Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1986-01-14 / 1. szám
1986 január 14. NEWYORKI FIGYELŐ 5 GALILI-GEMEINER ERVIN: NASCHITZ FRIGYES: A BATOR ZSIDÓ A nácizmusban csalódott, kegyvesztett címen, 25 évvel ezelőtt - 1960 március 28.-án - cikket írtam az líj Kelet-ben Linzer Imréről, aki 1931-ben, harmincéves korában, mint állásnélküli villanyszerelő, a jászberényi nagybácsijával elment a Dohány-utcai templomba. Az utolsó sorban álltak, amikor észrevette, hogy egy ember - mint később kiderült: Zatloka Emil mérnök —őrült lövöldözésbe kezdett. A vállas Linzer — a cikk írásakor, 29 évvel későbben a vállai még mindig megvoltak - padokon átugorva a gyilkos lövöldözőre támadt és hatalmas ütéssel eltörte az állkapcsát. Dulakodás közben két golyó Linzer kabátját fúrta át. Két áldozatra, Tauglich Nátánra ésRoth Jenőre emlékezett, viszont a harmadik nevét már elfelejtette. Ugyancsak emlékezett a megsebesült Pintérre, a Zsidó Gimnázium tanárára. Linzert mint hőst másnap a hitközségre hivatták, ahol bátor cselekedetét kívánták megjutalmazni. Csak egyet kért: munkát. így került azután 1931-ben a pesti Zsidó kórházhoz, ahol eegész 1944-ig, előbb mint villanyszerelő, majd mint műszaki vezető dolgozott. Alijjája után zsidókórházbeli ismerősei közül a Chederán lakó Vajda Szimcha-Zsigmond mérnök, valamint Simoni Dov, a beér-jákovi Malbén-kórház akkori igazgatója próbáltak segíteni elhelyezkedésében. Mi a ros-pinai malária-ellenes kutatóintézetben - ahová riportírás végett utaztunk - ismertük meg Linzer Imrét, ahol akkor már három és fél évig, mint laboráns dolgozott, mígnem személyzet csökkentés folytán munkanélkülivé vált. (Gideon Mór professzor, az Intézet igazgatójának halála után a kutatóintézetet bezárták.) Az Üj Kelet annakidején elkerült Ausztráliába, ahol Linzer ottlakó fivére is olvasta a cikket. A két testvér 1944-ben „elvesztette" egymást, mígnem az Ausztráliában lakó fivér a cikk elolvasása után repülőjegyet küldött Ros Pinára. Ezután Linzer nagy örömmel felkeresett s azt mondta: - ha már megtalálta testvéremet, aki nekem repülőjegyet küldött, legyen szives - mint szegény embernek - a belügyminisztérium cfáti kirendeltségén elintézni az akkor érvényben volt illetékek elengedését. Ebbéli kérésének — sajnos — nem tudtam eleget tenni. Hetekkel később ismét meglátogatott. De ekkor már lehangolt volt. - Már nem utazhatom Ausztráliába és nem láthatom fivéremet - mondotta.- Mi történt ? — — Utazásom előtt szigorú orvosi vizsgálaton kellett keresztülmennem s eközben megállapították, hogy nagyon beteg vagyok (Mmt említette, rákja volt) — Nem sokkal később kaptam a lesújtó hírt, hogy Linzer Imre, A BÁTOR ZSIDÓ, a Dohány utcai templom háromszoros gyilkosának lefogója, itthagyta ezt az árnyékvilágot. Hogy a negyedszázaddal ezelőtt megjelent cikkünket most miért vettük elő ? 16 évvel ezelőtt, 1969 augusztus 24-én a Dohány utcai nagytemplomban történt „tűz "-esetről beszélgetünk. Mert Európa legimpozánsabb zsinagógájának nem ez az első „tűzesete". Az akkori hivatalos jelentés szerint a „tűzesetet" az okozta, hogy a frigyszekrényben a gyertyatartók túl erősen felmelegedtek és a felmelegedett égők a frigyládát borító száraz és port felvevő textilanyaggal érintkeztek s azok ennek következtében meggyulladtak, és ezt követően 13 Tóratekercs elégett. Korányi János, a Magyar Távirati Iroda belpolitikai munkatársa szerint ez „csupán néhány egyházi jellegű irat". De tulajdonképpen mi most nem is azt akarjuk fejtegetni, hogy mit mondott a hivatalos magyar jelentés. Ugyanis a 13 Tóratekercs elégése csak egy további láncszeme a 25 évvel annakelőtte ezrével elégetett Tóratekercseknek, amelyekben a világ erkölcsi alapja kézzel van leírva. De a tekercsekben volt NE ÖLJ-t Magyarhonban jóval a 13 szent Tóra elégése előtt sem ismerték. Ezalkalommal nem is a hatszázezer-re gondolunk. Magyarhonban ezt negyedszázaddal azelőtt megelőzte Izsák, Kecskemét, Orgovány, Siófok, a Britannia-szálló pincéje, Héjjas, Prónay, Franczia Kiss Mihály és társaik. Magában a Dohány utcai nagytemplomban pedig Zatloka Emil mérnök gyilkos golyói okádták a tüzet. Fentiek is eszünkbe jutnak a Pusztulás negyvenegyedik évében... GOTTFRIED BENN CENTENÁRIUMA J.N. STORM WINDOW 46-20—16th Avenue, Brooklyn, N.Y. 11204 & DOOR CORP. Save Fuel ALUMINUM PRIME Keep Your Home REPLACEMENT WINDOWS COOLER IN SUMMER! WARMER IN WINTERI •STORM WINDOWS STORM DOORS • • Window Guards • Radiator Covers • Venetian Blinds Replaced Glass & Screens • Plumbing • Painting (718) 851-9364 851-5125 CLOSED SATURDAY OPEN SUNDAY A századeleji német költészet kimagasló alakját, Gottfried BENN-t, lelkészapja eredetileg papnak szánta, de a fiú hajlama ösztönzésére átiratkozott a berlini egyetem orvosi fakultására. Diplomája elnyerése után előbb katonaorvos lett, majd az első világháború kitörése után egy ideig kórházi praxist folytatott. Erre az időre esett Else Lasker-Schülerrel, a HÉBER BALLADÁK világhírű költőnőjével való barátsága, aki felkeltette az expresszionista költészet iránti érdeklődését. Benn 1915 és 17 között Belgiumban teljesített egészségügyi szolgálatot, leszerelését követően pedig, egészen 1935-ig mint bőrgyógyász működött. Merev tartású egyéniségét, ihletését és hírnevét nem befolyásolta egy másik zsidó kiválósággal kötött barátsága, amelyet dr. Max Marcus, a tel-avivi Hadassza-kórház későbbi országoshírű - mellesleg irodalomjártas - sebész-főorvosa iránt érzett. Benn távol tartotta magát a politikától. Első, közvetlenül a németek vereségével végződött 14-18-as világháborút követő időben írt esszéjében (DAS MODERNE ICH) pellengérre állította a keljfeljancsi ösztönű, kétkulacsos kispolgár ingadozó értékítéletét. Az üresjáratú, csalóka haladáshitért néhány évvel később már a weimar-i éllamvezetést tette felelőssé, amivel — eredeti szándékától eltérően - belesodródott a hatalmi tömbök küzdőterébe. A történelmi nihilizmussal, - Nietzsche uralmi rendszert javalló faji mítoszának szellemében - való szembesítése a náci ideológia igenlésére vezetett,amit a Porosz Költészeti Akadé mia, 1932-ben történt felvétele alkalmával elmondott tagavató szónoklatában érzékeltetett. Nemzeti szocializmus gyakorlati és elméleti alapját megszabó irányelveinek érvényesítésében a német nép újjáéledését és a sémákba rögződött funkcionalizmusból való kiutat vélte felismerni, aminek két művében ( DER NEUE STAAT UND DIE INTELLEKTUELLEN (1935) és a KUNST UND MACHT (1934) - adott hangot. Világos ítéletképességre vall, hogy felbuzdulása hamar lelohadt. Tévedésére röviddel a hitleri éra kor- és kórtüneteinek felismerése nyomán ébredt rá, amit főleg egy a NEUE BUCHERSCHAU című fajvédő szellemű folyóiratban megjelent, Benn független világnézetű elkötelezettségét kihangsúlyozó tanulmány csíráztatott ki. A maga utcájába hívó, váddá kiterebélyesedett gyanakvás termékeny talajra hullt, aminek következtében a nagy tehetségű költőt, - aki sohasem volt párttag - kizárták az orvosi és írói kamarából. Benn belső emigrációba vonult és a közlési tüalom-sújtotta évek folyamán íróasztala fiókjába süllyesztett prominens vers- és esszékötetek, - amelyek a barna rémuralom leverése után napvilágot láttak, — olyan náci-elméleteket kardlapozó részleteket tartalmaztak, hogy amennyiben a pribékek kezébe kerültek volna, a kijózanodott és a szabadságjogok védelmére beállított kortárs likvidálására vezettek volna. — A Napnyugat — írta — nem a fasiszták bűntettei, az általános elszegényedés, vagy Gottwald és Molotov ürügyén vesztett talajt, hanem intelligenciájának csúszómászó, a politikai adottságokkal szembeni közönyéből folyó alázata révén. Az 1956-ban 70 éves korában elhalt költő tiszavirág-élete behódolását követő feleszmélése egy tisztultabb világot áhító és végleteket elutasító jövő igézetét kínálja fel. Ez az élet minőségét megjavítani hivatott és újító szellemek belső hallásának orkesztrációját közvetítő szándék cseng ki Benn DOPPELLEBEN (1950) és APRÉSLUDE (1955) című műveiből, amelyek maradandó érvénnyel integrálódtak a világirodalom nagy értékei közé. Az Oder-menti frankfurti körzet egyik kisközségében 1886-ban született nehéz szavú lírikus centenáriumáról a világsajtó feloldozó hangon emlékezik meg. A csiszolt tollú esszéisták kiemelik, hogy Benn ugyan helyeselte a nemzeti elkülönülésen alapuló tekintélyuralom szupremációját, viszont irtózott a pártprogramul erőszakos eszközökkel kikény szeri tett reformterveitől, — amiért a fajvédők indexre tették. Jellemszüárd és bűnbánó magatartásáért az újnémet rezsim érdemrenddel tüntette ki, a márkás Büchner-díjra pedig költői és művelődéspolitikai tevékenységével szolgált rá. Egy évvel halála előtt nemzetközivé tágult sikerei jussán a Nobel-díj esélyesjelöltjének számított. Az őszies hangulatú, ún. GEHIRNLYRIK (agy-lira) megteremtője élete utolsó szakaszáról a következőképpen nyilatkozott: — Ha a nácik 15 éven keresztül disznónak, a demokraták kéjencnek, a kivándorlók árulónak és a vallásosok tagadónak minősítettek, akkor felesleges a nyilvánsoggal kapcpcsolatot keresni, vagy feléje kötelezettséget érezni. Ez a borúlátó és találó önvizsgálat, amely még Hamlet pesszimizmusát is felülmúlja, kikerekíti a zárkózott irodalmi korifeus hangulati szélsőségek között ingadozó jellemrajzát. TERJESSZE LAPUNKAT! E S T E T É S Mrs. Martha Greenberg, 1111 Parsippany Blvd, Parsippany,IM.J. 07054 (Apt. 323) keresi unokatestvérét, BÁNÓCZI PÁL-t, aki 66 éves, a Somogy megyei Tab községben született, szülei voltak Bánóczi Gyula és Juliska. Bánóczi Pál szülei a deportáló vonatban haltak mártírhalált. Márta 17 éves kisleányukat az SS vonszolta el a megsemmisülésbe. Bánóczi Pál Berlinbe költözött, ahol színész lett. Kérjük mindazokat, akik felvilágosítást tudnak adni fentiekre, közvetlenül írjanak Mrs. Marta Greenberg fenti címére. „jfc . g- m , ■ if ■ MEGJELENT !!! DR. KATZ JÓZSEF: • vérzivataros IDŐK NYOMÁBAN című könyve. 277 oldal fényképekkel. Megrendelhető a szerzőnél: Dr. Josef Katz Prince Mary 10, Jerusalem, Israel. vagy a Newyorki Figyelő kiadóhivatalában. I Ára vászonkötésben 7 dollár és 150 dollár postai küldés díja.
