Newyorki Figyelő, 1987 (12. évfolyam, 4-15. szám)
1987-03-25 / 4. szám
1987 március 25. NEWYORKI FIGYELŐ 11 ALEX BONDY NAHARÍA — 1985 PÁRHUZAM — KISREGÉNY — Valószínűtlen, beteges mese ez az egész. Mint az egész élete. Úgy sodródott mindig, mint az a hófehér papírcsónak, amit egyszer egy felhőszakadás után egy útmenti árokba tett be, még hét-nyolcéves korában egy kirándulás alkalmával. Talán az volt az utolsó tervszerű tette, amit nem a sors szabott meg —< ahogy azt a csónakot hajtogatta a nyári vendéglő taraszáról bemenekülve a sok beszorult vendégtől zsúfolt belső helység ablakpárkányán. Egész életének ez volt legszabadabb perce — megfeledkeztek róla, a sok felnőtt — teljesen ismeretlenül — kacagva és össze-vssza magyarázta egymásnak kit, hogy ért a váratlan eső. Apja hangját nagyon messziről hallotta: „Kifordítottam a zakóm és a fejünkre dobtam...” — így mondta, igen, így futottak — őmaga szülei lábaihoz közel — összebújva, s ő egy pillanatra felnézve látta, hogy apja furcsán nézi az anyját, ahogy annak a testéhez tapad a nedves, fehér selyemruha. Ezt a tekintetet akarta akkor erőnek erejével elfelejteni, ezért furakodott a gőzölgő öltönyök és a csepegő szoknyák között az ablakhoz, ezért tépte ki egy földreesett menükártya utolsó, tisztán maradt lapját, ezért csinálta — ilyen felejtehetetlenre azt a csónakot... Az volt az első tudatos észrevétele férfi és nő viszonyáról és határtatlanul idegesítette vagy bántotta, vagy irritálta, hogy a szülei voltak a főszereplői ennek a jelenetnek. Tizenéves korában egyszer felevenítette magában — az iskolai wécé padlóján talált, odanemillő füzetecskében látott képek nyomán — felismerve a hasonlatosságot — és akkor, a kis öreg szakvéleményével már — megállapította, hogy nem csoda, anyja, aki még nem volt tizenhatéves, amikor férjhezment, huszonhárom lehetett, amikor ez történt — apja pedig közelebb volt a negyvenhez, mint a harminchoz. Akkoriban minden srác erotikus meséket suttogott el kebelbarátjának — nem csoda hát, hogy felvilágosodott volt c téren... Igen, az apja. Aki rázárta az ajtót, amikor gyakorolt, mert Paganinit akart csinálni belőle. A fene tudja... ha nem is éppen Paganini... de megállta volna a helyét a koncertterembenn is, igen a dobogón és nem a negyedik sorban ülve... no de mire odáig ért... addigra már csak annak örült, hogy nem veszik észre, hogy minden személyi igazolványa, a születésitől a bejelentő lapjáig — hamisítvány... Pedig, ha rájönnek — választ sem kellett volna várniuk, hogy miért csinálta... Akkoriban ez divatos — és ismert fajvédelmi trükk volt... hahaha, hahahaha ... Még ott... a Piazzán sem ... még ott sem tudta senki. Mennyi is ...? Lehet. ..? Lehet, hogy már harminchárom éve...? Akkor miért...? Miért kisérti őt ennyi év után . .. és miért olyan kristálytisztán, olyan ... olyan elsődlegesen . .. olyan életszagú kiadásban ... Van valami döbbenetes abban, hogy mielőtt bejött a kórházba látta az Orgonavi Tágzást Nelson Eddyvcl és Jeanette Mac Donalddal és . .. „Vadonatúj kópia hirdette a mozi.. . Istenem ... milyen kopott és ködös és esős is volt ez a vadonatúj kópia... ! De nem ... az o almaira a jo Isten se mondaná, hogy újrajátsszák .-. . Ez még csak nem is felvétel ! Ez a beállítás perce, ahogy a rendező beleszuggerálja a sztárokba az esemény hangulatát... így álmodik ő. Harminchárom éve — és clcg gyakran. De — meg kell adni — van benne valami.. . valami érthető is, hogy ez így alakult... Mert semmi... igen ... ez nem bebeszélés... semmi nem hatott úgy rá, mint a Piazza ... és az azt követő pár hónap. Ez az igazság. Addig az élete .. .? Hogy is mondja . .. egyhangú . . . ? nem... inkább cgycélú — ha lehet ilyet mondani, ha egyáltalán van ilyen — igen, egycélú volt. Apja Paganinit akart belőle csinálni... és ő egyedül azért nem cllcnkczctí — mert anyja láthatóan és egyáltalán nem titkolva : — mulatott ezen. Igen, el lehet mondani, százszázalékos biztonsággal, hogy ő ellenállt volna apja akaratának . . . illetve nem tette volna magáévá apja törekvését, álmát, vágyát vele kapcsolatban, ha az anyja nem mulatott volna ezen, ha nem látta volna valóban nevetségesen kizárt dolognak, hogy belőle Paganini lesz... Ez az őszinte, minden mellékzöngétől mentes jókedv — fogcsikorgatásra késztette őt, néha — igazán elmondhatja, hogy transzban gyakorolt, hogy megmutassa ... Az anyjának lett igaza... csak éppen nem a tehetségén múlott. Hanem a Piazza... meg, ami akkoriban még lesel t rá ... az volt a váltó, ami tévesen lett beállítva ... így siklott ki az élete ... így bizony ... No és az élete aztán? „Aztán" ... ? Az összeroncsolt ujjaival és az összeroncsolt életével ? Még szerencse, hogy már nem is várt tőle semmit. Igazán ... igzán... azóta nem érte őt semmi... legkevésbé csalódás... Vagy talán igen? Kicsit több megértést remélt? Mindegy. Szóval — azután? Eleget éhezett... szó se róla ... eleget fázott... igaz. A... de a legrosszabb volt, ogy nem tudott mit kezdeni magával. A baj ott volt, hogy még azt sem mondhatja, hogy el volt keseredve. Az elkeseredés is szül valamit — ha mást nem — egy ostoba, egy kiszámíthatatlan ... vagy nem beszámítható tettet... de... de tettet! ő — mint az az emlékezetes papirosénak — valószínűleg az sem érzett elkeseredettséget — sodródott, megpergett, majd mint a nyíl — de megszabott irány nélkül — szépen egyenesbe jött ugyan, de csak azért, hogy végül is elázzon. Pontosan — ha kell megesküszik — pontosan így történt. A harminchárom év első szakaszában beleütközött egy tanárja a Zeneakadémiáról, végigmérte gyűrött ruháit, amiről lesirt, hogy azt nem mérték, nem vették csak adhatták a számára, írt egy pár sort egy kitépett noteszlapra — azzal beteljesedett a harminchárom év kerek története: — énektanár lett Ch.-ban. Bocsánat, még) valami: — az iskolai kórus karnagya és az iskola zenei körének tanárelnöke — úgy, hogy azért még se nem akárki. (Folytatása következik) I I I I I f ♦ MAGYAR FOGORVOS Dr KALKÓ ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendeltjében 97-52 64 Ave Forest Hills, N.Y. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel minden nap előzetes bejelentés alapján. FOGHÚZÁSOK * TÖMÉSEK * KORONÁK HIDAK * GYOKÉRKEZELÉS (Root canal) PROTÉZISEK * MODERN KOZMETIKAI BONDING * Gyors javítások Telefon: (718) 275-7552 Biztosításokat elfogad I i Dr. Péter J. Taryán Dr. Michael L. Ffint New Yorkban végzett, magyarul beszéló ügyvédek FÜRST, WEIN & TARYÁN ÜGYVÉDI IRODA Állampolgárság—Családi jog—Fizetésképtelenség Hagyatékok—Ingatlan adásvétel—Névváltoztatás Üzleti szerződések—Vállalati jog—Végrendeletek Baleseti ügyekben ügyvédi munkadíj kizárólag sikeres ügyintézés után 24542AST 81st ST. NEW YORK, NY 10028 (212) 628-0119