Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1986-04-09 / 5. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 1986 április 9. 4 KAHAN KALMAN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN HENRIETTA SZÓLD - A HADASSAH VILÁGSZERVEZET MEGTEREMTŐJE Ami még röviddel ezelőtt is csak tudományos vágyálomnak tűnt, ma már megvalósított gyakorlatnak bizonyul — hála a jeruzsálemi HADASSAH UNIVERSITY HOSPITAL, világviszonylatban is élvonalbeli gyógyintézet kutató laboratóriumaiban folytatott kísérleteknek. A kórház kutatói már a múltban is sok tudományos meglepetéssel szolgáltak. születésnapját, az egyiket tíz éves korában vitte el a skarlát... Nevét Henrietta Herz, a XIX. század egyik nevezetessége emlékére szánta édesapja. Híres irodalmi szalont és tanulmánykört létesített Berlinben. Szanszkrit,maláj, török és más exotikus nyelvekben mélyült el. Henrietta héber neve a bibliai Szulamit, az Énekek Éneke könyvének főalakja. Első írásait is e néven szignálta. VILÁGRASZÓLÓ TUDOMÁNYOS SIKER A HADASSAH-KÓRHÁZBAN A New England Journal of Medicine 1986 március 26- számában közli dr.Daniel Navot cikkét, amely szerint kollégájával,dr. Neri Laufer-rel együtt vezetett kísérletek után, két, teljesen petefészek nélküli aszszony kihordott és császármetszéssel egészséges csecsemőt hozott a világra még a múlt októberben, a Hadassah-kórház szülészeti osztályán. Az adományozó magzatát kísérleti lombikból ültették át a teljesen meddő asszonyok anyaméhébe. Ezek szerint tehát 90 éves asszonyok is szülhetnek. A részletek természetesen nem tartoznak e rovat keretébe. Ami azonban ide tartozik, az a nem sokak által tudott tény, hogy a Hadassah, a világ legnagyobb, kizárólag nőkből álló cionista szervezete, valamint a nevét viselő, gyógy- és orvosképző kórháza a Magyarországon fogant, de már az Egyesült Államokban világrajött HENRIETTA SZÓLD kezdeményezésének és fáradhatatlan agilitásának köszönheti oly áldásos létét. Azt is tudni kell, hogy sem a Hadassah világszervezet, még kevésbbé gyógyintézete — miként a többi izraeli kórház — nem diszkriminál felekezeti, faji vagy etnikai hovatartozandóság szerint. A VILÁGI KULTÚRÁRA SZOMJÚZÓ KOPLALÓ RABBI Az alábbiakban Henrietta Szóld áldásos életének első amerikai korszakát szeretném vázolni. Kezdem édesapjával, a Nyitra megyei Nemeskert községben 1829 november 15-én született Szóld Benjámin rabbival Előbb hadd kíséreljem meg a környezetet, családi légkört és a körülményeket vázolni, amelyek Szóld Henriette egyéniségét formálták. Az apa, talmudtudósok és rabbi ősök ivadéka már öt éves korában anyátlan árva maradt. Négy évvel később mostohaanyja nyári fürdés közben a folyóban lelte halálát A másodszor is elárvult Szóld Benjámin felváltva, hol egyik, hol másik nagybátyja házában nevelkedett, majd a verbói, később a pozsonyi jesivában folytatta tanulmányait. Anyanyelve jiddis volt. A magyart az utcán sajátította el, a Szentírás nyelvét a jesiván. Tanulmányi esztendei alatt többet koplalt, mint volt jóllakott. 18 éves korában rabbiképesítést kapott a két aszódi rabbitól. A SOKGYERMEKES GAZDAG ÖZVEGY TERVEKET SZŐ Breslauban Benjámin magánúton két év alatt elvégezte a középiskolát és beiratkozott az ottani Rabbiszemináriumba. Közben két sógorjelöltje tanulmányainak ellenőrzéséről is gondoskodott. Filozófiai tanulmányokat folytatott és egyre jobban elmélyedt a Talmud tengerében. A monarchia fővárosába jutott, hogy a német kultúrából is merítsen, majd viszszatért Pozsonyba s annak környékén egy sokgyermekes, jómódú özvegyasszony fiai nevelőjéül bentlakással alkalmazta. Később a Frau Schaar névre hallgató özvegy Benja mint, két fiával együtt Breslaub küldte, hogy világi tanulmányokat foly issanak. Az özvegy már akkor terveket szol a kiváló tudású ifjúval kapcsolatban: való nelyik leánya jövendőbeli férjéül szánta. A VESZTES FÁJDALOMDÍJA - AMERIKAI MEGHÍVÁS Kétségtelen, hogy a véletlennek gyakran sorsdöntő szerepe van mind az egyének, mind a közösségek életében. Szóld Benjámin rabbi a vak véletlennek köszönhette, hogy Amerikába került — még a múlt század derekán, amikor ez nem is minősült különös szerencsének.Szintén véletlen folytán Stockholmba hívták meg az egyik templom rabbiszékére, két másik jelölttel együtt - próbára. Nem ő lett a nyertes: Svédország fővárosa részére túlzottan orthodoxnak, nem eléggé modernnek tekintették. Szóld Benjámin egyik vetélytársát alkalmazták, akinek már meghívása volt Baltimore Ohév Salom németajkú kongregációja rabbiszékébe. Utóbbi melegen ajánlotta maga helyett Szóld rabbit, aki már jegyben járt ekkor a Pozsony-környéki özvegy legfiatalabb leányával. Miután Sophie megígérte, hogy vele tart, - elfogadta a meghívást. ÚJGAZDAGOK SAJÁTOSSÁGA Az első három évtized Baltimoreban, ha nem is bőséges, de kielégítő volt a tudásszomjas és hivatásának meg családjának élt Szóld rabbi pályafutásában. Közben azonban a keleteurópai pogromok folytán az európai kikötőkből érkező hajók valósággal ontották magukból a főleg Oroszországból menekülteket. Az új bevándorlókkal fokozatosan megduzzadt a kisiparosok száma, a kiskereskedők jelentős része pedig árúház, vagy gyárvállalat tulajdonosává vált. Modernizálódtak és az újgazdagok, sajátosságuk szerint, egyre inkább kifelé kezdtek élni. Díszes, új templomokat építettek Baltimore elegánsabb városrészeiben. A túlságosan ortodox, régi tradíciókhoz ragaszkodó rabbit idejétmúltnak tekintették. Az angol nyelv lett uralkodó. Szóld rabbi angolsága nem volt kielégítő. Közel három és fél évtizedes működés után modern rabbival cserélték ki: nyugdíjazták és ezáltal aláírták halálos ítéletét. Már szinte csak vegetált. 1902 július 31-én, hosszas betegség után kiszenvedett. ÚTTÖRŐ SZEREP ÚJBEVÁNDORLÓK BEILLESZTÉSE TERÉN Henrietta, aki apjának valóságos titkára, írásainak, szónoklatainak angol fordítója, műveinek sajtó alá rendezője és kedvence volt, - melankóliába esett. Nehezen éledt újjá. Apja művét folytatta a folyamatosan érkező új bevándorlók amerikanizálása terén és cionista hitvallását hirdette szóban és írásban - Herzl fellépése előtt. Henrietta húsz éves kora óta esti tanfolyamokat vezetett az új bevándorlók részére, későbben New Yorkban is. A baltimorei John Hopkins-egyetem annak idején nem vett fel női hallgatókat. Henrietta nem engedhetett meg magának távoli főiskolát. Széleskörű tudását magánúton szerezte, A newyorki Jewish Messenger hetilapban Shulamit aláírással megjelent írásai, később állandó rovata a philadelphiai JEWISH PUBLICATION SOCIETY keretében kifejtett szerkesztői tevékenysége és hasonló működése magasfokú képzettségről tett tanúságot. MAGYARORSZÁGI UNOKATESTVÉREK KÖZÖTT Az alábbiakban még édesapjával együtt tett európai, főleg magyarországi rokonlátogatásáról számolok be, valamint arról is, miért nem ment soha férjhez ? Berlin, Hamburg, Drezda, Bécs kulturális nevezetességeinek megtekintése után az ausztriai anyai és magyarországi apai rokonság meglátogatására került sor. Nem kevesebb, mint negyven unokatestvért ismert meg. Egy bécsi mérnök-rokon marasztalni próbálta. Komoly szándékai voltak, de nem a „világ végén levő Amerikában." Elegendő volt édesapja megjegyzése: - Kicsikém, nagyon fogok bánkódni utánad...— s Henrietta nem et mondott. MIÉRT NEM MENT SOHA FÉRJHEZ HENRIETTA SZÓLD ? Baltimoreban is akadtak kérői a csupán 5 láb magas, nagytudású, népszerű nőnek, de egyik sem nyerte meg érdeklődését. Első és egyetlen szerelme, már édesapja halála után, negyvenes évei elején keletkezett: a nála tizenhárom évvel fiatalabb, vilnai születésű dr. Louis Ginsburg, a newyorki Theological Seminary zsneiális Talmud professzora. Henrietta részt vehetett a kizárólag férfiak részére létesült rabbiképző Talmud-tanfolyamain. A zsidó tudományos világban hamar híressé vált ifjú professzor a JEWISH ENCYCLOPAEDIA illusztris főmunkatársa is volt — idős tanítványa pedig tanulmányainak németből angolra fordítója. Munkaviszonyukból és intellektuális érdeklődésükből kifolyólag rendszeresen jöttek össze, kettesben vagy egy gépírónő jelenlétében. Az öregedő nő halálosan beleszeretett a megnyerő modorú, ifjabb tudósba. Magába fojtva érzelmeit, némán szenvedett és — reményeket táplált... A SZERELMI CSALÓDÁS ÁLDÁSOS KÖVETKEZMÉNYE Ginzburg, akit elsősorban Henrietta sajátságos intelligenciája bilincselt le, évek múltán egy feltűnően szép berlini zsidó leánnyal kötött — meglepetésszerűen — házasságot. Az ifjú ara 14 évvel volt fiatalabb férjénél és 27 évvel Henriettánál... A keserűen csalódott Henrietta gyönyörű levélben adta áldását a frigyhez. Az oly fájdalmas csapás utáni letargiából magához tért Henrietta Szóld élete új, sokkal eredményesebb, - történelmi jelentőségű fordulatot vett. Erről legközelebb. (Folytatása következik) ém.................................... A NAGYTEHETSÉGU ELSŐSZÜLÖTT - NYOLC LEÁNYTESTVÉR KÖZÖTT nagyünnepek előtt. 1859 őszén Szóld rabbi elfoglalta a baltimorei templom rabbi tisztségét. 1860 december 21-én világrajött elsőszülőttjük, Henriette. Az első a nyolc leánygyermek közütt. Csak öt élte túl első Még otthon esküdt össze a 30 éves rabbi és tíz évvel fiatalabb menyasszonya. Magyarországot tekintették hazájuknak, ahova pár év múlve, kissé megtollasodva hazatérni szándékoztak, közvetlenül a
