Newyorki Figyelő, 1988 (13. évfolyam, 1-16. szám)

1988-12-23 / 16. szám

1988 december 23. NEWYORKI FIGYELŐ 7 ASKENÁZI ERVIN: KARÁCSONY ÉS „ANNO DOMINI' FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY 323 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. 10021 T«i:<50#435 JOHN MAUTNER elnök FRED HERZ alelnök Rovatvezető: MAUTNER MIMI NEW YORK ÁLLAM HIVATALOS ELISMERÉSE A JUBILÁLÓ ÖNKÉPZŐKÖRNEK Jubiláris bankettünk még hosszú ideig emlékezetes marad az amerikai magyarság köreiben. Előző számunkban beszámoltunk a felejthetetlen estély lefolyásáról, de célzatosan erre a Számunkra hagytuk annak az eseménynek megemlí­tését, amely magyar vonatkozású egyletünket az amerikai társadalomban rangosította. Dr. Randé Jenő nagykövet, a Magyarok Világszövetsége főtit­kárának személyes jelenléte és felszólalása biztosíték volt arra, hogy a ma­gyar hivatalos szervek elismerik és méltányolják szervezetünk fáradozását a magyar kultúrának az Egyesült Államokban való népszerűsítése terén. Az amerikai hivatalos szervek elismerésének megnyilvánulását ehelyütt hozzuk olvasóközönségünk tudomására: New York Állam kongresszusa egyik legutóbb tartott ülésén, Marc Alan Siegel Assemblyman javaslatára, egyhangúan fejezte ki szerencsekí­­vánatait egyletünknek, fennállásának 100. évfordulója alkalmával. A kon­gresszusi határozatot a közszeretetnek örvendő Siegel képviselő nyújtotta át John Mautner elnökünknek, kedves, közvetlen üdvözlő szavak kíséreté­ben. A népszerű közéleti férfiú annak a kerületnek ismételten megválasz­tott képviselője, amely Egyletünk székhelyét is magában foglalja. Siegel Assemblyman egyébként Berger Mihály, a Magyar Zsidók Világszövetsége volt elnöke és díszelnöke veje. A képviselő neje, sikeres jogászi munkát végzó ügyvédnő, akinek tanulmányai szakkörökben jelentős elismerést aratnak. A kitüntető okiratok és egyéb hivatalos elismerések kellőleg bizonyít­ják, hogy Egyesületünk kitűnő kulturális munkát végzett és bizakodással tekinthet a jövő elé, új évszázadának küszöbén. Karácsony, a kereszténység legna­gyobb ünnepe általában a mi Chanukánk körüli időre esik. A nem-izraeli zsidók már hetekkel az ünnep előtt útón-útfélen talál­kozunk a karácsony hirdetésével és annak - hiszen business is business — kommercia­­lizásával. A karácsonyfák az utcákon, a műfenyőből készült csillagos girlandok, amelyek egész utcasorokat díszítenek, való­ban ünnepi hangulatot varázsolnak. Elte­kintve a vallási jelképtől, nehéz az ember­nek ebből teljes kivonnia magát. A magyar vidéken már csak azért is éreztük ezt a hangulatot, mert amikor a betlehemesek járták az utcákat, jól elnás­pángolták a zsidó gyerekeket. Ez úgy hoz­zátartozott a szent küldetésükhöz, mint a jászol a bölcsővel és a Mennyből az angyal. A protestánsok és katolikusok de­cember 25-én, a görögkeletiek január 7-én, az örmény egyház január 19-én ünnepel. Ezt követi egy héttel később az újév,ami­kor a betlehemi kisded Brith Milá-ja volt. Mivel mindhárom napon Jézus születését ünnepük és mivel csak egyszer születhetett, vájjon melyik van igaza ? Kezdjük talán egy gyermekkori em­lékkel. Nálunk Pesten is szokás volt, hogy a háztartási alkalmazott felállította szobájá­ban a karácsonyfát. Anyámtól ilyenkor szép ajándékot kapott, sőt szaloncukrot és díszeket is vásárolt, hogy fáját feldíszíthes­se' Amikor boldogult Édesapám latta, hogy minket is lenyűgöz a szépen feldíszí­tett fa, megkérdezte tőlünk: — Tudjátok, mit jelképez a karácsonyfa ? — Természe­tesen első dolgom volt, hogy mindenesünk­höz mentem és megkérdeztem tőle. Elvégre az ő ünnepe, ő csak tudja. Mentem is vissza jóatyámhoz a válasszal: - Ida azt mondta, hogy fagyos, hideg tél volt annakidején, de amikor Jézuska megszületett, minden ki­­zöldült. S ezért ünnepiünk fenyőfával. — (Akkor még nem gondoltam arra és azt a gulácsi községi iskolában sem tanították, hogy ott, ahol született, ott nem volt fa­gyos tél és akár Nazaréthben, akár Bethle­­hemben decemberben is zöldéitek a fák.) — Na most nézzétek meg szépen a lexikon­ban - volt apám szava. S mentem is a könyvszekrényhez, amelynek legfelsőbb sorában sorakozott a Pallas Nagy Lexikon­ja 16 kötete. Leemeltem a „Kacs-Közellá­­tás" címszavú kötetet, abban pedig egészen más volt írva: — Aurelius római császár 274 december 25-én nagy pogány ünnepséget rendezett, mégpedig a „legyőzhetetlen nap tiszteletére" (Natalis solis invicti). Ugyanis egyre hosszabbak lettek az éjtszakák és a ítap egyre kevesebbet sütött. Viszont a nap­fordulótól kezdődően egyszeribe hosszab­bak lettek a nappalok, a nap továbbra is ontotta sugarait és nem kellett többé az „örök sötétség"-től félni. Tehát „nem sike­rült legyőzni a napot"/Ennyit a karácsony gyermekkori emlékeiről. A keresztény naptárnak, amely után mi zsidók is mindennapi életünket formál­juk, tehát tulajdonképpen Jézus születésé­vel kellene kezdődnie. Elvégre ANNO DO­MINI 1989-et írunk, azaz az Úrnak 1989-ik évét. A történelem során az A.D. (Anno Domini)-t először 325 december 25-én ünnepelték Rómában. Ezzel a meghonoso­dott és általánosan elfogadott A.D.-vel a­­zonban valami sántít. Mert amikor Diony­sius Exiguus római szerzetes keresztény kronológiát akart kidolgozni,semmiképpen sem akart összeütközésbe kerülni a római, időszámítással. S ezért kezdte meg naptárát 754 január elsején „a.u.c/' (ab űrbe condi­­ta, azaz Róma megalapítása után). Csak III. Károly német császár volt az első, aki 879-ben bevezette az A.D. hasz­nálatát. Ekként Dionysius szerzetes szándé­kos vagy véletlen tévedése, mindenképen ahhoz vezetett, hogy Jézus jóval előbb szü­letett annál az évnél, amely nevét viseli, azaz a „keresztény időszámítás előtt.* Ugyanis Herodes király, akinek uralkodása idején Jézus született, 37 és 4 között ural­kodott időszámításunk előtt! Távol áll tőlem ennyi évszázad után zűrzavart okozni a világi naptárban, ezért A D. ide — A.U.C. oda, minden nyájas ol­vasómnak B.U.ÉK. FORRAI ESZTER (Párizs): Egészen újszerű kiállítást csodálha­tunk a Musée dWrt Modernes gyerekmüze­­umában. A művészek: fiatal testvérpár, Ri­chard és Hervé DiRosa. Richard szobrász, Hervé festő festő. Két húron ,/énéivé" , színes birodalomba vezetik a nézőt. A spanyol származású DiRosa pár szenvedélyes vérmérsékletű alkotók. A vad, szinte vörösben lángoló színek magu­két beszélnek. Miről is szól ez a kiállítás ? A gyermekek és felnőttek számára egyaránt érdekfeszítő, ún. BANDES DES­­SINÉES — Képregény nyelvén az életet, a halált, a háborút, a természet birodalmát ábrázolják. A különleges hősök a testvér-művé­szek képzelőtehetségének szülöttei. A tűz, a víz, a növényvüág jelképes hősei szuggesztiv alakot öltenek. A terem óriási piramis csúcsban vég­ződő színorgia. A gyerekek a „tenger"-ben lubickolnak. A festő a padlót kék tenger hullámaivá varázsolta. Szivacsgummiból készült sziklákkal labdáznak, kis plasztik kavicsokon lépkednek a hullámok között, az égbolttá alakított mennyezetről kacagva néző napsugár alatt játszanak a kisfiúk és kislányok. DiRosa szobrai a „vízben"', hullámok között állnak, a gyerekek felmásznak a ci­garettázó halra, vagy a kígyóval körülölelt fára, vagy a komikusán kackiás kalap alatt nevető kapitány hátára. Minden szobor egy-egy rajz, Hervé rajzai alapján született. A festő és szobrász, testvérpár elválaszthatatlanul egységes szül­és formavilága néha kissé agresszív hatású. PÁRIZSI LEVÉL A kisgyerekek néha megijednek a nagysze­mű, nagyfogú, tátottszájú óriásoktól. De a humor legyőzi a feszültséget okozó „erő­szak "-ot. A pop-art, a nouveau réalisme stí­lusában festett jelenetek a gyerekek számá­ra oly kedves BANDES DESSINÉES óriási, szobornagyságú lapjai. A kis makettekből játszva ismerkednek meg a középkor, az antik világ hőseivel. A „korinthosi oszlo­pok" mellett a nevetséges DiRosa-alakok kontrasztja vagy a középkor barbarizmusát kifejező háborús életképek, az ekologusok természetvédő szemszögét kifejező PAYS D*ORGANO hősei a professzor tudós figu­rái, mind-mind egyéni bájjal és nagy varázs­erővel hatnak. A kiállítást több, ún. játék­vezető kíséri, akik a gyerekeket kisebb cso­portokra osztva vezetik ebben a színes biro­dalomban. Laurence, az egyik vezető, a gerekek mellett a földön, azaz a ,kék ten­ger" ben ülve magyarázza a tátott szájjal hallgató csöppségeknek az eseményeket, a rajzfilm történeteit. A színes utazás felejt­hetetlen a DiRosa-birodalomban. A gyer­mekek blokkal és színes ceruzával a kezük­ben „illusztrálják" a látottakat. A J. Bosch, Dubuffet, Raimu stílusra emlékeztető DiRosa-rajzok „gyerekszem­szögből" is megelevenednek: Planto Aquao, pays de pierres névre hallgató hősök a gye­rekek füzetlapjairól is felénk kacagnak Már átlépnek a mesékből a realitásba, a humor, az optimizmus köpenyébe burkolva. Csak gratulálhatunk Catherine Hu­bert, a Musée des Enfants kitűnő, nagy tu­dású vezetőnőjének/ e rendkívül érdekes kiállítás megrendezőjének. rOQOQOQOOOBOOOQOa—POCWOOQOBOOOOOC FELHÍVÁS A magyar zsinagóga album kiadására kérjük, hogy küldjön be 75 dollárt a Magyar Zsidók Világszövetsége címére: WORLD FEDERATION OF HUNGARIAN JEWS, 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016. Az adóból levonható hozzájárulás fel­jogosítja a befizetőt a jövőben megjelenő könyv egy példányára, a könyvber -tjii vagy családja nevének megörökítésére. Mi, a 5 szervezők nem egy nagy adományra számítunk. Szeret nők, ha £ a könyv a magyar zsidóság összefogásával jelennék meg. Kb. 400 g jelentkezőre van szükségünk a költségek előteremtéséhez. ^aQooooooowwoooooooocaooooooevpor^Bgíaod WSKICORVIN 251 L 9bd Sfc, Int Ywfc, IL Y. 10021 KA (92. ét S3. Street körött) T«Mm<(212) 1794113 (212) 734-3MI GYÖRGYEY KLÁRA: Arrogáns alázattal, esszék, kritikák 12.. GÁBOR ÁRON: Szibériai trilógiarEmbertöl kelet­­re-Szögletes szabadság-évszázados emberek 36.­­SZEPES ORSI MÁRIA: A vörös oroszlán; misztikus regény 16.. SZTÁRAY ZOLTÁN: Hudson-parti álom; elbeszélések 10.. VIVA DIROSA. .. - Kiállítás a Musée d Art Modernes - Musée des enfants termeiben —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents