Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)

1987-05-29 / 6. szám

1987 május 29. NEWYORKI FIGYELŐ 5 NASCHITZ FRIGYES: GALILI-GEMEINER ERVIN: SEREGSZEMLE A MODERN OLASZ IRODALOM ZSIDÓ ÉS NEMZSIDÓ ÉPÍTŐIRŐL A vészkorszak egyik késői áldozata az idegösszeroppanásból kifolyólag 68 éves korában öngyilkosságba menekült Primo Levi nevű olasz-zsidó drámaíró és színikri­tikus halála nemcsak különböző, nagy lé­legzetre fogott műfajokat felkaroló művei­re hívta fel a figyelmet, hanem az utolsó évtizedek zsidó szerzőinek jelentős telje­sítményeire is. Rajta kívül a 12 év előtt el­halt Carlo Levi, a „Krisztus csak Eboli-ig jutott elő'című, az olasz „neorealizmus" nevű társadalmi törekvéseket boncoló irányregény szerzője, Albert Moravia (ere­detileg: Pincherle) a Nemzetközi PEN volt elnöke, a korrupt polgárságot életközöny­­nyel vádoló nagysikerű és visszhangzó mű­vek (La Noia) létrehozója, azonkívül a ná­cik római börtönében halálra kínzott orosz származású szlavista Leon Ginsburg neje. Natalia, az alkatian megrögzött családi ha­gyományokat hibáztató színműírónő, aki­nek CARO MICHELE fejlécű érzelgős le­vélregénye számos kiadást ért meg, emel­* A modern témaválasztás kánonját követő elbeszélő modor és verselő érzelmi telített­ség megjelenítői élén a Giuseppe Ungaretti, Eugenio Montale és Salvatore Quasimodo­­ból álló, lazán egységbe forrasztott trium­virátus haladt. Az utóbbi kettő irodalmi Nobel-díjat nyert (korábban Carducci, De­­ladda és Pirandello részesültek a vagyont és hírnevet örökbehagyó kitüntetésben)/níg a metafizikus távlatú, váteszi igényű, kima­gaslóan tehetséges Ungarettinek a babér­­koszorút pótló, ún. ARANYTOLL-lal kel­lett megelégednie. A 17 év előtt Müanoban 82 éves korában elhalt, alexandriai születé­sű Ungaretti az első világháború kitöréséig Párisban élt, ahol Apollinaire emberléptű avantgardista köréhez tartozott. 1936-ban Sao Pauloban olasz irodalmat adott elő, 1942-ben ugyanabban a minőségben a ró­mai egyetem irodalmi tanszékét bízták rá. Ungaretti, aki a 20. század nemzetközi viszonylatban legkiválóbb lírikusai között szerepel, már első verseskötetével (Az elte­metett kikötő) — amely az erőszak realitá­sából való menekülési kísérletet egy jobb és békésebb jövő igézetébe vetett vágy­álommá váltja fel - világszerte feltűnést keltett. Az éltető sugallatot, amelyet a nagytávlatú idő iránti érzék, hagyomány­­tisztelet és a 17. század barokklirájának érzelmi bódulata csíráztatott elő, az általa tökélyre vitt POETICA ERMETICA nevű irány révén magasztosult költői ihletésű vallomássá. /> Számtalan tárgykör létezik, amely irodalmi érvényű költemények és prózai alkotások közegében öltöttek testet. A Faust-mondát 1587, pontosan 400 év óta Marlowe-től Thomas Mann-ig számos író dolgozta fel, a bolygó zsidó történetét tucatnyi íiásmű tartja felszínen, ezen kívül érzelmi telítettségű és kozmikus örökkéva­­lóságú, érzékelhető és képzeleti témák ser­kentik életre az emberi szenvedély megnyi­latkozási készségét. Ez az élmény-elevenítő elemzés megindokolja Ungaretti egyik je­lentős, bölcseleti fogantatású ÖRÖKRE című versének népszerűségét, amely most négy nagynevű német költő (Hflde Domin, Hanno Halbling, Ingeborg Bachmann és Paul Celan) értelmi és nyelvi, elszíneződés nélküli fordításában látott - gyűjteménye­sen — napvüágot. Átültetésemben így szól: G. UNGARETTI: ÖRÖKRE (Per sempre) Türelmesen fogok álmodni, munkába vetem magam amely sohasem végződhet, és lassankint, végül is az újjászületett karok tövén segítőkezek nyúlnak felém. Öregükben fényt árasztanak az újra tágranyilt szemek. Este hirtelen sebezhet et lenül feltámadsz és a hangod elkalauzol újból. Időtlenül foglak látni. (Naschitz Frigyes) HEYMANNS PHARMACY 5101-13*1 Av*. Brooklyn, N.Y. f 12Í0 Phono: 436-6644 Besdünk magyuul, héberül és jiddisül k. A legfigyelmesebb kiszolgáláa! E hirdetés fehmtatéi kedvezményben részesülnek! PÜSKI-CORVIN Hungarian Books and Records 251 L 82nd St., New York, N. Y. 10028 USA (82. és 83. Street között) Telefon:(212) 879-8893 (212) 734-3848 A világ legnagyobb választékú magyar könyvesboltja. Sok ezer magyar könyv, újság, hanglemez, hangszalag, Ikka-befizetés — Utazás — Képkiállítás — Filmvetítés. Látogassa meg boltunkat a New York-i magyar negyedben! Postán is szállítunk. — Kérjen katalógust! ÁVRÁHÁM BEN ÁVRÁHÁM - VITÉZ PÉCSI MIHÁLY FIA- A tetétleni keresztény parasztfiú útja a cfáti ÁRI templomig -Ahová te mégy, oda megyek én is, ahová te megszállsz, ott szállók meg én is. Néped a népem, Istened — Istenem, Ahol meghalsz ott halok meg én is és ott temessenek el. (Ruth 1-16/17) Ruth könyvének örökérvényű szavai jutottak eszünkbe, amikor azon gondol­kodtunk, hogy mit írjunk a svúoti ünnepi számba. Ekkor eszünkbe jutott egy több, mint negyedszázaddá ezelőtt megtörtént igaz mese, amit az alantiakban írunk le: 1960-ban, a Bűnbánat Szombatján, a zsúfolásig megtelt ÁRI-templomban fe­szült figyelemmel hálgatta a cfáti főrabbi bűnbánatra és megtérésre intő szavait. Vájjon mit értett meg az egykori te­tétleni paraszt gyerek Kaplan főrabbi litván akcentussá kiejtett jiddis beszédéből ? Mit érezhetett ő, Ávráhám ben Ávráhám, szüle­tett Pécsi Lajos, a strámliban és kaftánban ülő ájtatoskodók között, a Bűnbánat Szombatján, ott ÁRI Hakódes templomá­ban ? * Lelki szemei előtt táán lepergett éle­te, érdekes ifjúsága, amelyről a templom után mesélt nekünk. Évszázadokon át éltek a Pécsiek a hajdúmegyei Tetétlen község­ben, mint jó keresztények. A család min­den nemzedéke az eke szarvát fogta s mint parasztok ették meg kenyerük javát. Apja, Pécsi Mihály kiváltságos helyzetbe jutott: a két világháború között a „Legfelsőbb Hadúr" vitézzé ütötte, amihez német vitézi telek is járult. Ebben a csáádban látott napvüágot 1911-ben a kis Lajos. Apja, a törpe-paraszt, a betűvetés elsajátítása után földmívelésre tanította, de a serdülő gyer­mek fantáziáját ez nem elégítette ki. Tizen­három éves volt, amikor egyik napról a má­sikra otthagyta a családi házat és szakítva a hagyományokkal, egy zsidó boltoshoz sze­gődött el rőfösinasnak. Ez a lépés döntötte el további életútját. EGY POFONNAL KEZDŐDÖTT... Elindulása a zsidóság felé tulajdon­képpen egy pofonnal kezdődött...A pofont a vallásos életű, derék kis boltostól kapta, amikor Lajos az egyik kirakodó vásárban egy parasztasszonyt a portéka mérésénél be akart csapni. Az egykori boltosinasok sötét kis szobájában kezdett megismerkedni az álef­­béttel. A gyatra kis petróleumlámpa gyér fénye mellett a hitközség tanítójától elsajá­tított betűket és szavakat ismételgette ma­gában. Az öreg boltos talán a keresztény környezettől félt, de lehet, hogy a gyerek „zsidós" dolgait hóbortnak tartja: minden­esetre megtütja neki az álef-bét tanulását. A melámed sem akarja tovább tanítani. De ő kitartónak bizonyul és a zsebpénzen vásá­rolt cukorkával az 5-6 éves lurkókat veszte­geti meg, hogy beavassák az annyira áhított álef-bét titkaiba. Tizenküencéves volt, amikor két unokabátyjával, mint tanúkkal kereste fel szülőfaluja plébánosát,akitől az Anyaszent­­egyházból való elbocsájtását kérte. Nem volt könnyű dolga sem a plébánossal, sem a falu antiszemita jegyzőjével és mégkevésb­­bé a csúfolodó paraszti környezettel. mamsLftLArinaauür~~ »■ . . A MUNKÁCSI REBBE UDVARÁBAN Mint húszéves jesiva bócher került el rési álmainak első állomására, a megboldo­gult Chájim Lázár Sapira munkácsi rebbe udvarába. Ide már főnöke ajánló sorait is magával hozta, A ,.munkácsi" lett a „mo­­hel"-je és „kvater"je is egy személy ben. Alijája a magyar forradalom utánig húzódott. A közbeeső idő alatt az egykori Pécsi Lajos sokszor és sokat fizetett zsidó­ságáért, beleértve a katonaságot, amikor „parancsra" etették meg szalonnával. DEPORTÁLÁS KAMENEC-PODOLSKBA Leszerelése után megnősült, egy Tal­mid Cháchám lányát vette el feleségül. 1941-ben Kamenec-Podolskba vitték, majd a határról visszairányították. Azután a munkaszolgálat évei jöttek. Feleségét és gyermekét Auschwitzba szállították, ő ma­ga, 1947-ben, testben megfogyva, de lélek­ben továbbra is erősen tért vissza Oroszor­szágból. Hajdúnánáson mint kárpitos keresi meg kenyerét és egy Auschwitzban maradt ember özvegyét veszi el feleségül, öt gye­rekkel. Az országba étkezése után Tel Aviv közelében telepedett le, ahol kárpitos üze­met nyitott. Szent dolgokról csak jiddisül beszélt. Volt alkalma ezt a nyelvet műid a munkácsi rebbe, műid a megboldogult Reb Jajlis udvarában (ahova szintén bejáratos volt), a vizsnici chaszidoknál, a többi cha­­szid dinasztiák udvarában, no meg a téglási sakter házában, elsajátítani. ■k AKI NEM BÁNT MEG SEMMIT A hívők továbbra is nagy áhítattal lesik a cfáti főrabbi szavait. Szánják-bánják bűneiket. Csak egy ember, Ávráhám ben Ávráhám nem bán semmit. Sőt örül. örül, hogy 29 évvel azelőtt született. Ugyanis a betérés napját tartja születésnapjának. Örül, hogy Tetétlentől nem vonattal, hanem kerékpáron tette meg a Munkácsig vezető hosszú utat. Mert most már tudja, műiéi hosszabb és tövisesebb a hithez veze­tő út, annál nagyobb az üdvösség és a juta­lom... * Ez az igaz történet is a Szent ÁRI ne­vét viselő cfáti templom falai között hang­zott el... Hirde$$en lapunkban KLEIN 1AK9ARA ■s#éniltil ■ lei Thü ****** WBtfljrÉB. Td.:72S-12!l OtEwlfcfcfoRfi »«a MUm: ! (212) 933*3043

Next

/
Thumbnails
Contents