Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)
1985-07-12 / 8. szám
KAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN A SZERÉNY RABBILAKTÓL A ZENEI VILÁGHÍR ORMÁIG LISZT FERENC UTÓDÁUL FOGADJA JOSEFFYT Minden jelenségnek, ténynek, megnyilatkozásnak, akár egyént, akár közössé get jellemez: van oka, magyarázata Magá tói értetődően annak is, hogy a zsidó nem csak a könyv, de a zene népe is. E megállapítást nem annyira énekesekre, mint inkább hangszerek virtuózaira és zeneszerzőkre vonatkoztatjuk. Függetlenül attól, hogy a zenei Parnasszus ezen lakói követték-e vallási örökségük hagyományait, vagy pedig érvényesülésük vagy életbenmaradásuk érdekében vallást változtattak. Gondoljunk csak a spanyol inkvizíciót a s a többi, tüzzel-vassal vagy rábeszéléssel, csábítással már évszázadokkal kot abban is a zsidóság számára elvesztettek sokaságára. Nem is beszélve a „végleges megoldás" és az évrezredek folyamán nem Amt egyetemes viszonylatban étvénye>, a magyar zsidóságra is teljes mértékben, — talán még inkább — jellemző. Auer Lipót, a cárok hegedűs e életrajza kapcsán — aki New Yorkot a zenevilág Mekkájává varázsolta — említenem meg világhírű tanítómestere, Joachim József nevét.A XIX. század elején Aki ezt bármely oknál fogva cáfolni Ivánná, fussa át a világzenei nagyságainak i vsoiát és első pillantásra megállapítha'ja, I jgy a zene múzsájától homlokon csókolt zsidók számaránya többszörösen túlhaladja a zsidóságnak a világ népeihez való arányát. ritka, egyéb zsidóirtásokról. Zsidó etnikumú zenei tehetségek rejtélyének magyarázata a Szentírásban tálé’ ható, nemkülönben későbbi, történelmi írásos dokumentumokban. Izraelben évti zedek óta folyamatban levő ásatások egy * több tárgyi bizonyítékkal szolgálnak aua nézve, hogy őseink még a patriarchák koré ban is, a legváltozatosabb zenei hangszerekkel tették vonzóbbá l-tentiszteleteiket, sőt családi és társadalmi mulatságaikat, — ünnepi iket is. Kopcsénvben született, hírneves hegedűművész és komponista azonban nem jutott el Ameiikába, nem hagyta el Nyugateurópát,főleg a német fejedelemségekben aratott világraszóló sikerei színhelyét és csőm iái Berlinben porladnak, jóval a Führer fel Pukkanása előtti időszakot megelőzően. F7okból Joachim szintén csodálatos pályafutása nem tartozik e rovat keretébe Amikor Rafael, a kis csodagyerek be töltötte nyolcadik életévét, a család Buda pestre költözött. Már előbb, rövid ideig, Miskolcon küszködtek a mindennapi megélhetésért. A magyar fővárosban a kis Jo seffy Rafael már Brauer, a neves zenepedagógus zongoratanítványa, aki nagy jövőt jósol a kisfiúnak. Tíz éves korában nyilvános koncerten lépett fel. Évekkel később a leipzigi Conservatoriumban, 16 éves korában szerepelt. Később Berlinben a nagy Karl Taussig, kora világhírű zenepedagógus a mestere, azután Weimarban Liszt Feienc irái , ításával tökéletesíti zongoratudásat és A weimari nyarak után, 1872-ben került sor Joseffy első nagy, nyilvános hangversenyére Berlinben. Lelkes ünneplésben volt része, a lapok zenekritikusai dicsőítő hangon emlékeztek meg a zenei eseményről,Joseffy elbűvölő zongorajátékáról. A következő években a nyugateurópai nagyvárosok zenekedvelő publikumát hódította meg.Magyarország nagyobb városaiban már korábban hangversenyezett. Joseffy sikereinek híre eljutott Amerikába is, ahova vendégszereplésre hívták meg. 1879 október 13-án az Amerikában már rendkívül sikeres, egykori németorszá elmélyül a zeneszerzésben. Liszt Ferencnek Joseffy nenn sak tanítványa, de egyik meghitt barátja is leu. Jose( 'y a sors különös kegyének minősítette, hogy nemcsak a magyarság, de az egyetemes zenekultúra egyik legnagyobb büszkeségének a tanítványa, egyben közeli barátja is lehetett. Az 1870-71 évek nyarát Joseffy Weimarban, Liszt szűkebb környezetében töltötte. A nagy magyar zongoraművész és zenepedagógus több ízben nyilvánosan is hangsúlyozta, hogy Joseffyt szellemi utódának és örökösének tekinti. gi hegedűvirtuóz, dr. Leopold Damrosh vezénylet e alatt zongorázott először New Yorkban. A sajtókritika a világ egyik legkitűnőbb koncertzongoristájának minősítette Joseffyt. Később a newyorki filharmonikusokkal lépett fel, Theodore Thomas karnagy vezénylete alatt. Aztán sorra következtek az Egyesült Államok legnagyobb városainak koncerttermei.- Hasonlóan brilliáns finomságot, elegáns folyamatosságot Taussig és Liszt óta nem hallottunk — írták művészetéről az élvonalbeli kritikusok. FÁRASZTÓ KONCERT-TÚRÁK UTÁN - ALKOTÓ REMETEÉLET MIÉRT OLY SOK A ZSIDÓ ZENEI LÁNGÉSZ ? JOACHIM JÓZSEF NEM JUTOTT EL AMERIKÁBA ÁTÜTŐ EURÓPAI SIKEREK UTÁN - MEGHÓDÍTJA AMERIKÁT A POZSONYI ORTHODOX RABBI ZENEI ÓSTÖKÖS FIA Ezzel szemben nem kevésbbé f igeiem eméltóan érdekes honfi- és kortáisa: J * SEFFY RAFAE L-nek a szintén . ctvei Olimposra vezető karrierje. X V • ) v./**<•.-w A szepességi Késmárk-járás gettójá ban, Húnfalván látta meg először a napvilágot, neves rabbi-ősök ivadékaként. A zsidó világban híres kisközség, amely jesiváí ról - egyidőben mintegy tízezernyi bócherrel, köztük sok külföldivel — volt híres az ortodox zsidó világban, továbbá monumen tális, boltíves, múlt század elején épült zsi nagógájáról, - a korán csodagyerekként felismert Rafael leikül etében is örök nyomokat hagyott. Joseffy Rafael pontos születési dátuma: 1852 július 3. Édesapja,Rav Zeév Wolf rahbi volt Pozsonyban, ami tudvaIevő'<-q Főzet van Húnfalvához. Innen vették eq' ■ lajzírói, hogy Rafael Pozsonyban sz ■ tel i A TANHÁZAIRÓL HÍRES HUNFALVÁRÓL INDULT EL A kis Rafael, mint általában az évezredes hagyományok szellemében nevelke dett zsidó fiúk, nemcsak az altató énekek ritmikus dallamát szívta magába az anyatejjel - (DIE BESTE SZCHAJRE IS DIE TAJRE - A legjobb portéka a Tóra). A patriarchális levegőjű cheder, az imaház poézise is lüktetett benne. Tudni kell azt is, hogy a Midrás magyarázata a Tóra és a Talmud tanulását csak akkor tartja érvényesnek, ha az a sajátságos, ősi dallamos ritmus keretében folyik. Húnfalván és valamennyi egykori chéderben még az alef-bétet is a három- négy éves gyerekek a sokszázados dallammal sajátítják el. Maga ez a tény is magyarázata lehet a bevezetésben felhozott megállapításhoz: Miért oly sok a zsidó tehetség a zenevilágban. Ki tudná elfogadhatóan megmanvarázni, milyen erők játszottak közre, hogy az orthodox rabbi apa nem ellenkezett és hagyta magát meggyőzni fia zenei nevelte tésére, amikor a kis Rafael csodálatos őstehetségét vázolták előtte. Tény az, hogy a világiakban is jártas talmudtudós később megvált pozsonyi rabbiál Iájától. Autodidakta módon sajátította el a klasszikus nyelveket, grammatikájukat. Ezek oktalásából volt kénytelen családját eltartani. Pozsonyban a német képezte az anyanyelvet, a jiddis is inkább német volt. Franciául is jól megtanult a papa. A mama, született Láng Cecilia szintén tanult asszony volt. A szülők maguk foglalkoztak egyetlen gyermekük nevelésével,ennek elemista kora ót; Anyagiakban is igen eredményes amerikai koncertjei után Joseffy végleg letelepedett New Yorkban. Zenepedagógiával is foglalkozott — igen sikeresen. Keze alól sok híresség került ki. Brahms szerzeményeinek Joseffy lett első amerikai népszerűsítője. A múlt század nyolcvanas éveiben Joseffy — miután anyagilag már teljesen független volt - öt esztendőre visszavonult a nyilvános fellépésektől. Sikerei csúcspontján megúnta a sok utazgatást, készülődést és ezzel járó izgalmakat. Ideje nagyrészét Tarrytown közeli városkában megvásárolt nyári lakában töltötte. A világ zajától viszszavonulva zeneköltészettel és továbbképzéssel töltötte napjait. Egyidejűleg intenziven tanult, belemélyült nagy elődei műveibe kutatta a művészet belső értelmét azon célból, hogy ragyogó technikáját a zeneköltészet méltó eszközévé fejlessze. BRAHMS NÉPSZERŰSÍTŐJE AZ ÚJVILÁGBAN A newyorki zenekonzervatorium 1891-ben zongoratanárául hívta meg az alig negyvenéves, de sikereibe belefáradt Mestert. 1906-ig tartotta meg ezt a pozíciót. Számos hírességet nevelt brilliáns zongoraművésszé. Joseffy előadóművészi minőségében különösen Brahms muzsikájának finom tolmácsolásával tűnt ki. Céljául tűzte ki, hogy az itt akkor még alig ismert Brahms zenéjét az újvilágban népszerűsítse. Ezt a feladatot a legmagasabb szinten teljesítette. ZONGORAVIRTUÓZ, ZENE KÖLTŐ ÉS PEDAGÓGUS Mint muzikologus és zenei szerkesztő Chopin művemek 15 kötetből álló, COMPLETE WORKS OF CHOPIN teljes kiadá sával vált híressé. Az utolsó kötet csak röviddel halála előtt, 1915-ben hagyta el a sajtót. SCHOOL OF ADVANCED PIANO PLAY, saját zenepedagógiai főműve még 1892-ben jelent meg, majd tíz évvel később német nyelven jelentették meg MEISTERSCHULE DES KLAVIERSPIELS című művét. Több más, értékes művet is írt vagy szerkesztett. Igen sok népszerű zongorada. ahot szerzett, amelyek dallamosságukkal közkedveltté váltak. Az inkább magányos természetű Joseffy sokáig agglegényként élt. 1890 szép temberében nőül vette Marie Gumére aszszonyt, aki pár évvel később hűséges ápolója lett a sokat betegeskedő Mesternek.1915 június 25-én, 63 éves korában ragadta el a halál. New York körzetében helyezték örök nyugalomra. Valóságos nemzeti temetésben részesült — többszáz tisztelője, köztük számos zenei híresség vett részt a gyászszertartáson. A sajtó nagy méltató cikkek keretében búcsúztatta a zongoravirtuózt, zenepedagógust és költőt, valamint muzikologust. (Folytatás a 12. oldalon)
