Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)
1988-03-04 / 4. szám
1988 március 4. 11 .NEWYORKI FIGYELŐ ALEX BONDY NAHARÍA — 1985 PÁRHUZAM — KISREGÉNY — Ezt a négy órái használtam én fel tehát, hogy lelket önt* az emberekbe, hogy értelmet adjak a múló óráknak — amelyekben eddig csak elkeseredettségüknek adtak kifejezést. Mint már említettem Holmann és Lucci a ..könyvelésben” dolgoztak napi nyolc órán keresztül és fennhangon egy mikrofon előtt olvasták fel a tételeket és számolták össze, ami Dr. Lahr szobájához vezetett, aki ott egy hangszórón keresztül ellenőrizte őket — vagy ő vagy egy megbízottja — s ha netán pihenni, szünetelni akartak volna — Dr. Lahr büntetése azonnal utolérte őket: - ha csak egy elhallgatott — kiköttetés járt érte. Hátralett kezükkel lettek felkötve egy erre készült kampóra, úgy hogy csak a lábujjhegyük érte a padlót. Mindketten eszeveszetten számoltak, hogy ezt elkerüljék. Sylvia Wintemitz egy welsi fonódában dolgozott, ahol teljesen egyedül volt - jellemző a nácik ostobaságára, hogy egy bezárt, a „háborús erőfeszítés szempontjából feleslegesének titulált üzemet működtettek Dr. Lahr „kísérletének” sikere érdekében — s oda egy kedvence Lahrnak vitte autón az M.-i lágerből, akiben megbízott. De már az első nap világos lett előttük, hogy gépmester nélkül nem fog peregni a tizenhét gép — egy hadiüzemből hoztak hát szakembert. Ez megjátszotta a zsidógyűlölőL de ha Lahr bizalmasa kiment a mellékhelységbe — híreket mondott, kockacukrot és meg újságcikkeket is adott át Sylvianak — valami békebeli osztrák szociáldemokrata munkásszervezet tagja volt — később - amire majd visszatérek, még nagyobb szolgálatokat tett. Luise Krammer volt a mi barakkunk mindenese, a padlót mosta, az ablakokat pucolta szüntelen, az étkezésekhez tett előkészületeket, az adagokat ő osztotta szét nyolc egyenlő részre — Istenem ! milyen megalázó támadások érlek ezért, hogy Luccival és velem kivételez — az ágyneműinket mosta és a fehérneműinket; Vajdának egy külön szobában lábbalhajtós varrógépen naponta száz lágersapkát kellett összevarrnia, míg nekem a műtőszoba rendezése és tisztántartása maradt. Csak két ember volt közülünk tétlen — Mandel és Mulhaus, de ezt a problémát én teljes egészében megoldottam. A műtőszoba műszerszekrényeiben ugyanis fehér csomagolópapírt kellett tennem a polcokra, ha a legkisebb folt esett rajtuk. Esett vagy nem esett folt - én naponta váltottam és senkinek nem tűnt fel, hogy a régi nincs a szemétkosárban A különböző folyadékokból, mint a jód. a genziánviolett. meg egy zöldszínű sebkczclésrc használt folyadék állandóan lopkodtam — üvegcséikkel együtt. Ha kérdezték hová 'ett mondtam kiszáradt a tartalmától és kidobtam. Úgyszintén egész, tekercseket gézből és a vattából, meg a plasztcrből. Egy apróbb üvegbe az orvos asztaláról letöltöttem néhány cseppet a töltőtoll tintájából is. Gondolod mire kellett? Lucci kottafüzetet csinált a csomagolópapírból. Mandel és Mulhatis vásznat a dekorációm vázlataihoz. Ne kérdezd ! Mandel a lábujjai köze vett egy ecsetet, amit a hat férfi egyetlen borotvaec-étéből vágtunk ki és jóddal, azzal a borzalmas lila meg zöld szerrel cs a töltőtoll tintával Mulhaus látomásai szerint és az utasításai nyomán festeni kezdett. Később bővelkedtünk a színekben: - a fonódában valaha festették is a fonalakat. Sylvia barátja apránként a szivárvány minden színét összelopta a számunkra. Holmannak is volt mire írni cs Vajda is felvázolhatta a kért ballettet. Oldalára döntöttük az. asztalt és plasztcrrel ragasztottuk rá a csomagolópapírt — az volt a festőállvány. Vége-hossza nem volt a találmányoknak, a megoldásoknak, a leleményességünknek. És nyolc ember fütyülte négy órán keresztül az operám. Ha lehet — boldog voltam .. . Elképzelheted, hogy nem az operám sikere fűtött - hanem a társaság hangulatában beállt változás. A feladat - a legrózsaszínűbb reményeim is túlszárnyaló módon kötötte le őket, valósággal rabjai lettek a gondolatnak. Mindannviuk között a legcinikusabb és a legpesszimistább — Hollman járt az élen a lelkesedésben. Rettegtem, hogy megtörik — de ez nem következett be, mert még a saját meglepetésére is kitűnő mesét talált - egy egyiptomi királysírt akar kifosztani egy ál-archeologusokból álló szélhámos banda, akiknek váratlanul össze kell mérni erejüket egy valódi, neves kutatókból álló expedícióval és ha lehet el kell kergetni őket a színhelyről. a> nélkül, hogy azok leleplezhessék őket. Pergő, szellemes és helyenként csupa-poézissal tele szöveget írt - általános vélemény volt. hogy felülmúlta önmagát. Ami másoldalról sem ártott — most már sem Lucci, sem a többiek nem akartak lemaradni, mert Holmann — mint mesélték - eleitől fogva felülről kezelte őket, a beérkezett, elismert művész biztonságával, szinte kézzelfogható volt tehát mindannyiuk igyekezete, ami Mandel és Mulhaus emberfeletti koprodukciójában kristályosodott ki: — vak így meg sohasem „látott” és kézfej nélküli szobrász így még nem festette meg társa látomását — ahogy Mandel központosította figyelmét arra azóta sem találtam példát. Háromnegyed év után közöltem velük — hogy közreműködésükkel, negyvennégy karácsonyára Dr. Lahr előtt elő kell adnunk az operát. Az első percben meghökkentek. Világos volt előttük, hogy ez egyenlő az öngyilkossággal. De ugyanakkor rádöbbentek: — tökéletesebb bosszút állni a szenvedéseikért nem lehet. Én pedig tudtam, hogy ez az utolsó lehetőség életben tartani őket a felszabadulásig — mert ők nem vettek tudomást. vagy nem akartak tudomást venni arról, ami a gyér koszt és a rengeteg gyógyszer hatására a napnál is világosabb volt : — a szó szoros értelmében kifogytak a ruháikból és napjaik már meg voltak számlálva, csak a szemek éltek már a hófehér arcok, s a csontokat takaró pergament szerű bőr borzalmas, elváltozott keretében. S ezek az élő csontvázak minden tervet megvalósítottak. Soha ilyen diszletet, soha ilyen festett háttert! Plaszterrcl harminckét darab fehér csomagolópapír lett összeragasztva és benne vagy ötven köteg géz futott, amivel a társalgó főfalára az ablakok felüli oldalon leereszthetőrc csináltuk meg a háttért — egy piramis belsejét ezer és ezer rajzzal, rabszolgákkal és szolgálólányokkal, tigrisekkel, krokodilusokkal. pálmákkal, titokzatos jelekkel — bármelyik operaház megirigyelhette volna, olyan nívón — s mindezt a főfal felett fclfeszitett vastag karton-plafon mögé rejtettük, hogy a bejövő nem is sejthetett semmit. (Folytatása következik) I Dr. Péteri. Taryán Dr. Michael L. Fürst New Yorkban végzett, magyarul beszélő ügyvédek FÜRST, WEIN & TARYÁN ÜGYVÉDI IRODA Állampolgárság—Családi jog—Fizetésképtelenség Hagyatékok—Ingatlan adásvétel—Névváltoztatás Üzleti szerződések—Vállalati jog—Végrendeletek Baleseti ügyekben ügyvédi munkádéi kizárólag sikeres ügyintézés után 245-EAST 81st ST. NEW YORK, NY 10028 (212)628-0119 | DR. ELISABETH GÖMÖRI , belgyógyász, szívspecialista Affiliated with Beth Israel Medical Center > Clinical Instructor at Mount Sinai I School of Medicine f Ultrahangos és minden más modern szívvizsgálat f Izületi bántalmak — speciális terápia I Amerikai és magyar biztosításokat elfogadok I Rendelés előzetes bejelentés alapján I GRAMERCY HOUSE | ’ 235 East 22nd Street, New York, N.Y. 10010 > Tel.:(212)779-1430
