Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-04-13 / 5. szám
8 NEW YORKI FIG\ ELŐ 1987 április 13. KESZNER-WEIN BERGER ETEL: ÉS MINDEN IGAZ VOLT... I. RÉSZ (Tizenharmadik folytatás) FIRST HUNGARIAN LITERARY SOCIETY 823 EAST 79th STREET NEW YORK, N. Y. 10021 Tel: *50*435 JOHN MAUTNER elnök LESLIE ROTH alelnök Rovatvezető: MAUTNER MIMI Férjem minden erejét bevetette, hogy régi vágyát megvalósítsa. Reszkető kézzel számolgatta az összekuporgatott pénzt, vitte a postára, küldte a nagykereskedőknek, akiknél deszkái, gerendát és más építkezési anyagokat rendelt. Egy Pozsony melletti falu vasútállomásán bérbevett egy darab földet, hogy faüzletet alapítson. Amig az ácsok kerítést készítettek a jövendőbeli faraktár köré és a nagykereskedők vagonirozták a megrendelt árút, addig férjem biciklivel járta a környékbeli falvakat és házról-házra járva jelentette be a népnek, hogy faüzletet nyit. Nem tartotta vissza sem a hideg tél, sem hófúvás vagy jeges eső. Elégedett, jókedvű volt. Boldogan mesélte, hogy a nép örül az új üzletnek. Tavasz közeledtével megkezdődtek az építkezések. Sokan vették nálunk az olcsóbb faanyagot. Rövid idő múlva jól bevezetett üzletünk volt. Férjem éjtnappá téve dolgozott, rohant, mindenütt jelen volt, mindent elintézett. Az üzlet 12 kilométerre volt lakásunktól, de költözködni csak akkor akartunk, ha gyermekünk megszületik. Ezt főleg Groszné és Horváthné kívánták így, akik segíteni akartak, ha lebetegszem. Egy este, amikor már közeledett a nagy esemény, Grószék és Horváthék nálam voltak. Vártuk férjemet, aki nagyon késett ezen az estén. 12 óra volt, amikor kintről halk nyögést hallottunk. Kirohantunk az udvarra. Férjem ledűlt biciklijére támaszkodva ült a földön. Sáros volt, piszkos és jobb lába vedernyire dagadt. Szörnyű fájdalmai voltak. Elfelejtett világító lámpát tenni a biciklire. Egy mellékúton nagy iramban hajtott, amikor egy másik biciklivel, amelyen szintén nem volt lámpa, összeakadt. Lába beszorult a kerekekbe és eltörött a bokacsontja. A másik biciklista felállította biciklijét és elrohant. Az orvos azonnali kórházi kezelést ajánlott. Férjem, kínok között megmagyarázta nekem, hogyan szolgáljam az üzletben a vevőket, amíg ő visszatér. Másnap korán reggel vonattal elutaztam üzletünkbe. Büszkén és tisztelettel gondoltam férjemre, aki szülötten, idegenbe szakadt gyerek létére, így felküzdötte magát. A két alkalmazott munkás segítségével kiszolgáltam a vevőket és estefelé lakáskeresésre indultam. Kutatva figyeltem Azt hiszem, ez a cím felel meg a legjobban a nemrég megnyílt, pályaudvarból született múzeumról szóló tudósításomnak. Nem kis összeg, mindössze 1360 millió frankba került ez a csodálatos pályaudvarpalota-múzeum, vagy nem is lehet minek nevezni. Nem véletlenül mondta róla 1900- ban Edouard Detaille: - A pályaudvar fenséges és olyan, mint egy szépművészeti palota. - A múzeum tervezője Victor Laloux. 1973-ban Jacques Duhamel javasolta a pályaudvarból múzeummá varázsolás ötletét^najd Giscard,végül Mitterand döntése után december 9-én, tavaly nyílt meg a múzeum. A túristák által olyan nagyon kedvelt Jeu de Paume múzeum nem volt elegendő a csodálatos impresszionista anyag bemutatására és ehhez a Palais de Tokio anyaga is hozzákerült, igy az Orsay-múzeum legfelső emeletén teljes gazdagságban együtt láthatjuk Renoir, Pisarro, Lautrec és Van Gogh műveit. A természetes, átszűrt fény még jobban kiemeli a képek friss pasztell szineit-A rendezők jól hasznosították a hatalmas teret. 2300 festmény és 250 pasztell, 1500 szobor, 1100 bútor, porcellán és egyéb műtárgy, 1300 fénykép a múzeum állandó anyaga. A festészet egyik ága Ingres-től és akadémikus utánzóitól halad Delacroix romantikáján át, Corot és Millet Courbet a környékbeli házakat. Bepillantottam egy ablakon és úgy láttam, üres a szoba. Bekopogtam. Egy kisírt szemű asszony nyitott ajtót. Eiőbujtak visszafojtott könnyeim, elmei Item férjem balesetét és kértem, adja ki üres szobáját. A nő, akinek nyilván nagy bánata volt, segíteni akart rajtam. Kinyitotta a szomszédos kis üres lakást, amely egy szobából, konyhából és kamrából állott: — Én kiadom maguknak ezt a lakást mondta - de azt hiszem, sokáig nem lakhatnak majd itt. Eladjuk a házat ésaz új háziúrnak szüksége lehet rája. — Kifizettem egy havi bért előre. Csak másnap tudtam meg, hogy új házigazdám, akit Tarnak hívtak, részeges, durva kőmíves, aki nagy kölcsönt vett fel a magaépítette házra, nem fizette adósságát, egész nap kocsmában ült és így a házat rövidesen elárvo-ezik. Tarné finom, jószívű asszony, aki mosolyogva vezeti haza férjét a öcs mából, takargatja szégyenét, ha nem látják, sír éjjel-nappal. Búcsút vettem kedves szomszédaimtól, akik segítettek költözködni.Elhagyottan ültem új otthonomban. Pontosankét hét múlva gyönyörű kisleány anyja lettem. Széles utcájú, csehszlovákiai magyar falu volt, ahová költözködtünk. Ugyanaz a helység, ahol a jószívű nép 24 évvel azelőtt tejet és levest adott a menekült zsidó asszonynak és gyerekeinek. Tisztelettel, becsüléssel fogadtak férjem régi ismerősei. Ugyanez a nép változott át egyik napról a másikra irigy, gyűlölködő ellenséggé — attól az átkozott ördögi hangtól, amely feldúlta a világot és pokollá tetteaz emberek életét. Rövid idő múlva hazajött a férjem és boldog volt, hogy átköltöztem. Szekéren, két mankóra támaszkodva járt az üzletbe, reggeltől estig dolgozott. Elszigetelve éltünk, egyetlen szórakozásunk kisleányunk volt, aki gyönyörűen fejlődött. A falu eléggé messze volt a Vasút-utcától, ahol laktunk és így csak futólag ismertem a hat zsidó családot,akik ott laktak. realista vonalán fut az impresszionizmus felé. A festmények Klimtig, az expresszionista Munchig és a fauvistákig mutatják a festészet fejlődését. Külön említést érdemelnek a amelyek Maillel, Rodin csodaszép alkotásai s kitűnő térben és márványkövek hátterében világítanak, könnyebben csodálhatjuk ezeket, mint régen. ,A művészetek katedrálisa" előtt ezrek állnak sorba, de érdemes, mert ilyen anyagot és ilyen palotát még nem láthatott a Párizsba vetődő túrista. A Tuilleriák kertjéből ráláthatunk erre a szépséges palotára. A hatalmas órák mutatói, a fényes vendéglők, kávézótermek, a csillárfantáziák szikrázó fényében ámulunk egyik élmény után a másikig. Világraszóló élményzuhatag vár ránk, a robogó vonatok sebességével ragad magával bennünket a látvány. Vágtatunk a művészetek véget nem érő vágányain. Háromszázezer látogatót jósolnak évente, kb tízezret naponta. 17 conservateur és 629 alkalmazott dolgozik itt. Az alagsorban 350 személyes vetítő és előadóterem audiovizuális stúdiókkal. A földszinten katalógusok, videotéka diatár található. Délidőben hangversenyeket tartanak. Igazi kultúrcsemege mellett elegáns vendéglő és cafeteria áll rendelkezésre. Irány — a művészet... Várjuk a látogatókat, az „utasokat", a párizsi balparton, a Szajna pariján, az Orsay gazdag kultúrállomásán, ahol érdemes megállni... Örömmel jelenthetjük tagjainknak és barátainknak, hogy épületünk újjáalakitási tervei a megvalósulás stádiumába kerültek. Rövidesen olyan helyiségekkel fogunk rendelkezni, amelyek alkalmasak lesznek nagymúltú Egyesületünket a magyar kultúra ápolásának útján új, eddig még nem Az örökérvényű és időtlen SULCHAN ARUCH kivonata: K1CUR SULCHAN ARUCH címen Rabbi Ganzfried Slomó szerkesztésében magyar nyelven pontosan 50 évvel ezelőtt jelent meg. Dr. Singer Leó várpalotai főrabbi fordította a KICUR-t magyarra. Mint a harmadik kötet utószavában írta, 5694 Kiszlév havában (1933) végén) kezdett a fordításba amelyet három évvel későbben atyja, Várpalota tudós papja emlékének ajánlva,annak halálozási évfordulóján, 5697 Tévét hó 6-án (1936 december 26-án) fejezett be. Az akkori Magyarország határain túl is jól ismert Rabbi Ganzfried Slomó (az 1969-ben elhúnyt Gervai Sándor dédnagyapja) új fejezetet nyitott az univerzális zsidó világban, amely már a könyv címében is jelzi a K1CUR ( rövidítés) szót. Hogy a magyar ugaron Márán Joszéf Káró grandiózus műve gyökeret vert, abban nem kis része volt fenti két magyar rabbinak. Az eredeti mű, a SULCHÁN a Márán Joszéf Káró által 1555-ben megkezdett Cfáton, 1563-ban Velencében került első ízben kiadásra. (Cfáton, illetve a Közel-Keleten az első héber könyvet LEKACH TOV címen nyomták.) E grandiózus mű 248 parancsoló és 365 tiltó micváját a születéstől a sírig minden zsidó életútját szabályozza. Rabbi Ganzfried a fontosabb részeket és a lényeges micvákat könnyebben áttekinthető könyvbe sűrítette. Annak ellenére, hogy Joszéf Káró nem egészen új művel ajándékozta meg a zsidóságot, az elfogadott törvénytárává vált öt világrész zsidóságának. Még ma, több, mint 400 évvel megjelenése után sincs pontja a világnak, ahol naponta ne vennék elő, hogy a legkülönbözőbb ügyekben ne kérnék ki a még mindig frissen élő tanácsát. Káró előtt Rabbi Jákov Ben Áser (1270? -1343) már kiadta híres „négy túrját", amelyben Rambamtól eltérően (1135- 1204) bizonyos parancsolatokat kihagyott, amelyek a Szentély pusztulásával elvesztették időszerűségüket. Ehelyett a különböző törzseknél szokásos halácha döntvényeket szerette volna közös nevezőre hozni. Ezenkívül - ellentétben Rámbámmal - a Négy túr-ban igyekezett eredeti talmudi okfejtésekre hivatkozni. Látva, hogy Rabbi Jákovnak nem sikerült különböző döntvények elfogadtatása, Márán Káró 1522-ben a BÉT JOSZÉF című hatalmas művének megírásába kezdett, amelyen húsz évig dolgozott s amelyet már Erec Jiszraélban fejezett be. A Béth Joszéf-ban közölt döntvényeit a korát megelőző három legnagyobb döntőbíró tanításaira alapozta.________ tapasztalt sikerek felé vezetni és büszkén nézhetünk majd centennáris ünnepségeink megrendezése elé. Tagjaink és barátaink látogatásukkal, tevékeny közreműködésükkel megérdemelt részesei lesznek a várható sikernek. Rabbi Jicchák Alfaszi (1013-1103) az első vallási döntvények, a SZÉFER HAHALACHOT szerzője, akit nevének kezdőbetűi után RIF-nek ismer a haláchával foglalkozó világ, a Rámbám és a ROS néven ismert Rabbi Áser ben Jechiél voltak útmutatói Kárónak. Művét elsősorban az ő ARBÁ TURIM-jára építette fel. A SULCHAN ÁRUCH megírásához, amely valójában a BÉT JOSZÉF kivonata, csupán élete alkonyán kezdett hozzá. Itt is ugyanazt a „négy túrt" alkalmazza, ami Rabbi Jákovnál is megvolt, csupán e törvények, döntvények és szokások megfogalmazása rövidebb. Ezenkívül tekintetben vette Rámbám MISNE TÓRÁ-ja óta eltelt 200 évet, mely időszak alatt különböző jogszokások keletkeztek a zsidó döntvénytárban. A Sulchán Áruch első könyve az ÓRÁCH CHÁJIM (Az élet ösvénye - Búja, 1555), a második könyv a JORÉ DÉA (Ismeretet, tudást tanít — Cfát, 1566), a harmadik könyv az ÉVEN HÁÉZER (A segítség köve - Cfát, 1571), a negyedik könyv a CHÓSEN HÁMISPÁT (A jog mellvértje - Cfát, 1563). Először 1564-ben adták ki Velencében. Megjelenése után Rabbi Mose Isserles (REMO) krakkói rabbi, a korabeli askenáz zsidóság vallási ügyekben legnagyobb döntőbírája, azzal a megjegyzéssel, hogy a mű főleg a szefárd zsidóság életútját vette tekintetbe, azt az askenáz szokások szemmeltartásával egészítette ki. Azután, hogy Káró elfogadta REMO vallásbölcsészeti toldalékét, a világ zsidósága magára nézve kötelezőnek ismerte el a Sulchán Áruch-ot.(Az askenázoknál ma is REMO döntése a mérvadó.) Az askenázok után csatlakoztak ajemeniták is, azután, hogy Rabbi Dávid Mizrachi, szanai bölcs, STILÉJ ZÉTIM címen, törzse szokásaihoz alkalmazva, magyarázatot írt a Sulchán Áruch-hoz. * 10 évvel a most 424 éves, de örökéletű SULCHÁN kinyomtatása után, 87 éves korában tért meg őseihez a cfáti bölcs, Joszéf Káró, az utolsó nagyoknak - talánlegnagyobbika... ■k A korszakokat alkotó művekből a 102 évvel ezelőtt meghalt Rabbi Ganzfried aki egyébként ungvári dáján is volt, adta a világnak a KICUR-t, amelyet egy másik magyar-zsidó rabbi, Singer Leó ötven évvel ezelőtt fordított magyar nyelvre... (Folytatása következik) FORRAI ESZTER: PÁRIZSI LEVÉL IRÁNY - A MŰVÉSZET... (A párizsi Orsay-múzeumról) GÁLILI-GEMEINER ERVIN: ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT FORDÍTOTTÁK MAGYARRA A KICUR SULCHÁN ÁRUCHOT
