Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-08-31 / 11. szám
NEWYORKI figveló Voice of the American Hungarian Jewry XII. évf. 11. szám — 1987 augusztus 31. — Ára 70 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK AMERIKAI ZSIDÓ VEZETŐK PEREZ DE CUELLAR FŐTITKÁRRAL TÁRGYALTAK í V ' Amerikai zsidó szervezetek vezető képviselőiből alakult küldöttség a napokban felkereste Javier Perez de Cuellar UNO-főtitkárt, akivel barátságos légkörben az UNO zsidóságot érintő, legsúlyosabb kérdésében: a cionizmust a fajelmélettel azonosító, szégyenletes határozat visszavonásáról tárgyalt. A küldöttség tagjai voltak: Seymour Reich Bnai Brith-elnök, Morris Abram és Malcolm Hoenlein, a Presidents' Conference elnöke, illetve igazgatója, Abraham Foxman és Burt Levinson, az anti-Defamation League vezetői, Rabbi Marc Tannenbaum, az American Jewish Committee nemzetközi ügyeinek igazgatója és Abraham Bayer, az országos közületi kapcsolatok bizottságának igazgatója. A találkozás az Elnöki Konferencia U.N. bizottságának rendezésében jött létre. Az „igen barátságosnak és konstruktívnak" minősített megbeszélés négy témát ölelt fel: az UNO által titokban tartott 40000 háborús bűnösre vonatkozó akták nyilvánosságra hozatala, amelyre vonatkozólag a főtitkár elismerte, hogy joga van azok hozzáférhetőségét biztosítani, de ki kell kérnie az illetékes, de időközben megszűnt bizottság 17 volt tagjának hozzájárulását. Ezekből 15 már megadta beleegyezését,Lengyel- és Franciaország még nem nyilatkozott. A következő tárgy a küldöttség azon igénye volt, hogy a szovjet zsidóság érdekében UN-akciót sürgetett és a közgyűlésen már megszokott javaslatot Izrael megbízólevelének megtagadására vonatkozólag mellőzni kell. A főtitkár mindkét javaslatot törvényszerűnek ismerte el és kijelentette, hogy ezek érdekében minden befolyását latba veti addig a határig, amíg pártatlansága nem lesz kétsége vonható. A küldöttség a legnagyobb hangsúlyt a hírhedt cionista-ellenes határozat visszavonására fektette. A főtitkár ebben az ügyben is megértőnek mutatkozott, bár a viszszavonás eljárási akadályokat vet fel, aminek leküzdésére különböző javaslatok merültek fel. Az érdekeltek úgy látják, hogy a következő évben csupán előkészületi munkálatok folyhatnának, mert a közgyűlésnek kelet-német elnöke lesz, aki nyilván megfogja akadályozni a visszavonó javaslat elfogadását. Az 1988. évi közgyűlés annál inkább lesz alkalmas a javaslat előterjesztésére, mert abban évben ünnepli Izrael fennállásának 40 éves évfordulóját. Az előterjesztendő javaslat — szakértők véleménye szerint — két részből kell, hogy álljon: az eredeti határozat megsemmisítéséből és a cionista mozgalom törvényszerűnek kimondásából. * Diplomáciai Figyelő ZSIDÓ DELEGÁCIÓT HÍVOTT MEG A VATIKÁN Az amerikai zsidóság vezetőinek két keze tele van a Vatikánnal szemben követendő eljárás és állásfoglalás kialakításában. A Waldheim-látogatás árnyékában az a felfogás érvényesül, hogy mindaz, ami eddig történt a keresztény-zsidó kiengesztelődés vonalán, halomra dőlt azáltal, hogy a pápa meghívta Kurt Waldheimet és a béke barátjának minősítette a hazug és náci kapcsolatokkal rendelkezett államelnököt. Az engesztelődési folyamat legújabb megnyilvánulása vatikáni meghívás volt egy amerikai zsidó vezetőkből álló küldöttség felé, amely feltételesen elfogadta a meghívást. Ezt Willebrands bíboros, a Vatikán zsidókkal való vallási kapcsolataival foglalkozó elnöke bocsájtott ki Mordecai Waxman rabbi felé, aki utóbbi a vonatkozó témakörben dolgozó csoport vezetője. A látogatás létrejöttéhez az összejövetel napirendjében való megállapodás szükséges. Ez Elan Steinberg, a zsidó világkongresszus amerikai tagozatának igazgatója szerint erősen kétséges. A kapcsolatok mélyén fekvő problémákat William Safire, a The New York Times cikkírója tárja a legérthetőbben a világ elé. Safire az ügy lényegét a Vatikán vonakodásában látja Izrael diplomáciai elismerésével szemben. Mindazok az érvek, amelyekkel a Vatikán megindokolni próbálja, miért nem létesít diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, eltörpülnek a legalaposabb és legkevésbbé hngoztatott érv mellett: a Vatikán fél az arab államok reakciójától. A meghívás részletei a következők: A „példa nélküliének minősített tárgyalás a vatikáni államtitkársággal folynék, amelyet 90 perces pápai fogadás követne. Ezen minden téma felhozható lenne, ami a feleknek aggodalomra ad okot. Rabbi Wolfe Kelman. a zsidó világkongresszus amerikai tagozatának elnöke szerint a Vatikán érdekelve van a tárgyalások létrejöttében, mert a szeptember 11-re tervezett miami-i pápai látogatástól a zsidóság képviselői távolmaradással fenyegettek a Waldheim-audiencia következményeként. A zsidó vezetők különböző szempontokat hoznak fel, amelyek akadályát képezik a további kiengesztelődési folyamatnak, de - szerintünk — Safire érvelése mutat rá a legélesebben a Vatikán késedelmeskedő magatartására: az araboktól való félelem jelenti a Vatikán részére Izrael elismerésének legfontosabb akadályát. — fedor -SftDOOOOOOQOCQQOOOQOOOQOOOOOOOOOOOOOOOPQQ ÜJÉVI JÓKÍVÁNSÁGOK A NEWYORKI FIGYELŐBEN IZRAEL AMERIKA LEGÁLLHATATOSABB TÁMOGATÓJA A State Department Vernon Walters UNO-fődelegátus bevezetőjével ellátott jelentést tett közzé, amely méltán számíthat általános figyelemre. A jelentés az Egyesült Nemzetekben lefolyt szavazásokat vizsgálja abból a szempontból, hogy milyen arányban álltak az egyes tagállamok Amerika álláspontja mellé. Izrael az Egyesült Államokkal szavazott az esetek 89.9 százalékában. Utána következik Anglia 88.2, Nyugat-Németország 87.3 és Luxemburg 79.2. százalékkal. Abban a tíz tárgykörben, amelyet az Egyesült Államok az amerikai érdekek szempontjából legfontosabbnak tartott, egyedül Izrael volt a 158 tagállam között, amely valamennyi javaslatot magáévá tette. Még az ún. „mérsékelt" arab államok is folytatták a radikálizmus és visszautasítás politikáját. 20 arab állam ismét előterjesztette az izraeli küldöttség kizárása iránti javaslatot. Ezt a közgyűlés 76:41 arányban, 17 tartózkodás mellett, elutasította. Saudi Arábia és Kuwait a kizárási javaslatot megszavazták — ugyanúgy, mint Jordánia és Szíria, mindketten utóbbiak a tervbevett békekonferencia valószínű résztvevői is. Vernon nagykövet a jelentés bevezetésében világosan megírta, hogy Amerikának továbbra is világosan azt az álláspontot kell elfoglalnia, hogy nem fogadhatja el olyan állam kifogását, amellyel jó kétoldalú kapcsolatokat tart fenn, — hogy szolidaritást kell vállalnia érdekcsoportjával olyan szavazás esetén, amely ártalmas lehet az Egyesült Államok érdekeire. 21 st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHI 136 East 39th Street, New York, N.Y. 100 ' . - mm.-SEP - 2*87 !• ; Jh&Mz 0.J9B Xjvx, 2502552! Értesítjük olvasóinkat és barátainkat, hogy a NEWYORKI FIGYELŐ a nagyünnepek alkalmával közzéteendő üdvözleteket és jókívánságokat felvesz. Telefoni megkeresés az alábbi számokon: (212) 683-5377 és (718) 592-1363. MAGYAR-ZSIDÓ MÁRTIRNAP: SZEPTEMBER 20! Amint előzőleg jelentettük, az 1987 évi magyar-zsidó mártirünnepély az idén szeptember 20-án, vasárnap d.e. 11 órai kezdettel kerül megrendezésre. Az ünnepség sínhelye ismét a Park East Synagogue (163 East 67th Street, Manhattan) nagytemploma lesz. Az ünnepélyre eddig sikerült megnyerni ünnepi angol szónokul Steven J. Solarz kongresszusi képviselőt, akinek a politikai életben elfoglalt szerepén túlmenően a zsidó közéletben elért nagyjelentőségű eredményei is közmegbecsülést biztosítanak Az esemény magyar nyelvű szónoka pedig dr. Sanders Iván professzor, aki a megemlékezésben a „második nemzedékető is képviselni fogja. A vezetőség elsőrendű fontosságúnak tartja, hogy az emlékünnepélyen a túlélők leszármazói is minél nagyobb számban jelen legyenek, ami által a magyar-zsidó örökség megörökítésének gondolata kap jelentős megerősítést. A kántori teendőket Grosz Ernő, Forest Hills Jewish Center kiváló magyar-zsidó főkántora fogja ellátni. A rendezőség felkéri az érdekelt egyesületeket és személyeket, hogy a fenti időpontot tartsák nyitva az emlékünnepélyen való részvétel céljára. Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, N. J.08903
