Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-02-24 / 2. szám

A FIGUPLO Voice of the American Hungarian Jewry XI. évf. 2. szám - 1986 február 24. - Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság h-rt 'a UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK ISMÉT KÉT PRÓBÁLKOZÁS A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN IZRAEL ELLEN VERNON WALTERS A Biztonsági Tanácsnak újra tele lett a két keze munkával azon igyekezetében, hogy megfenyítse a világ fenegyerekének minősített Izraelt. Az első kísérlet IzMelt akarta elítélni, mert a vádaskodás szerint izraeli látogatók megsértették Haram AI .Ln' f arab szenthely, az egyik izlam mecset szentségét a Templomhegyen Neianiahu nagykövet visszautasította az arabok vádját,mondván,hogy a Kneszet egyes tagjai lato­­g-nuiK. meg a Templomhegyet, miután a mozlim vallási hatósággal megállapodást léte­sítettek. A szavazás érdekessége az volt, hogy a nyugati államok lelkiismeretfurdalás nélkül behódoltak az arabok vádaskodásának és Amerika vétója akadályozta meg a ja­­v‘-rt határozattá emelkedését. További érdekessége a szavazásnak, hogy Thailand tar­­iiVkodott tőle. Amerika második vétóját a sikertelen repülőgép-eltérítés ügyében ejtette. IV i dani is felesleges, hogy az arabok a nemzetközi légijog védelmezőiként jelentkeznek, amikor Izraelt légikalózkodással vádolták, mert a libiai repülőgépet, amelynek egyik utasaként Abu Nidal, hírhedt terrorlegényt sejtették, leszállásra kényszerítették. A izraeli kormányférfiak nagyon sajnálták az esetet, de nem azért, mert elismerték a lé­gi kalózkodás tényét, hanem azért, mert Abu Nidal remek érzékkel megsejtette.hogy vadásznak rá és utolsó pillanatban repülőcserét hajtott végre. A vádat Izrael vállvono­­gatással intézte el, mondván, hogy a világ bizonyára ujjongott volna, ha sikerült volne a terrorista vezért elfogni. így azonban megint Amerika vétójára volt szükség, hogy a elítélő határozat sutba kerüljön. A két vétó reflektorfénybe helyezi az Egyesült Államok UN-fődelegátusát, Ver­non Walters tábornokot, aki legutóbb a zsidó világkongresszusnak a Kneszetben tartott záróülésén mondott hatalmas feltűnést keltő és tapsviharral fogadott beszédet. Az anyanyelvén kívül hét további nyelven folyékonyan beszélő, szifjorkázó szellemességű diplomata azon töri a fejét, hogy ulpanra megy a héber nyelvet elsajátí­tani. A zsidó világkongresszuson mondott beszédének középpontjában a nemzetközi terrorizmus kérdése és az Izraelt elítélni törekvő javaslatok ügye állott. Annak a re­ményének adott kifejezést, hogy ugyanúgy, mint ahogyan Masada és a vészkorszak időszaka is elmúlt, a terroristák napja is leáldozóban van. Walters tábornok személyében Izrael ügye az amerikai kormányzatban őszinte igaz támogatóra talált. 21 st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39tb Street, New York, N. Y. 10016 za\l.»-vu \* V (>** )űJI~0'33 1 T V. j ' £9 7 4’85 N £s00,U WALDMAN TIBOR SZÜLETÉSNAPJÁRA Reméljük, hogy közmondásos szerénysége ellenére, Waldman Tibor nem veszi rossznéven, hogy születe-"urnára a NEWYORKI FIGYELŐ ha­sábján, nyilvánosan küldjük szerencsekívánatainkat. A magyar-zsidó közélet örökifjú korelnöke számos tulajdonságai érdemli meg a sajtóban való kiemelését. Közéletünk egyik legrégibb vezető harcosa, aki megboldogult dr. Görög Frigyesnek, a magyar zsidóság „nagy öreg ember-"ének hű barátja és követője volt A bori munkaszolgálat bor­zalmaiból visszatérve, már útközben, Temesvárott csatlakozott a megma­radt zsidóság megmentését és újjászervezését célzó mozgalomhoz. Buda­pesten a dr. Görög vezette JOINT osztályvezetője lett. Görög Frigyessel való szoros barátsága végigkísérte életútján és ekként csatlakozott a Ma­gyar Zsidók Világszövetségéhez, amelynek keretében olyan tulajdonságá­val tűnt ki, amely sokakban hiányzott: szerénységével. Az amerikai tago­zatban évtizedek óta vezetői tevékenységet fejt ki. Betöltötte az igazgató­ság elnökének, majd az amerikai tagozat elnökének tisztét, végül néhai Nánási Miklós után ő lett a Világszövetség központi elnöke. A szervezet díszelnökévé választották meg, ami azonban részére továbbra is kötelező­vé tette, hogy közéletünkben szorgalmasan munkálkodjék. Tanácsaival, tapasztalataival mindenkor az aktiv vezetőség rendelkezésére áll. Az ame­rikai tagozat legutóbbi igazgatósági ülésén is résztvett és termékeny fel­szólalásban hívta fel a közfigyelmet az újonnan ébredő antiszemitizmus pi'eni küzdelem fokozására. Waldman Tiborra a Magyar Zsidók Világszövetsége továbbra is s/;V. <i "í kíván támaszkodni. Születésnapja alkalmával baráti Szerencsekig , a inkát küldjük és azt kívánjuk, hogy áldásos munkásságát még hosszú é' e*en át eredményesen folytassa népünk és ennek keretében a magyar­zsidó törzsiavára. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGEMLÉKEZÉSE DR. SCHEIBER SÁNDORRÓL A Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya néhai dr. Scheiber Sán­dor halálának első éves évfordulóján, 1986 március 6-án d.u. 3 órakor kezdődő előadássorozaton emlékezik meg az egyetemes magyar tudomány elhunyt büszkeségéről. Az első ülés programmja a következő: Dán Róbert ad elő a héber könyv magyarországi történetéről 1686-ig címmel, majd Menachem Schmelzer newyorki professzor a héber könyvről Középeurópában, a 17.-18 századokban témakörében értekezik. Az előadásokat a Budapest V. Roosevelt-tér 9. alatti előadóteremben tartják. Az előadássorozatot meghirdető brosúra, amely a meghívót is magá­ban foglalja, Dán Robert tollából méltatja néhai dr. Scheiber Sándor tu­dományos működését. Elhúnytát a magyar és nemzetközi tudomány sú­lyos veszteségének minősíti. Scheiber doktor számos egyetem és akadémia professzora volt, aki elágazó munkásságában a keleti tudományokat, a hé­ber könyvek történetét, a magyar és külföldi folklór tudományát, a zsidók történetét és a magyar irodalom történetét gazdagította. Életcéljának te­kintette a zsidó tudományt a magyar nemzeti tudományokba szervesen beilleszteni. Az Akadémia előadássorozata jelentősen elő fogja mozdítani a Schei­ber Sándor által életcéljának tekintett és a lapunk által meggyőződéssel hirdetett elvet, hogy a magyar-zsidó kultúra szerves része az egyetemes magyar kultúrának. OLVASÓINKHOZ ! A NEWYORKI FIGYELŐ e száma késedelemmel jelenik meg, ami /ei kész tőnknek a zsidó világkongresszuson delegátusként való részvét­­lének tulajdonítható. Olvasóink megértését kérjük. Lapunk legközelebbi számai gyakoi ihh megjelenésükkel fogják a késedelmet pótolni. A NEWYORKI FIGYELŐ SZERKESZTŐSÉÜL Prof August Molnár .V7 Somersat Street New Brunswick NJ 08903 r >i

Next

/
Thumbnails
Contents