Newyorki Figyelő, 1986 (11. évfolyam, 1-17. szám)

1986-01-14 / 1. szám

NEWYORKI FIG\?£LÖ Voice of the American Hungarian Jewry XI. évf. 1. szám — 1986 január 14. — Ára 60 cent Az amerikai magyar zsidóság hangja UNITED NATIONS EGYESÜLT NEMZETEK A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS NÖVEKVŐ TEVÉKENYSÉGE AZ EGYESÜLT NEMZETEKBEN Az Egyesült Nemzetek szervezetének 40. év fordulója alkalmával a zsidó világ­­kongresszus képviselői számos megbeszélést folytattak az UNO vezetőivel, amelyek so­rán nyilvánvaló lett, hogy a zsidó világkon­gresszus jelentősen megerősítette helyzetét a nemzetközi szervezetben és befolyása lát­hatóan növekedett. Javier Perez dr Cuellar főtitkár megbeszélést folytatott a kongresz­­szus küldöttségével és ennek során megvi­tatták a világszervezet tevékenységét és a jövőbe helyezett reményeket. Képünk az UNO főtitkárát ábrázolja (balról) Elan Steinberg, a WJC UNO-beli képviselőjének társaságában. A zsidó világkongresszus küldöttsége találkozott a most lefolyt közgyűlés elnö­kével, Jaime de Pinies spanyol fődelegátus­sal is. Az alábbi kép a küldöttség tárgyalása során került felvételre. n$ 1 ROTH JÓZSEF EGY SZÜLETÉSNAP MARGÓJÁRA Előző számunkban hírt ac unk a Roth-házaspár estélyéről, amelynek keretében a házigazda születésnapját ünnepelték barátai. A híradás termé­szetesen a társadalmi események so­rában került közlésre, azonban a ba­ráti megemlékezésnek van egy figye­lembe veendő hivatalos oldala is. A magyar zsidóság jelenlegi, vajúdó helyzetében ugyanis, amikor a társa­dalmi összefogás szükségességét hir­­de' i'ik, ebben a törekvésben a régi, kipróbált vezetők közreműköd1 s' ne" nélkülözhető. A Magyar Zsidók Világszövetsége számtalan kiváiu vezetőt adott az általános zsidó közélet­nek, a magyar-zsidó életről nem is szólva. Sajnos, sokan közülük már nin­csenek közöttünk, annál súlyosabb a kötelességünk, hogy egyrészt a régi­ek példáját útmutatóként állítsuk a mai munkások elé, másrészt azon kell lennünk, hogy a volt vezetőket, akik továbbra is munkaerejük teljében vannak, az építés szolgálatába állítsuk. Ezért határozta el szerkesztősé­günk, hogy közéleti személyiségeinkről sorozatosan meg fog emlékezni. Elsőnek említjük - születésnapi ünnepsége kapcsán - Roth József há­tunkat, akinek elnöki működése során a Magyar Zsidók Világszövetségének amerikai tagozata dicséretesen működött és feladatait maradéktalanul tel­jesítette. Roth József a Bnai Zion országos igazgatóságának tagja, működé­sének eredményeit a legnagyobb amerikai fraternális szervezet messzeme­nő elismerésben részesíti és számos közéleti funkciójának vezetésével Roth József nyert megbízást. Ugyancsak nagysikerű tevékenységet folytat a City of Hope, kiváló jótékonysági és betegszolgáltatást elősegítő szervezet keretében, ahol neje, Carole asszony, a Magyar Zsidók Világszövetsége női osztályának volt elnöke, jeleneg díszelnöke, fejt ki vezető tevékenysé­get. Egyébként Roth József és Carole nevéhez fűződik és nevüket viseli a Jeruzsálemben felállított szociális center is. Meggyőződésünk, hogy a magyar-zsidó közélet újjáépítésében Roth József és Carole munkájára bizton számíthatunk. IZRAELI FIGYELŐ Balról jobbra: Elan Steinberg, a WJC belle Wiener, az UNO-egyesületek világszö- UNO-beli képviselője, dr. Alba Zizzamia, a r vétségének képviselője és Gerald Knight, a NGO conference elnökasszonya, Jaime de j Baha'i International kiküldötte. Pinies. az UNO közgyűlés elnöke, Anna­***************** A Heritage Foundation december 17-én, Juliana Geran Pilon, Ph.D. tanulmányát bocsájtotta ki, amely kíméletlenül lerántja a leplet az UNO-nak a PLO-t támogató vo­nalvezetéséről. A szerző jogilag alátámasztja érvelését, hogy az Egyesült Államok kor­mányának jogi lehetősége van a PLO newyorki képviseletét bezárni és a küldöttség tag­jait kiutasítani. További javaslata a cikkírónak az amerikai támogatás megvonása az UNO-tól mindaddig, amíg a hozzájárulást a PLO UNO-beli tevékenységének elősegíté­sére is fordítják. Ugyanígy megvan a jogi lehetősége annak is, hogy Reagan elnök bezár­ja a palesztinai tájékoztató hivatalt Washingtonban. 21st CENTURY HUNGARIAN PUBLISHING CO. 136 East 39th Street, New York, N. Y. 10016 Izrael nemzetközi elismertetése érdekében fokozott törekvések észlelhetők. Ki­emelkedik ezek közül az a kampány, amelyet Edgar M. Bronfman elnök vezetésé­vel a zsidó világkongresszus indított meg és amelynek célja, hogy a Vatikán elismeije Izraelt. Ezzel az erőfeszítéssal kapcsolatban rendkívüli figyelmet keltett Arthur Herz­berg professzor, a világkongresszus alelnökének a New York Times 1985. december 5.-i számában megjelent cikke: Rome Must Recognize Israel. További diplomáciai esemény, hogy Elefántcsontpart felvette a diplomáciai kap­csolatokat Izraellel és Spanyolország ugyanezen szándékának megvalósítása küszöbön áll. A szovjet blokkal való kapcsolatok létrehozására irányuló tárgyalások továbbra is folynak. A fennálló nehézségek ismeretesek, remélhető, hogy a Szovjetunió belátja majd, hogy diplomáciai kapcsolatok felvétele nélkül nem várhatja el részvételét a béke­tárgyalásokban. Izrael belpolitikájában a Méir Kahane ellen folytatott harc továbbra is dúl, ami­nek nem lebcsülendő egyik oka nyilván az, hogy Kahane befolyása - szélsőséges elvei ellenére - nőttön nő. A New Yotk Times december 20-i szerkesztőségi oldalán közölt cikke, amely a liberális zsidókat támadja, számos olvasó véleményét és ellenvélemé­nyét provokálta ki. A legtöbben visszariadnak attól a gondolattól, hogy az arabokat át kell telepíteni a nyugati partvidékről és Gázából a lakosság-szegény arab területekre. Ebben a vonatkozásban azonban feltűnően érdekes az egyik olvasó válasza, aki törté­nelmi példákra hivatkozik az újkori történet áttelepítési eseményeiben. 1923-ban Gö­rög- és Törökország aláírt egy szerződést, amelynek értelmében kétmillió görögöt Kis­­ázsiából kicserélnek 800 ezer török és 80 ezer bulgár ellenében. 1945-ben a potsdami konferencián az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió megegyeztek hárommillió németnek Lengyelországból, ugyanennyinek Csehországból való kiűzésében és Német­országban való letelepítésében. Kisebbségi lakosságcsere történt ugyanakkor Magyar­­ország és Csehszlovákia között is. 1947-ben 12 millió mozlim és hindú lépte át az in­diai-pakisztáni határt, a két nemzet erőszakkal keresztülvitt áttelepítése során. 1948-ban 800 ezer zsidónak kellett menekülni Yemenből, Irakból és Szíriából Jiogy letelepedésüket végül is Izrael biztosította saját területén. Kétségtelen tehál a cikkíró fv-erint, hogy Méir Kahane javaslatával nem áll egyedül a történelemben. ______ Prof. August Molnár 177 Somerset Street New Brunswick, NJ 08903 1

Next

/
Thumbnails
Contents