Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-10-22 / 13. szám
NEWYORKI II FIGYELŐ Voice of the American Hungarian Jewry XII. évf. 13. szám — 1987 október 22. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja AZ EMANUEL FOUNDATION tííABB HfltEI EDGAR M. BRONFMAN TONY CURTIS NORMAN GÁTI Lapzártakor érkezett, újabb hírek mindjobban kidomborítják az Emanuel Foundation nemrégiben megkezdett tevékenységének jelentőségét és messzeható fontosságát. Lapunk más helyén már beszámolunk a november 16-i gálaestélyről, amelynek díszvendége Edgar M. Bronfman, a Zsidó Világkongresszus központi elnöke, az egyetemes zsidó közélet vezető személyisége lesz, akinek a világ minden részén élvonalbeli diplomatákkal,államfőkkel és kormányfelelősekkel folytatott tárgyalásai a nemzetközi együttműködést jelentősen mozdították elő és az egyetemes zsidóság megbecsülését a világban eddigelé soha nem tapasztalt mértékben fokozták. Edgar Bronfman volt az, aki a Zsidó Világkongresszus budapesti ülésén, a budapesti gettó 5000 áldozata emlékművének megkoszorúzása alkalmával kijelentette, hogy a hatszázezer magyar-zsidó mártír emlékét a gettó színhelyén kell méltó emlékmű formájában megörökíteni és a Keller László által felvetett eszmét, amely szerint az emlékműnek fát ábrázoló leveleire a túlélők rávésethetik elpusztult hozzátartozóik nevét, örök emlékül, — magáévá tette. A megvalósítást célzó alapítási szerződésbe így is került be a falevelek művészi alkotásának terve. Bronfman elnök eddigi munkásságával, a részletek kidolgozásában elfoglalt vezető szerepével bebizonyította, hogy az Emanuel Foundation célkitűzéseit magáévá tette és ennek a gondolatnak jegyében kívánja tisztelői táborát a munkába bevonni. A november 16-i gálaest díszvendégeként eddigelé példátlan társadalmi sikerrel fogja az Emanuel Alapítvány ügyét előbbrevinni. Az estélyen Gáti N. Norman, a Magyar Zsidók Világszövetsége volt elnöke és jelenlegi díszelnöke, aki az Alapítvány egyik alapító tagja is, az ún. Humanitarian Award kitüntetésében fog részesülni. Nálánál megérdemeltebben aligha van olyan személy közösségünkben, aki erre a kitüntetésre rászolgál. Gáti Norman kezdettől fogva és a Világszövetség elnöki minőségében is fő céljául a mártírok emlékének megörökítését és a magyar-zsidó életnek a romokon való újjáépítését tekintette. Mint az Alapítvány gondolatának legodaadóbb munkása, hathatós támogatást nyújt Keller László elnöknek abban, hogy a templomok, a Talmud Tóra-hálózat, a Zsidókórház és öregotthonai kellő támogatásban részesüljenek. A magyar kormány az Alapítvány célkitűzéseit elismerésre méltóan támogatja és ennek jeléül olyan kormány személyiségek is résztvesznek a díszvacsorán, mint Maijai József, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettes és Iványi Pál, Budapesti polgármestere, a Fővárosi Tanács elnöke. Tony Curtis, a híres magyar-zsidó származású színművész, az Alapítvány díszelnöke édesapja, Schwartz Emánuel emlékére zsinagógát tervez és ezt az akciót szintén a gálaesten fogja elindítani. Megjegyezzük még, hogy az Emanuel Foundation a magyar-zsidó mártiremlékmű területén helyet biztosít halálozási évfordulók, emlékünnepélyek és egyéb kegyeleti vallási szertartások céljára, valamint múzeum fogja a magyar-zsidó vészkorszak és mártírjaink emlékezetét biztosítani. A november 16-án, hétfőn este a newyorki Grand Hyatt Hotel-ben rendezendő nagy társadalmi esemény, valamint az azzal kapcsolatban megjelenő Journal és minden egyéb tájékoztatás felől érdeklődők az alábbi telefonszámon kaphatnak további felvilágosítást: (718) 896-8300. 21 st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING < 136 East 39th Street, New York, N.Y. 10016 J: UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK AZ EGYESÜLT NEMZETEK 42. ÜLÉSSZAKÁRÓL Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 42. ülésszakáról első megjegyzésünk az, hogy az előzőektől eltérően, fokozott béketörekvés és a szembenálló társadalmi rendszerek közötti kiengesztelődésre törekvés jellemzi. A nagyhatalmak álláspontja mindenki előtt világos. Ezért érdekesebbnek kell minősíteni a többi állam álláspontjának kifejezését a világot érintő kérdésekben. Az alábbiakban azokat a felszólalásokat érintjük, amelyek a mi érdeklődésünk középpontjában álló kérdésekben hangzottad el. Ugyanazon napon került sor dr. Várkonyi Péter magyar külügyminiszter és Shimon Peres izraeli külügyminiszter felszólalására. A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének előadásában a központi kérdés a nemzetközi együttműködés fokozódása és a feszültség enyhülése volt, bár megállapította, hogy súlyos ellentétek még mindig fennállnak. Elismerőleg nyilatkozottá Szovjetunió és az Egyesült Államok között folyó tárgyalásokról, amelyek a kölcsönös bizalom erősödésére mutatnak. Arra a következtetésre kell jutni - mondotta -, hogy nemzeti és nemzetközi biztonság kérdését egymástól elválasztani többé nem lehet. Fontos részét képezte a külügyminiszter beszédének Magyarországnak Nyugateurópával fennálló kapcsolatainak ügye. Ezt a kapcsolatot a magyar vezető diplomata annak bizonyítékául hozta fel, hogy a jövő Európájának kiépítésére az egyetlen célravezető mód a dialógus, gyakorlati összefogás és kölcsönös tiszteletben tartása a szétágazó érdekeknek. A közelkeleti problémáról röviden szólva, kijelentette, hogy a válság levezetének egyetlen módját Magyarország az Egyesült Nemzetek keretében létrehozandó nemzetközi konferenciában látja. Befejezésül Várkonyi külügyminiszter hangsúlyozta annak szükségét, hogy a társadalom különböző csoportjai és a nemzetiségek egyenlő jogokban részesüljenek. E vonatkozásban kiemelte, hogy Magyarország biztosítja, hogy a nemzetiségek az ország politikai, gazdasági és kultúrális életében egyenlő jogokkal vegyenek részt. A Magyar Népköztársaság külügyminiszterének beszédét általános elismerés fogadta. Shimon Peres külügyminiszter Izrael álláspontját a nemzetközi kérdésekben Shamir miniszterelnök, akkori külügyminiszterének tavalyi beszédében foglaltakhoz hasonlóan fejtette ki. Hangsúlyozta Izrael békevágyát és szomszédaival való békés megállapodás szükségességét. Figyelemreméltó volt, hogy Izrael külügyminiszterének beszéde alatt a tavalyinál jóval kevesebb arab küldöttség játszotta meg a kivonulási komédiát, ami azt mutatja, hogy az arabok felé elkötelezett államok is únják már a holtpontra jutott ellenséges megnyilvánulásokat, amelyek semmire sem vezetnek. *.»/\ Ebbe a rovatba kívánkozik Peresz további tárgyalásainak ügye is, amelyeket az UNO közgyűlésén való részvételével kapcsolatosan folytatott. Nemzetközi vonalon tárqvalásai igen sikeresek voltak, mert a Szovjetunió, Kina és 15 más állam delegátusaival folytatott eredményes és előrehaladással kecsegtető megbeszéléseket. Ezzel szemben a nagy amerikai zsidó szervezetek Elnöki Konferenciáján való beszéde példátlan vihart váltott ki az izraeli kormányban. Néhány minisztertársa az egységkormányból való eltávolítását követelte. Peres ugyanis felszólította az amerikai zsidókat, hogy támogassák nemzetközi békekonferenciára irányuló törekvését. Álláspontja az amerikai zsidó vezetők között is konsternációt keltett. A KAPCSOLATOK JAVULÁSÁNAK JEGYÉBEN: Grósz Károly, Magyarország miniszterelnöke (jobbról) fogadja Edgar M. Bronfmant, a Zsidó Világkongresszus elnökét (középen) és igazgatóját, dr. Israel Singert. Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, N. J.08903
