Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-02-24 / 2. szám

Jl2 NEWYORKI FIGYELŐ 1986 február 24 IflnflKALMAN: (Folytatás a 4. oldalról' MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN EMLÉKALAPÍTVÁNY ÉS MÁS KITÜNTETÉSEK A Tengerentúli Sajtó Club 1955-ben a LIFE-magazimnal együtt létesített Ro­bert Capa Emlékérme, amelyről előző szá­munkban szóltunk, évenkint került kiosz­tásra a feényképészet terén külföldön kez­deményezést és bátorságot igénylő felada­tokban kiemelkedő eredményeket elértek részére. A Tengerentúli Sajtóklub állandó ki­állítási látványossága Robert Capa itt kö­zölt művészi kivitelű mellszobra. Ami öccsét, Cornellt illeti, a maga jogán is kiválóság ugyanazon a síkon, mint Robert. Cornell azonban főként a békés jellegű felvételek terén tűnt ki. Az 1955-67 években, tehát bátyja tragikus halálát követően szintén a TIME- magazinba beolvadt LIFE munkatársa volt. 1974-től pedig az INTERNATIONAL CENTER OF PHOTOGRAPHY-múzeum igazgatója, több megtisztelő cím birtokosa. A New York Mayor's Award of Honor for Arts and Culture kitüntetésben 1978-ban részesült. Már 1968-ban megkapta az Award for Excellence in Photo Journalism díszoklevelet. Copyright G.D. Hackett, N.Y.. DR. FEUERSTEIN EMIL: Robert Capa szobra az Oversea's Press Clubban ROBERT CAPA ALBUMAI - AZ UTÓKOR RÉSZÉRE Robert Capa neve alatt New Yorkban megjelent képalbumok címei: DEATH IN THE MAKING, 1937. THE BATTLE OF WATERLOO ROAD, 1943. SLIGHTLY OUT OF FOCUS, 1947. Ennek japán ki­adása 1956-ban látott napvilágot Tokióban. THE RUSSIAN JOURNAL 1948-ban John Steinbeck szövegével 1970-ben újabb ki­adást ért el. REPORT ON ISRAEL Irwin Shaw szövegével, 1950. IMAGES OF WAR 1964 és 1966, közben 1955-ben olaszul, 1965-ben IMMAGINI DELLA GUERRA cím alatt Milanóban, francia nyelvű kiadást is elért, ugyanígy németet Párizsban, illetve Düsseldorfban, 1966-ban. A következő év­ben jelent meg Robert E. Hood szövegével TWELVE AT WAR című albuma. A képek javarészét a sajtóban megjelentek közül ■»■-) lógatták ki. STEINBECK BOB KÉTOLDALÚ NAGYSZERŰSÉGÉRŐL Capa méltatására John Steinbeck szavai fejezik ki a legméltóbban: — Capa képei az agyában fogamzot­­tak meg, — kamerája csak kiegészítette azo­kat. Bob nagyszerűsége kétoldalú: képei korunk valódi és alapvető dokup ■ tumai. A rútat és a gyönyörűt egyará; világ elé tárta. Másik érdeme: érdemes if­jakat gyűjtött maga köré, oktatta, sőt ehn te, ruházta őket és megtanította míí'T"/ mesterségük tiszteletére... — Minden alkalomra a legpraktikusabb ajándék ! wbottoY» A EÉJCEK SZÄHNVSUN. ML UAUSZ PÓLÓT f MIRJAM magyar nukönyr Imiét KAPHATÓI ZSOLTÁROK KÖNYVE magymnl ét hébertl MAGYAR CENE-RENE, raOéd otouókAnyv monyok lésén, magyané! M. GOLDSTEIN 4418 16 th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 Tel.: (718) 853-5708________ A NEWYORKI FIGYELŐ Szerkesztőségének új ebne: q/oWFHJ 136 East 39th Street New York, N.Y. 10016 Tel.: (212) 683-5377 »agy (212) 725-1211-Ext. 101 1 facb-lh« ét IOjOO X »4 -« — • - ■---1 mcb-2b» db 20.00 Kényben teetíee&tDPa 1/BuMri 3750 Az ebé bet oldalon 1/4 oldal 7500 X4J1UU W BIQCIOH lilém 150.00 djji i^rilnp iirÜR Tijn tlM 30000 aerint VÁRNAI ZSENI III. i „ A KATONAFIAMHOZ című verssel '/.ületett meg a Várnai Zseni legenda,amely utat tört részére az irodalomban is. Éppen a vers születésének, érésének kifejezésével és bemutatásával érkezett be a prózairók közé is, bár a kritikusok óvatosak voltak. Egész élete folyamán azonban folytatta a tiltakozó versek írását, amelyek minden fenyegető korszakban felcsendültek, elő­ször az első munkástüntetéseket vérbe foj­tó önkény ellen 1912-ben, aztán az első világháború idején, aztán a fasizmus, az üldöztetés éjszakájában, aztán a második világháború megpróbáltatásai közt. Az iga­zi nagy versből plakátvers lett. EGY ASZ­­SZONY A MILLIÓK KÖZÜL című önélet­rajzában maga úja: — Már a Lipót körúton haladtunk, ahol mindenfelé ki volt ragasztva az isme­rős formájú fehér plakát, a nagy fekete be­tűkkel. Mindenünnen ez ragyogott felénk... Most már nem álltunk meg sehol, szinte végig ugyanaz a kép rohant előttünk, mint­ha óriási filmszalagot pergettek volna. Vég­re eljutottunk a Nemzeti Tanács elé, ahol óriási tömeg torlódott össze az épület elé, ahová szünet nélkül özönlött a rengeteg ember. Itt újra találkoztam a versemmel. Kemény táblákre ragasztva, virággal körül­­koszorúzva, zászlórúdra akasztva vitték a katonák és alatta esküdtek fel a Nemzeti Tanácsnak...Különös érzés volt, ismeretle­nül elveszni a boldog áradatban, s ugyan­akkor tudni, hogy enyém a dal, amelyet hordoznak, idéznek és visszahangoznak. Körülöttem, mögöttem, előttem, fölöttem és a távolban, mindenütt ez a vers. Ó, mi ninden lett ebből a versből a változó évek rán. Tüzes bélyeg homlokomon, ügyészi Várnai Zseni magyar költő volt, magyarsága és szocializmusa mellett soha­­sem tagadta zsidóságát, bár tematikája nem tükrözte népünkkel való kapcsolatát. Ezt nem hangsúlyozta soha különösebben, de nem is fordított hátat a zsidóságnak. Híres versét, a magyar valóság szülte, szelleme azonban mélyen zsidó és belőle, a Tízpa­rancsolat szelleme csendül ki, a NE ÖLJ örök időkre szóló intelme. Ezen túlmenően aktivan részt vett a budapesti zsidó kultúr­­életben is. Közel tizenöt éven keresztül vé­gezte - 1928-42 között Fürth Margittal együtt - a lipótvárosi zsidó nőegylet kul­­túrmunkáját. Később állandó előadója volt a Cionista Szövetségnek. A magyarság hoz­­szú évekig fukarkodott az elismeréssel. Mi­vel a szocialisták számára írt dalokat, ezért drága árat fizetett. Akkor nem volt érdem régi szociáldemokratának lenni. Idegennek minősítették. AZ ILYEN című versének utolsó szakasza: Hiába mondják: idegen vagyok a helyem a sziveden húsz százalék, nincs több jogom, hazára én nem alkuszom, s hiába mondják Shylockok csak egy font szívet adhatok szeretnem jobban nem szabad... Hazám ez nem a Te szavad '■ mint késpenge, oly hidegen 'ebet üt forró szíveden. (Folytatása következik-íJirat. -m wvmnrwVWWtnfKKMyiOOOOSOQOOOOűaOJ. ■ KÉR/ÜK OLVASÓINKAT, HOGY Lapunkban szívesen adunk he-HIRDETÖINKÉT TÁMOGASSÁK. jjref közérdekű vtgy érdekes irtvtk- VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL mk. Nem közölt kéziratokat nem HIVATKOZZANAK LAPUNKRA köMDnk vissza. TERJESSZE LAPUNKAT! MÁRTÍR EMLÉKKÖNYVEK jiTjxjTjTjTrunnrinjnnjn^-r'r ~^*,‘***‘>^******^^**a***^*»rr r A TEGNAP VÁROSA. A nagyváradi zsidóság emlékkönyve. Gonda M.E.: A debreceni zsidók 100 éve Singer Zoltán: Volt egyszer egy Dés 1/11 A nagykállói emlékkönyv — héberül Dr. Szilágyi-Windt László: Az újpeSi zsidóság története Kolozsvári emlékkönyv, héberül és magyarul MoskovitsÁrje: A derecskéi zsidóság története, héberül és magyarul A szatmári zsidóság története A margittai zsidóság története A Szilágy megyei zsidóság története Harsányi László: A kőszegi zsidók Harsányi László: A szentesi izraelita hitközség története Moess Alfréd: Pest megye és Pest-Buda zsidóságának demográfiája^749-1846 Schweitzer József: A pécsi zsidóság története Dömén István: A győri zsidóság története Duschinsky: A rákospalotai zsidóság története R.Dr. Jólesz Károly: Kia/árda és környéke zsidósága Perri (Friedman) Jicchák: A marosvásárhelyi zsidóság története Ehrenfeld Arthur: Egri zsidók J.M. Chum: Meséld el f iád nak A zsidó állam Magyar-Zsidó Oklevéltár IX. Schefoer Sándor szerkesztésében A magyar könyvészet 1886-1900 8 kötetben Dr. Kecskeméti Ármin: A zsidók egyetemes története l/ll DR. KECSKEMÉTI LIPÓT MUNKÁI: Ézsajás könyve Jeremiás könyve 3 kötetben M. GOLDSTEIN KÖNYVESBOLTJA 4418 16th Avenue Brooklyn, N.Y. 11204 Tel.: (718) 853-5708

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents