Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)
1986-03-24 / 4. szám
4 NEWYORKI FIGYELŐ 1986 március 24. kahán Kálmán rovata / f w MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN NEGYVENNYOLCAS HONVÉDEK - VEZÉNYLŐ TÁBORNOKOK NICARAGUÁBAN ... A MEGSIRATOTT MAGYAR-ZSIDÓ POLGÁRMESTER A Sors útjai valóban kifürkészhetetlenek. Ez csattanósan kitűnik az alábbiakból: Mennyire találó Mikes György, a Londonban élő, hírneves humoristánk megállapítása: -mindenki magyar ...Kiegészíthetjük azzal, hogy jórészt mindenki - magyar-zsidó, miként maga Mikes György is... A világsajtó és a hírközlő szervek által a legfontosabb események között állandóan napirenden tartott Nicaragua körüli fejlemények elevenítették fel emlékezetemben a Mikes-idézetet — összefüggésben azzal, hogy közel másfél évszázaddal ezelőtt két menekült, mindketten Schlessinger névre hallgatott, negyvennyolcas honvéd, Nicaraguában vezénylő tábornoki rangig vitték. San Francisco első amerikai polgármestere és legtekintélyesebb üzleti vállalkozója a Szatmárról 1817-ben, 15 éves korában nyomtalanul eltűnt Leidesdorff Wolf William, akinek diplomáciai megbízatása is volt a környező államokkal tárgyalni. Reb Leidersdorff Mordechai fia unokaöccse volt a zsidó világban nagytekintélyű Rabbi Akiba Egernek. E rovatban már vázoltam William regényes karrierjét. Valószínűtlen, hogy a két San Franciscoba szakadt honfitárs találkozott volna egymással, mivel William még 1848 május 18-án elhunyt, abban a városban, amely kezdeményezőképességének oly sokat köszönhetett. Megsiratták. AZOK A SCHLESSINGEREK... Nincs adatunk arra nézve, hogy a budapesti, valamint a nagykanizsai Schlessinger között — a név- és hitsorsosi azonosságon túlmenően — tényleges rokonság is fennállott volna. Mint Németországban is, a magyar glóbuson annak idején számos Schlessinger nevű zsidó család élt. Többen közülük értelmiségi sorba kerültek, jónéhányan eljutottak a korlátlan lehetőségek földjére is. Nem kizárt dolog, hogy a Nixon kormány volt hadügyminisztere, James Schlessinger is ezek egyikéből származott. KOSSUTH ÖNKÉNTESEIT KÖZ ÉPAMERI KÁBAN IS ÉRTÉKELTÉK Az USA-beli lowa államnál valamivel kisebb, 130 ezer négyzet kilométer területű és ma is csupán két és fél millió lakost számláló, mind gazdaságilag, mind kultúrális szempontból fejletlen, kis nicaraguai köztársaság 1831-ben vívta ki függetlenségét. Azóta állandó jellegű forrongások, sok tízezer lélek áldozatot követelt belháborúk, testvérharcok színhelye. A nagyhatalmak keverik a kártyákat. Külföldi zsoldosokat, kalandorokat a szembenálló felek már a múltban is szívesen láttak. Persze a fegyverforgatásban jártasaknak kellett lenniök. A levert 48-as szabadságharcnak császári megtorlás elől menekülő, harcedzett katonái különös kegyben állottak. A világosi katasztrófa után így jutottak oda a fentemlített Schlessingerek is. Ezekről szól az alábbi életrajzi vázlat. JÓKAI MÓR A MAGYAR ZSIDÓSÁG 48-AS SZEREPÉRŐL Schlessinger Ferdinánd pontos születési dátuma: 1830 augusztus 16. Budapesti szerény kisiparos család fia volt. Még a középiskola befejezése előtt önként jelentkezett Görgey zászlaja alá. Őt is magával ragadta az a hazafias szellem, amely a magyar zsidóságot annyira jellemezte és amelyet Jókai Mór így fogalmazott meg Bernstein Béla művéhez (AZ 1848/49-1 SZABADSÁGHARC ÉS A ZSIDÓK) 1898-ban írt előszavában: — A midőn a hazának minden másajkú népfajai, a melyekkel a magyar szabadságot megosztotta, a melyek fiait a jobbágyságból felszabadította, földeiken úrrá tette, - fegyverrel támadtak ellene, - ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet s az alkotmányos szabadság megvédelmezésére, — az a héber faj, melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sáncaiból, az a zsidó nép, mely egyedül nem kapott polgárjogot, egyenlőséget a haza milliói között. — NICARAGUÁBAN - NEW YORKON KERESZTÜL A Schlessingerek is azon zsidó ezrek közé tartoztak, akik országszerte a legnagyobb lelkesedéssel csatlakoztak a magyar ügyhöz és harcoltak becsülettel, elszántan, amíg csak meg nem bukottá zsidók által is szent ügynek tekintett szabadságharc. Schlessinger Ferdinánd is halált megvetően harcolt. Egyike volt azoknak, akik ép bőrrel úszták meg a harcokat. Sikerült a megtorlások elől a monarchia határain túljutnia. A newyorki kikötőben szállt partra, persze több nyugateurópai megszakítással. Előbb dél felé, Mexicoba folytatta útját, az 1846 évi amerikai-mexicoi háborúban végzetesen megvert országba, amely elveszítette Californiát, Texast, Új Mexicot és más nagy területeket. A CSÁSZÁRVÁROSBAN - KÖZEL A ROKONSÁGHOZ Nyilván a tömeges németajkú aranyásók nem teremtettek elegendő olvasótábort a napilap részére. A honvágy is jelentkezett. Otthoni rokonságához is közelebb akart kerülni. Schlessinger volt tábornok Bécsbe tette át lakóhelyét. A császárvárosban Schlessinger több sajtóterméket szerkesztett. A lapok nevei utalnak tartalmukra, jellegükre: BŐSE ZUNGEN, ILLUSTRIERTE PLAUDEREIEN, LÄSTERSCHULE. Könyvalakban néhány komolyabb, részben önéletrajzi művet is megjelentetett: DIE LETZTEN TAGE DES UNGARISCHEN AUFSTANDS és SECHS MONATE IN VIDISE címűek méltók említésre. A színes, érdekes karriert befutott egyéniség 1889 március 6-án húnyt el egy bécsi kórházban, 58 éves korában. MIÉRT OSZLATTÁK FEL A NAGYKANIZSAI HITKÖZSÉGET ? Névrokona és sok tekintetben sorstársa: Schlessinger Lajos (Louis) Nagykanizsán született a múlt század huszas éveinek derekán. Kalandregénybe is beillő életével a múlt század második felében sokat foglalkozott az európai sajtó. Szülővárosa kongresszusi hitközségére jellemző, hogy a magyar ügyben tanúsított túlbuzgóságáért a világosi fegyverletétel után nem csak magas hadisarcot vetetek ki rá, de 1851-ben egészben fel is oszlatták. Csak évekkel később engedélyezték újra. Görgey fővezér szavait idézve: — ... bizony a 48-as zsidó honvédek fegyelmezettségben, személyes bátorság és szívós kitartásban, tehát minden katonai erényben derekeasan versenyeztek a többi bajtársakkal. — Mindehhez járult egyéni intelligenciájuk, találékonyságuk, a máról-holnapra szervezett honvédségben különösen kitűntek használhatóságukkal — köztük 15-16 évesek éppenúgy, mint a hajlott korúak... A KOMÁROMI KÁPLÁRBÓL - HELYETTES FŐVEZÉR Schlessinger Lajos káplári rangban Komárom várat védte vitézül. Az elbukás után Hamburgba, onnan New Yorkba jutott. Az ötvenes évek elején csatlakozott a híres, de egyben hírhedt William Walker kalandorhoz, aki az amerikai nagytőke megbízásából guerilla egységeket vezényelt Középamerikában. Walker tábornok 1855- ben lerohanta a polgárháborúban vérző Nicaraguát. Hadseregfőparancsnoknak, a következő évben államelnöknek proklamálta önmagát. Schlessinger Louis ekkor már helyettes főparancsnok, brigadéros tábornoki rangban. Diplomáciai feladatokkal is megbízták. A komáromi káplárt Amerika emberének tekintették az Észak- és Délamerika között folyósót képező kis banánköztársaságokban... Lázadás menekülésre késztette Walkert. Hónapok múlva újra magához ragadta a hatalmat, de Schlessinger tábornokot, árulás címén rögtönítélő bíróság elé állítja, amely távollétében halálraítélté. Schlessinger és Walker seregei közötti ádáz küzdelemnek az előbbi csapatait megtizedelő kolera és pestis járvány vetett véget. Schlessinger Hondurasba vonult vissza, ahol mint kávé ültetvényes és üzletember meggazdagodott. Walker 36 éves korában, 1860-ben kivégző osztag útján fejezte be karrierjét. BUDAPESTEN ÜNNEPÜK AZ EXOTIKUS HAZALÁTOGATÓT AZ ELSŐ NAPILAP-SZERKESZTŐ SAN FRANCISCÓ BAN A nicaraguai hadsereg csatlakozott veterán honvéd hamar emelkedett a magasabb tiszti rangokig. Ezredes, végül rövid ideig tábornoki rangban várparancsnok. A viszonylagos békeállapot helyreállása után visszatért az Egyesült Államokba, eredeti foglalkozásához: az újságíráshoz. San Franciscóban telepedett le, az azelőtti Yerba Buena-ban, amely az amerikai közigazgatás és a hirtelenül óriási arányokat öltött arany láz folytán rohamos fejlődésnek indult. Az arany utáni kutatás tízezreket csábított a világ minden tájáról, 1848 óta a földkerekség talán legnagyobb természet-alkot t a tengeri ki kötő-fél szigete felé. Schlessinger itt német nyelvű napilapot indított, az első napi sajtóterméket e vidéken, SAN FRANCISCO JOURNAL fejléc alatt. Egyidejűleg munkatársa lett az ugyancsak német nyelvű NEWYORKER STAATSZEITUNG szerkesztőségének. Schlessinger Lajos, akinek nicaraguai szerepe nem eléggé világos, 1892-ben, felnőtt fiával együtt hazalátogatott Magyarországra. Budapesten huzamosabb ideig tartózkodott. A lapok több interjút készítettek vele, ünnepelték. Nem tekintették kalandornak, hanem inkább sajátságos körülmények eszközének. Az Egyesült Államokkal állandó kereskedelmi kapcsolatban állott, többször tett ott látogatást. A századforduló évében guatemalai birtokán, betegség következtében húnyt el 75 éves korban. Leszármazottairól nincs adat. TERJESSZE LAPUNKAT!
