Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-04-05 / 4. szám

6 1985 április 5. NEWmiKk. I IGYEL' NASCHITZ FRIGYES: A ZSINAGÓGA-ALBUM LÉTREJÖTTÉ HŐSI EPOSZ LAMPEDUZA ZSIDÓ KIRÁLYÁRÓL Lenni COHEN nem akart sem k lenni, sem „kalaposinas." Élete úgy inai­­mint a legtöbb galuti polgári zsidó család átneveltjéé. Vízválasztó eszmék nélkül, a hagyományos elszigeteltség szorongásától kísérve. Ennek a történetnek a hőse Liver­poolban született 1921-ben. Apja, Sol Co­hen a 10. baseli cionista kongresszuson, — amelynek delegátusa volt, - megismerke­dett egy Bella Fabian nevű nővel, akit el­vett feleségül és négy évvel később Lenni nevű fiával alijázott. Haifán telepedtek le, ahol a családfő bankot alapított és Lennit is erre a pályára nevelte, ami a serdülő fiú­nak nem volt ínyére. A szigorú és rátarti apa a tehetséges és műszaki téren sikereket ígérő diákot „elvonókúra" ürügyén Angii ba küldte, ahol leérettségizett, majd eret’­­ménytelen közgazdasági tanulmányait fé. beszakítva, újságírással kezdett foglalkozni Lenni a második világháború kitöré­­-.' V or a légierőnél jelentkezett szolgálattá telie.Ebben az időben meg is nő sült.Lehet, hogy a szülői ház ridegsége, valamint a ne­velési elv által kiváltott dac késztette an a, hogy keresztény nőt vegyen el, aki korábbi házasságából származó fiút hozott a ház­­amelyet az újpár még megtoldott két zsidó­nak törzskönyvezett csemetével. A szövetségesek afrikai partraszállása után Lenninek egy bombavető rajjal Olasz­országba kellett repülnie. Egyik felfedező portyázása során észrevette, hogy üzem anyaga fogytán van, úgyhogy egy parányi szigeten kényszerleszállást végzett. Ahogy leereszkedett, nagy tömeg zsongása ütötte meg a fülét. Katonazenekar játszott és a lel­kes torkú üdvrivalgásból arra következté­ién, hogy az emberek a közelgő gépben az invázió első hírnökét vélték felismerni. H i­­edelme, hogy a terület lakosai ellenséget és zsidót fognak benne látni, tüstént eloszlott. ! A kaland nyomán LAMPEDUZAI KI­RÁLY címmel ruházták fel, a húsz négy­zetméternyi sziget neve után, amelyet a tengely államai ellen viselt háborúban ily­­módon simán „birtokba vett." A tiszthelyettesből címzetes királlyá előlépett zsidó fiúnak Olaszországgal való kapcsolata haifai gimnazista korára nyúlik vissza, amikor magánszorgalomból néhány haveijával együtt olasz nyelvleckéket vett. A Duce a legjobb 12-15 éves tanulókai né­hány napra meghívta Olaszországba, fasisz­ta egyenruhába bujtatta és Milánóból Ró­­' >a gyalogoltatta őket, az 1922-esMAR­­. SIl ROMA mintájára. A harmadik és tragikus csillag/ai alatt s/uleiett olasz kapcsolat Iziael I ug­­getienségi Háborújának idejére esett. Az. orvul megtámadott, legjobb esetben parti­zánbevetésre alkalmas fegyverzettel rendel­kező országnak sürgős hadifelszerelésre volt szüksége, amiért azonnali és távoli d jai érdekében hadianyag után nézett.Ennek az igyekezetnek alapján Olaszországban kiselejtezett repülőgépeket szereztek be, a kisszámú, korszerűtlen,. „primusz"-nak ne­vezett gépekből összetákolt légiflotta ki­egészítésére. Lenni önként jelentkezett a kockázatos próbarepülésre. Az egyik kísér­letnél lezuhant. Holttestét Izraelbe hozták és itt katonai pompával elhantolták. A szomorú töténetnek dicstelen utó­játéka volt. Az áldozatvállaló és önzetlen odaadással szolgáló Lenni özvegye gyerme­keivel előbb Rómába költözött, de onnan. VBB88BN ML6 LAPUNK**! ddel a tragédia bekövetkezése után i ■ Angliába tért vissza, hanem Haifára, voh férje feltételezetten jómódú szüleihez, aki­ket nem is ismert. A gyermekeket elhelyez­ve rövid időközökben több ízben férjhez ment, utoljára egy keresztény angol pilótá­hoz, akinek repülőgép állt a rendelkezésére. Ennek igénybevételével egy szép napon megszöktették a két zsidó gyermeket Ang fiába, m.g az első házasságából száiinazó kis fiát volt anyósa-apósa gondjaira bí/ta Az epilog a hősi halott Lennit már néni foglalkoztathatta, ő nyíltszívű szerepválla lássál szorongatott népe segítségére sietett, számolva-leszámolva sorsával. Cion-szerete­­téről az ill következő verse tanúskodik, amelyet hagyatékában leltek fel Fordít ban így hangzik: . .ghalok, gondoljatok arra, hogy imád/am a Körmeit, naplementekor, amtier a sakál felsír a bozótban. Gondoljatok arra, hogy messze a hazámtól magányomban én is elbőgtem magam. Ke felejtsétek, hogy a cikláment szereti < / sziklák között, őszi hervadáskor. A hold-pásztázta éjjeleket is, - és kolostor tövében, déli nap hevében... Ha meghalok, és elemyed a testem idegen országban, - emlékezzetek és ke-"ssétek a Karmel Jái kÖ2t n Kanét... NÁNÁSI LÁSZLÓ ÜNNEPLÉSE Bármilyen hihetetlenül hangzik is, Nánási László, a Magyar Zsidók Világszö­vetségének közszeretetben álló főpénztá rosa 65. életévébe lépett. Ezt az alkalmai barátai meglep été s-party rendezésére hasz­nálták fel.Thein Róbert és Magda lakásuk­ban rendezték meg az összejövetelt, ami nemcsak váratlan voltánál fogva, de azért is, mert rendkívül magas színvonalú lég­körben játszódott le, - nagy örömet oko­zoll a szerénységéről közismert ünnepélt­nek. Az estély során Gáti N. Norman, a V iiágszövet ség amerikai tagozatának elnök'- i es plakettet nyújtott át Nánási Lacinak . -rvezet hálája és elismerése jeléül, azért a Jaradhatatlan, közérdeket szolgáló mun kásságért, amelyet, mint a szervezet fő­pénztárosa, Nánási László kifejt. Az ünnepelt meghatottan köszönte meg a váratlan baráti megnyilvánulást. A NEWYORKI FIGYELŐ baráti szívvel kíván szerencsét és sok-sok boldog születésnapot Nánási Lacinak, szereteti családjával egyetemben. /’"4N ROSANNA MŰVÉSZI SIKERE Az amerikai National Acaden,\ of Art március 7-31 között művészeti kiállí­tást rendezett a Lincoln Centerhez tartozó Avery Fisher Hallban. A tárlaton bemuta főtt szobrok között szerepelt Apsan Ro­sanna, a newyorki Academy of i ine Art növendékeének egy remek alkotása o A főiskola elismerő diplomával tüntette ki Apsan Rosannát, aki a máramarosszigeti származású, orvostanhallgató kora óta Ró­mában élő dr. Apsan Michele orvos és jó­­nevű festőművész leánya, valamint a ,JMár­­' arosi Sólem Alechem" jelzővel ilU 'e' 'ii sorsú jiddis író unokája. NEK FONTOS DOKUMENTUMA Ismeretes, hogy a történelmi Magyar­­ország zsinagógáinak többnyelvű, képes al­buma szerkesztés alatt áll. A mű előfutára az 1968-ban napvilágot látott MAGYAR­­ORSZÁGI ZSINAGÓGÁK ALBUMA volt, amelynek szerzői Vajda Zsigmond mérnök (Szimcha) és néhai dr. Heller Imre voltak Az album képgyűjteménye Vajda mérnök munkásságának eredménye volt. A gyűjtés elindítása az alábbi, fényképmásolatban bemutatott levéllel kezdődött meg, ami egymagában is jelentős dokumentumnak minősül. Vajda mérnök az új kiadás céljára gyűjteményét a szerkesztőbizottság tei ítélkezésére bocsájtotta és szaktanácsaivá lovábbra is rendelkezésre áll. A MAGYARORSZÁGI izraeliták ORSZÁGOS IRODÁJA BUDAPEST, VII., SlP-UTCA 12. TELEFON: 2 2 2 — 2«! Sld/n: z 7r ts o V«k»s •cr* • IlBrnr« r.ol.rcl. i(j zolájul zzcl.mil. Dudaycot, 19ŐC.július 5. Ez a r-«dolvúnyünk Címek cfcboli oljaráza corún THE JACK P. EISNER INSTITUTE FOR HOLOCAUST STUDIES Free University Lecture Series on the Holocaust Time-. Wednesdays, 6:15-8:00 p.m. Place: CUNY Graduate Center Room 207 Each lecture, lasting about 50 minutes, will be followed by a question and answer period of 50 minutes. April 17 Dr. Tzipora Hager Halivni, Kingsborough Community College Jewish Resistance in Auschwitz April 24 (Auditorium) Dr. Laura Leon-Cohen, piano Ms. Judith Clurman, soprano The Holocaust: A Musical Remembrance TEACHING ABOUT RACISM, GENOCIDE, AND THE HOLOCAUST IN MULTI-ETHNIC SCHOOLS by Professor Lisa Kuhmerker Day and time: Wednesdays (beginning February 6, 1985 through May 15, 1985), 4:15-6:15 p.m. Place: CUNY Graduate Center Room 1437 33 West 42 Street, New York, N.Y. 10036 TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents