Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1986-05-20 / 7. szám
1986 május 20. NEWYORKI FIGYELŐ A MAGYAR ZSIDÓ MÚLT EGY MARÉK VIRÁGA ZAHAVA STESSEL: A DERECSKÉI EMLÉKKÖNYV MEGJELENÉSÉHEZ Derecske és vidéke zsidósága. Irta: Moskovits Árié. A derecskéi gyülekezet maradékának kiadása. Tel Aviv 1984. EGY MARÉK VIRÁG. Dr. Feuerstein Emil. Első kötet. Előszó: Elie Wiesel. Utószó: Rappoport Ottó. Tel Aviv. A Megörökitési Emlékbizottság kiadása. Ára: 25 dollár és portoköltség. Dr. Feuerstein Emil nemrégiben napvilágot látott műve elárulja, hogy a szerző személyében azon kevesek egyikével állunk szemközt, akik fanatikusan hisznek egyetlen feladatban, amelyet ma a túlélők magyar-zsidó közösségének teljesítenie kell s ez dicsőséges kultúrmültünk megörökítése. Dr. Feuerstein 75 személyiség szépirodalmi életrajzát gyűjtötte össze öt kötetre tervezett sorozatának ezen első kötetében . A munka két tanulmányát, — az első Várnai Zseniről, a második Reményi Edéről szól, a NEWYORKI FIGYELŐ előző számaiban folytatólagosan közöltük.A szerző két tanulmányát egy szerkesztőnkhöz intézett levele, majd néhány nap után a mű példányának beküldése követte. Feuerstein minden írása, mint szívdobbanás, elevenen lüktet. Életrajzi írásai éppenúgy telve vannak megszállott lelkesedéssel, mint szerkesztőnkhöz intézett levele. Teljes meggyőződéssel hiszi és vallja, hogy munkája az egyetlen igaz út, amely megvalósítja a könyvének alcímét képező célkitűzést: A magyarajkú zsidóság szellemi örökségének megörökítését. Ez a meggyőződés nemcsak egyszerűen tiszteletreméltó, de egyben lenyűgöző is. A szerző személyi oldalról kívánja megközelíteni a megörökítés eszméjének megvalósítását, amit mi tárgyi oldalról, a történelmi Magyarország zsinagógáinak képes albuma kiadásával kívánunk szolgálni. A lesújtó jelenség az, hogy a tiszteletreméltó fanatikusok nem tudnak célt érni, mert a közömbösség, nemtörődömség lett úrrá közéletünkben. A nagyjelentőségű munkához Elie Wiesel írt előszót, ami egymagában bizonyítja a munka értékét és helyét jelenlegi irodalmunkban. Wiesel szent célnak minősíti, hogy a magyar-zsidó alkotók eredményei közkinccsé váljanak az egyetemes zsidóság körében. Dr. Feuerstein Emil könyvét az első jelentős lépésnek tartja ezen cél felé vezető úton. Művelt magyar-zsidó embernek a munka bízvást tankönyvül szolgálhat. A könyv utószavát Rappaport Ottó, az Új Kelet szerkesztője sa mű kiadójának, a Megörökitési Emlékbizottságnak reprezentánsa írta. Találóan jegyzi meg, hogy bár a szerző, szerényen, Egy marék virágnak titulálja könyvét, Kiss József halhatatlan soraira utalva, de meggyőződé se Jiogy a mi mezőnkön, igenis, megértek a kalászok és a mi aratásunk több, sokkal több, mint egy marék virág... Mi csak azt kívánjuk, hogy Rappaport Ottó hite és reménye a közeljövőben kézzelfogható valósággá váljék és közéletünk tehetős személyiségei ébredjen végre kötelességükre és tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy a magyar-zsidó kultúrmúlt maroknyi fáradhatatlan fanatikusa, köztük dr. Feuerstein Emü is, megvalósíthassák a maguk elé tűzött, szent célkitűzéseiket. A munka megrendelhető a NEWYORKI FIGYELŐ kiadóhivatalában is. ooQooQQoöctKaoqKbQgqqoc? QUEENSBEN ELŐSZÖR ! (718) 275-4995 FOREST HILLS DINER D Hungarian & American Cuisine K 102-10 Queens Blvd., (at 67th Drive) * Forest Hills, N.Y. 11375 Andre's újonnan dekorált Diner - jében várja kedves ^vendégeit magyar és amerikai, változatos és ízletes ételeivel! Kitűnő paprikás csirke galuskával Fasirozott marha pörkölt galuskával Bécsi seiet Borjú paprikás galuskával Frissen sültek és sok más ízes falat! ESPRESSO, CAPUCCINO és a legfinomabb magyar sütemények LUNCH SPECIAL: hétfőtől péntekig, 11-3 p.m. 4.95 dollár DINNER 7.25 dollártól Nyitva 7 napon át, reggel 630-tól éjjel egy óráig ! Take out food JÓ ÉTVÁGYAT ! Lassan-lassan szaporodnak a magyarországi zsidó hitközségek történetét megörökítő könyvek. Számuk azonban még csak töredékét adják a veszteségeknek. Jelentős létszámú, híres hitközségek mindmáig emlékkönyv nélkül maradtak. Ennek bizonyosan több oka van. Például az anyaggyűjtés nehézsége, a szűk séges idő áldozata, a költségek fedezése. Ezen kívül szellemi erőfeszítésre is szükség van, hogy gondolatban visszatérni tudjunk a múltba és azt megörökíteni képesek legyünk. Különleges egyéniség kell hozzá, aki magára vállalja és megvalósítja. Példakép erre Moskovits Áije, aki fáradhatatlan munkával és módján felül álló anyagi megterhelést leküzdve, szerzője lett a derecskéi zsidó hitközség történetének. A könyv kiadását véletlen eredményezte. Felajánlották Moskovitsnak a valahogyan megőrzött,derecskéi Chevra Kadisaemlékkönyvének megvásárlását, amelyben családja, mint egyik alapító, neve szerepelt. Látva a ragyogó színekkel díszített, ősei szellemét sugárzó lapokat, elhatározta, hogy megveszi a könyvet.Nem lehetett a műnek olyan magas ára, amit nem lett volna hajlandó megfizetni érte. S amikor a könyv birtokába került, határozta el hitközsége történetének összeállítását. Sok éves fáradhatatlan munkával elkészült a szépen kidolgozott, képekkel és dokumentumokkal ellátott, könnyen olvasható emlékkönyv a Debrecen melletti nagyközség zsidó lakosságának emlékére. A mű három részből áll: ivrit rész, annak magyar fordítása és a Chevra Kadisa emlékkönyvének lapjai. A magyar fejezet, ami az elhúnyt dr. Berg József fordítási munkája, a tanulmányon kívül is élvezetes olvasmányt nyújt. Visszavezet a velünk élő magyar-zsidó múltba. Nem kell, hogy az olvasó Derecskéről származzék, hogy élvezni tudjae sorokat: — A ház „nagy"• szobája, virágos ablakaival az utcára nézett. Odabenn széles ágy, párnákkal felpúpozva a mennyezetig, a szekrények teteje almákkal kirakva. — Amikor szakmák meghirdetéséről emlékezik, így ír: — A bábaasszonyok házafalán még ott függött a „cégtáblájuk", rajta a félreérthetetlen gólyamadárral. — A derecskéi rabbikról való visszaemlékezés egy akkori, félig bezárt ablakot nyit meg. Látjuk a rabbik múltbeli életét, családi problémáikat, küzdelmüket a rabbiállás megszerzésére. Megértjük műveik leegyszerűsített tartalmát: R. Joszéf Léb Szófer könyve, a LIKUTE SZOFER — felöleli az összes, minden időben és minden intézmény által kiadott vallási törvényeket, rendelkezéseket, szokásokat... — A Rebbtzin személyisége a vallásos magyar-zsidó asszony életére mutat rá. Ezért kéri az említett R. Szofer Ráchel nevű felesége a végrendeletében: — ... a sálat, amelyben gyertyát szoktam gyújtani péntek és ünnep estéken és amelyben a Félelmetes Napokon szoktam imádkozni a templomban, szeretném, ha családunk minden férjhez menendő leánya felvenné és abban álljon a CHUPA alá. — A könyv különlegessége az is, hogy a szerző utcáról-utcára, házról-házra járva, próbál megemlékezni minden derecskéi zsidó sorsáról. így: — Az első zsidó ház az állomásról jövet, a Horovitz-családé... —,stb. Az ünnepi hagyományok, imádkozási szokások, az élet forduló pontjai, mint a születés, esküvő, halál leírása gazdagítja a folklór anyagát és a dokumentumok fontos adalékai a magyar-zsidó történelem megőrzésének. Az emlékkönyv ihletül szolgálhat a szerzőnek és munkájának. BERT STRASSBURGER IRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Többször foglalkoztunk már a Nagyváradon született és Frankfurtban élő Bert Strassburger egyedülálló irodalmi munmunkásságával. Ismeretes, hogy szorosan együttműködő munkatársa volt néhai dr. Scheiber Sándornak, a Rabbiképző Intézet felejthetetlen igazgatójának, korunk elismert, nagy magyar-zsidó tudósának. Strassburger Bertalan volt az, aki a világviszonylatban kiemelkedő sikert aratott Májmuni- Kódex angol szövegű kiadványát megjelentette és egyidejűleg Budapesten, a MIOK gondozásában bocsátotta ki saját, magyar nyelvű művét: A RAMBAM ÉLETE ÉS MŰVEI címen. A magyar nyelvű munka hiánypótló abban a vonatkozásban isjiogy a magyar olvasóközönség elé tárja — kitűnően áttekinthető stílusban Majmonides életét és munkásságát. A könyvhöz néhai dr. Scheiber Sándor írt dicsérő előszót. Strassburger munkássága széles irodalmi és tudományos körökben teljes elismerésben részesül. Kedves kép jelent meg az izraeli HATZOFEH című újságban, a jelenet dr. Burg minisztert ábrázolja Strassburger társaságában, amikor a Rambam-mű példányát lapozza. Bert Strassburger azonban nemcsak irodalmi és tudományos tevékenységet fejt ki, de közismert emberbaráti megnyilvánulásairól is, így nemrégiben a Hadassah-kórházban felállította a Bert W. és Helene Strassburger Operating Theatre-t Kiryat Hadassah Tannenbaum Halijában. Az intézmény felavatása alkalmával elárasztották elismerd levelekkel és szerencsekívánatokkal, így a Yeshiva University, a Jewish Theological Seminary vezetősége üdvözölte. Az avatási ünnepség szónoka Frieda S. Lewis, a World Jewish Congress amerikai tagozatának elnökasszonya volt. Kétségtelen, hogy Bert Strassburger barátunk a magyar-zsidó kultúrmúlt megörökítés! munkáiban is kiemelkedő szerepet fog játszani. TERJESSZE LAPUNKAT! KÖNYVESPOLC
