Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-09-29 / 12. szám

1987 September 29. NEWYORKI FIGYELŐ 3 RONALD LAUDER, AMERIKAI AUSZTRIAI NAGYKÖVETE 80,000 1 BERT W. STRASSBURGER NEWYORKI LÁTOGATÁSA DOLLÁRT ADOMÁNYOZOTT A HŐSÖK TEMPLOMÁNAK Az Appeal of Conscience Foundation (Lelkiismeret Hangja-Alapít­­vány) sajtóközleményt bocsájtott ki, amelyben ismerteti annak a 80,000 dollár összegű adománynak történetét, amelyet Ronald Lauder, az Egye­sült Államok ausztriai nagykövete juttatott a budapesti Hősök Temploma újjáépítésére. A nagykövet csekkjét Schneier Arthur főrabbi, az Alapítvány elnöke adta át a magyar-zsidó közösség vezetőségének. Az ünnepélyes átadáson résztvett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is, kormányzati tényezők élén. Miklós elnök Schneier főrabbi tiszteletére fogadást tartott, amelyen bejelentette, hogy a magyar kormány az ado­mánnyal azonos összeget juttat saját hozzájárulása címén a Hősök Temp­lomának újjáépítésére. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke kijelentette a fogadáson azt is, hogy a magyar kormány nagyra értékeli és becsüli azt a húszéves kapcsolatot, amely az Alapítvány és a magyarországi összes val­lási csoportok között fennáll. A Mártírok Templomát 1919-ben építették a Dohány utcai templom telkén, annak a tízezer magyar-zsidó katonának emlékére, akik az első vi­lágháborúban hősi halált szenvedtek. 350 hívet tud befogadni. A hitközség ősszel és télen használja, mert könnyebb az átfűtése, mint a Dohány-tem - lomnak, amely Európa legnagyobb zsinagógája. A Hősök Templomát a második világháború után a magyar vészkor­szak hatszázezer áldozatának emlékére újjászentelték, akik a nácik és ma­gyar cinkosaik áldozatai lettek. A fogadáson természetesen résztvett az adományozó Lauder nagykö­vet is, aki magyar-zsidó származású: nagyszülei 90 évvel ezelőtt vándorol­tak Amerikába Sátoraljaújhelyről. Kép a fogadásról (Balról jobbra): Schneier Arthur főrabbi, dr. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Ronald Lauder nagykövet. Schneier főrabbi felszólalásában visszaemlékezett magyarországi ne­veltetésére és Budapest zsinagógáinak és vallási intézményeinek felgyújtá­sára és elpusztítására. — A zsidó nép ellenségei — mondotta — megértik a zsinagóga jelentőségét a zsidó túlélők számára. Ma boldogok lehetünk, hogy egy történelmi imaház újjáépítésére kerül sor, amely a zsidó élet tör­ténelmi központját képezi. — Az adományt dr. Losonci András, a MIOK és a BIH elnöke vette át. Az esti ima szertartását dr.Schöner Alfréd, Magyarország főrabbija vezette. Jelen volt Tom Lantos kongresszusi képviselő, aki maga is a vészkorszak túlélője és Ralph Goldman, a JOINT Distribution Committee ügyvezető alelnöke. A Lelknsmeret Hangja Alapítvány sajtóközleménye bejelenti, hogy Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, öttagú kül­döttség élén, rövidesen amerikai látogatásra érkezik, mint az Alapítvány vendégei. Newyorki tartózkodása alatt az államtitkár találkozni fog a nagy amerikai zsidó szervezetek vezetőivel is, így a Magyar Zsidók Világszövet­sége elnökségével is, amelynek egyébként, mint ismeretes, Schneier főrab­bi a lelki vezetője. Schneier főrabbi Budapesten megállapodást létesített a Szovjetunió­ban felállítandó első kóser étkeztetési vállalat konyhafelszerelésének és rituális ételeinek szállítására vonatkozólag. Ez az étterem a moszkvai Cho­­rale-zsinagóga területén fog megnyílni. A Lelkiismeret Hangja-alapitvány a felszerelés és kezdeti ellátás anyagi fedezetéről gondoskodni fog. A fő­rabbi annak a reményének adott kifejezést, hogy a moszkvai zsidók nagy érdeklődésére tekintettel, a kezdeti kiadások fedezése után, a vállalkozás önfenntartóvá válik. Az egyetemes magyar-zsidó közélet kiemelkedő személyisége, Bert W. Strass­­burger rövid látogatásra New Yorkba érkezett. Itt tartózkodása alatt felkereste szer­kesztőségünket és a magyar zsidóság fontos kérdéseiről, elsősorban a magyar-zsidó kulturális örökség átmentésének módozatairól tanác&ozott. Ismeretes, hogy mind a tudományos, mind az üzleti életben vezető szerepet játszó férfiú szoros barátságot tartott fenn néhai dr. Scheiber Sándorral, a Rabbisze­minárium elhunyt igazgatójával és ő tette lehetővé a párját ritkító Májmuni-Kódex angol nyelvű kiadását is. Strassburger barátunk világszerte ismert Rambam-kutató.Az UNESCO 1965-ben befejezett párizsi ülésszakán fontos szerepet játszott: arab professzorok által felállított hamis tételt, miszerint Májmonidesz arab lett volna, messzehangzó felszólalásában döntően megcáfolta. Az UNESCO Párizsban kiadta a Majmonidesz-kollokvium anya­gát, amelynek címlapján az angol nyelvű Májmuni-kódex fedőlapja serepei. A Strass­­burger kiadásában megjelent, párját ritkító szépségű kiadvány ma már megtalálható Chaim Heizog izraeli államelnök, Ronald Reagan elnök és Richard Weizsaecker, nyu­gatnémet államelnök könyvtárában is. Strassburger munkásságát az Új Élet 1987 szeptember 1-i számában dr. Do mán főszerkesztő tollából megjelent cikk méltóan ismerteti. Megjegyezzük mégjiogy Edward Koch newyorki polgármesternek Budapesten történt emlékezetes látogatása alkalmával a magyar zsidóság vezetősége az angol nyel­vű Májmuni-Kódex tiszteletpéldányát nyújtotta át, aki mélyen megindulva, nagy el­ismeréssel vette át és őrzi a művet könyvtárában. Az egyetemes magyar-zsidó közélet bízvást számíthat Bert Strassburger közre­működésére a magyar-zsidó kulturális örökség megörökítése terén. A PÜSKI-CORVIN KÖNYVESHÁZ IRODALMI RENDEZVÉNYEI A Püski-Corvin Könyvesház új irodalmi kezdeményezésének eredményeként ma­gyarországi tudósok, irodalmárok és művéaek tartanak előadást a cég kultúrhelyisé­­gében, 251 East 82nd Streep Manhattan-ben (bejárat a könyvesbolton keresztül). Szeptember 27-én Görömbei András irodalomtörténész, debreceni egyetemi ta­nár Nemzettudat a mai magyar irodalomban címen tartott előadást.Október 11-én, va­sárnap d.u. 3 órai kezdettel M. Kiss Sándor történelemszakos tanár, a budapesti Mű­­velődéskutató Intézet munkatársa ad elő Németh Láaló és a szárszói beffléd címen, valamint Fogarasi Ágnes, a budapesti Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kossuth Klubjának egyik vezetője, a budapesti Kossuth Klub működését ismerteti. Október 17-én, szombaton este 7 órakor Balogh Emese, a budapesti Nemzeti Színház tagja: Vallomás,variációk az örök témára női hangra két tételben címen tart előadóestet, amelyen a magyar és világirodalom költői remekműveiből ad elő. Költséghozzájárulás esetenkint 5 dollár. KÖNYVESPOLC BENCZEL BÉLA: Müller Pniná: AZ ÉN RABBIM (Egy rabbiné naplója) Az izraeli magyarajkú olvasók körében nagy szenzációt keltett a Mááriv napilap kiadásá­ban nemrégiben megjelent könyv. A magyar nyelv­területről származók jól ismerik írásaiból Müller Pinlész názáréti főrabbit, aki Erdélyben, Déván volt rabbi alijázása előtt. Nem tudták azonban, hogy hitvese, Pniná is tehetséges írónő, akinek könyvére felfigyelt az egész ország. A Jediot Achronot, a legelterjedtebb napi­lap írja: — Egy rabbiné sziporkázó humorral el­mondja élete párjának pályafutását, kezdve a má­sodik világháboiú munkalágereitöl, valamint a kommunista rezsimben való paposkodáson át egézen az Izraelben, alijázás után való letelepülé­sig. Mélyen tragikus elbeszélések ezek a rövid, novellaszerű írások. Az ismert zsidó típusok: Sá­­mez, Sochet, Gábe, Sábesz-Gój és sírásó mesteri tollal vannak megrajzolva. — Elragadtatott hangon számol be olvasóinak a könyvről a Vallásos Nemzeti Párt napilapja, a HACOFE irodalmi kritikusa. Többek között ezt írja: — Pniná Müller, a názáréti főrabbiné hirtelen feltűnt csillag a héber irodalom egéz. AZ ÉN RABBIM című könyve a zsidó nép nagy klasszi­kusainak, Sálom Áléchem, Sálom Asch és Base­­vits-Singer nyomdokában halad, mert a benne levő elbeszélések a tipikusan zsidó szatíra stílusá­ban íródtak.Bámulatos a rabbiné tehetsége .ahogy a borzalmas tragédiákat tragikomikus humoreszk­­ké változta^a. Ez a könyv nemcsak AZ ÉN RAB­BIM, de a Ml RABBINÉNK könyve is, mert el­árulja azt, hogyan van a zsidó papné férjének se­gítségére, hogy hivatásának helyt tudjon állni. - ban íródtak.. Bámulatos a rabbiné tehetsége. Az líj Kelet egy hónapon keresztül szá­molt be a könyvről és a pénteki számokban magyar fordításban közli a mű elbeszéléseit. Dr. Benedek Pál így ír: — Bennünket különösen ér­dekel a könyv, mert Pniná Müller magyar-zsidó családban született, férje törzsünkhöz tartozik — a magyar zsidóság egyik büszkesége —, telét a HÁRÁV SELI megjelenése és az osztatlan érdek­lődés, amely a könyvnapon mutatkozott, a kül­sejében is rokonzenves kiadvány iránt, órra mu­tat, hogy van érdeklődés a törzsökös magyar­zsidó ortodoxia iránt az olvasóközönség legszé­lesebb rétegeiben...Ezt bizonyítja rendkívül ro­konszenvesen Müller Pniná, az első magyar-zsidó rebecen, aki tollat fogott és megközelíthetővé tette nem mindennapi élményvilágát. — A 237 oldalas könyv kapható minden iz­raeli könyvüzlatben, ára 24 Sékel. «MMaaanaooooNNMMi KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA---rrr^^mn----nmrrr —mnofinnjuu juui m ^

Next

/
Thumbnails
Contents