Ofry: A húszéves Izrael (Album) Deutsch László: Damaszkuszi kuiaetes Efráim Kishon: (.00 Humoreszk Gondos Margalit: Végállomás Gondos Margalit: Válása Yarkon utcában Gondos Margalit: Vacsora Jeruzsálemben Galili Ervin: A pusztulás és feltámadás nemzedéke Graetz: Zsidó történelem l/VI Hans Habe: Mint hajdan Dávid Hans Habe: A küldetés Halász Péter: Kölcsön kapott élet Harsányi László: A kőszegi zsidók Harsányi László: A szentesi izraelita hitközség története Dömén István: A győri izraelita hitközség története Dr. Jesurun Élijáhu: Szabadságharcosok Jólesz Károly: Zsidó hitéleti kislexikon Jaroslav Hasek: Svejk Dr. Katz J.: Vérzivataos idők nyomában Krúdy Gyula: Tiszaeszlári Solymosi Eszter Kolozsvári emlékkönyv magyarul és héberül Ladányi László: A lángoló özvegy Ladányi László: Tűzözön Linksz Arthur: Vissza nézek...Ifjúkorom Magyarországon Moess Alfréd: Pest megye és Pest-Buda zsidóságának demográfiája 1748-1846 Rappeport Ottó: A csend kiáltása Stark Valéria: A gyepre lépni tilos Scheiber Sándor:Magyar zsdó oklevéltér T^Ji László: őszintén szólva Vadnai László: Hacsek és Sajó Zsadányi Oszkár: Mindenki szolgája Zoltán Dezső: Hétpecsétes titok M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 4418 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 Tel.: (718) 853-5708 (212) 725-1211 - Ext. 51 MIOK-kiadás. Ara 5.95 USA Dollár és a portóköltség.
