Newyorki Figyelő, 1985 (10. évfolyam, 1-15. szám)

1985-11-14 / 14. szám

1985 november 14. NEWYORKI FIGYELŐ 3 A MAGYAR SAJTÓ INTERJÚJA ALAN G. HEVESI AMERIKAI KÉPVISELŐVEL Kérdés: Hevesi úr, ön magyar szár­mazású, sikeres amerikai politikus az Egye­sült Államokban. Kérem beszéljen az ön politikai karrieréről. Válasz: Családomból én voltam az el­ső, aki az Egyesült Államokban született és a főiskola elvégzése után politikai pályára léptem. Először mint főiskolai hallgató dol­goztam New York állam törvényhozásában. Ezt követően az állami szenátus bizottsági személyzetének lettem tagja. 1971-ben volt először lehetőségem, hogy választott hiva­talért induljak. New York állam tanácstag­jává választottak, ami már 14 éve folyama­tos. A törvényhozási többség helyettes ve­zetője és a legrégibb tagok egyike vagyok. Mielőtt a törvényhozási többség he­lyettes elnöke lettem, a törvényhozás egészségügyi bizottságának voltam sok éven , át elnöke. Ez lehetővé tette számomra I hogy nagyszámú törvény kidolgozásával foglalkozzam, amelyekből aztán törvény, rendelet lett és számos életet mentett meg. Egyik törvényünk szövegrészét például a nürnbergi per egyik jelentéséből vettük, \ amely megtiltja, hogy embereken orvosi kísérleteket hajtsanak végre anélkül, hogy abba kifejezetten beleegyznének. Korábban az Egyesült Államokban nem volt ilyen tör­­' vény, nem képezte a törvény megsértését, hogy emberen orvosi kísérletet hajtottak végre anélkül, hogy tudott volna róla. Elsők voltunk továbbá az Egyesült Álla­mokban, akik magas vérnyomás elleni inté­zetet hoztunk létre. Szervezeteket létesítet­tünk a gyógyíthatatlan betegekkel való fog­lalkozása. Egyik törvényünk a DES nevű kábítószerrel foglalkozik, amelyet terhes nők szedtek megnyugtatóként az 50-es években. Ennek hosszútávú eredménye az volt, hogy a gyermekeik rákos betegek let­tek. Az ilyenfajta törvények, amelyek köz­vetlenül is védik az emberi életet, nagy megelégedésére szolgálnak annak, aki a közéletben dolgozik. ön a keleteurópai zsidó örökségi alap elnöke. Mi a célja ennek az alapítványnak, hogyan működik és miért csatlakozott eb­hez az alapítványhoz ? Erről szeretnék hal­lani. A keleteurópai zsidó örökségi alapít­vány célja, hogy pénzalapokat gyűjtsön az ottani zsidó közösségek programmjának támogatására. Ezek nagy része magában foglalja a régi zsinagógák restaurálását és a zsidó temetők állagmegóvását Európában. Bizonyos segítséget nyújt a zsidó közössé­geknek, azoknak, akik a közösségekben dolgoznak. Elsősorban Magyarországra, Budapestre koncentrálunk. Ez számomra különösen fontos. Nagyapám, dr. Hevesi Simon 25 éven át főrabbi volt Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában. A II. világ­háborút követő néhány évig Ferenc nagy­bátyám volt ugyanott főrabbi. Ez a zsina­góga leromlott állapotban van és restaurálni kell. Emellett több tízezer zsidó túlélő van, akik Budapesten élnek. Közülük nagyon sokan öregek, akiknek támogatása van szükségük. Célunk, hogy gyújtsunk ezek­nek az embereknek megsegítésére és a zsi­nagóga rehabilitációjára. Milyen az együttműködés a magyar hatóságokkal ? Elégedett-e ön ezzel ? Az alapítvány igazgatói tanácsának néhány tagja kapcsolatban állt a magyar kormány megbízottjaival és olyan egyez­ményt dolgoztak ki, amelynek alapján a magyar kormány ötven-ötven százalékos részesedéssel járul hozzá az alaphoz,ame­lyet mi megszerzőnk. Ez fontos, lelkesítő döntés a magyar kormány részéről és nagy örömünkre szolgál. Ennek eredményeként pénzügyi alapjainkat megkétszerezzük. 40 évvel a vészkorszak után hogyan látja ön nagybátyja, Hevesi Ferenc főrabbi tevékenységét, szerepét és sorsát a náci megszállás alatt ? Ideáljai és élete az ön számára modellként szolgálhat ? Hevesi Ferenc nagybátyám túlélte azt az időszakot. Családom egyes tagjai túlélték, mások nem a koncentrációs tábo­rokat. Ferenc végül az Egyesült Államokba jött családjával és az 1950-es években húnyt el. Leánya, Éva Washingtonban él családjával. Ami a legméltóbb említésre, az nagybátyám bátorsága volt: szembeszállt a nácikkal, a Gestapoval, elítélte terveiket, amelyek a zsidók regisztrálását célozták, Budapesten, 1944-ben. Tette ezt azért, mert tudta, hogy mi a célja a regisztráld sn­­nak. Eichmannal egy szobában volt, ezt nekem később elmondták. Ezért természe­tesen bujkálnia kellett, hónapokon át, de nem tudták elfogni. Abban a tekintetben, hogy kész volt arra, hogy gyilkosoknak, vadállatoknak elmondja, hogy mi nem le­szünk áldozatai mészárlásnak, számomra, Ezek szerint ön követi az ő eszméit? Igen. Én követem abban az értelem­ben, hogy szembeszegüljünk az erőszakkal, azokkal, akikkel nem értünk egyet. Aki a szembeszállás elől menekül, bár tudja, hogy igaza van, ezt félelemből teszi és ezzel az erőszaknak ad helyet. Ha viszont szembe­száll, akkor képes lehet azok megállítására. Gyakran utazik ön Magyarországra ? Voltam Magyarországon néhány nappal ezelőtt. Két okom volt rá: egyik, hogy meglátogassam a zsinagógát, amely rosszabb állapotban van és rosszabb körül­mények között, mint két éve, amikor leg­utoljára voltam itt. Építészekkel kívántam találkozni, az épület rekonstrukciójának áttekintése végett. Az egész alsó rész le van zárva. Legutóbb még lemehettünk az alsó szinten levő templomba, ma már nem lehet a főoltárhoz hozzáférni. A helyrehozási munka elvégzése múlthatatlanul szükséges. mint a személyes bátorság szimbóluma, -: modell az én számomra. Tagja volt ő az ellenállási mozgalom­nak is ? Mit tud erről ? Nem volt tagja az ellenállási mozga­lomnak, de vezetője volt a zsidó közösség­nek abban az időben, amikora Gestapo be­kerítette és összegyűjtötte a zsidókat. Éle­teket mentett meg és személyes bátorsága eredményeként megtanította az embereket, hogyan védekezzenek és maradjanak élet­ben. A magyar-zsidó közösség ezen része valóban életben maradt. Mint mondták ne­kem. volt egy gettó, amit felszabadítottak és a németek már nem tudtak ,,kisöpörni. " Hirdessen AZ APPEAL OF CONSCIENCE FOUNDATION DÍSZVACSORÁJA lapunkban r^rrrMWLrLflfu|j A Lelkiismeret Hanga-alapítvány ezévi díszvacsoráját, Schneier Ar­thur főrabbi, elnök vezetése mellett, ismét a Pierre Hotel nagytermében tartotta meg, a szokásos fényes külsőségek között. A Lelkiismeret Embere-kitüntetést Giovanni Agnelli, a Fiat olasz autóvállalat igazgatósági elnöke kapta, aki jólismert emberiesés jótékony­­sági működéséért. Schneier Arthur főrabbi-elnök azzal nyújtotta át a ki­tüntetést az ünnepeltnek, hogy „kormányok tévedhetnek, vezetőik elkö­vethetnek baklövéseket, de a népek közötti barátság állandó marad," Kü­lönösen jelentősnek bizonyult a kitüntetés átadása most, amikor az olasz kormány Abbas terrorista vezért - az Egyesült Államok bevonása nélkül­­szabadon engedte. Edward Koch newyorki polgármester a fogadáson üdvözölte a vendé­geket, mint a díszvacsorának házigazdája — New York város képviseleté­ben. A központi szónok szerepét Richard Lugar, Indiana állam szenátora, a szenátus külföldi kapcsolatok bizottságának elnöke töltötte be, aki vé­delmébe vette Reagan elnök ún. STAR WARS-tervezetét és kedvezően nyilatkozott a tervbevett Reagan-Gorbacsev summit-találkozásról, vala­mint a közelkeleti béke kilátásairól. Angier Biddle Duke, volt nagykövet, az Alapítvány igazgatósági elnö­ke olvasta fel Reagan elnök, Bush alelnök, Perez de Cuellar UNO-főtitkár, Cuomo New York állam kormányzója és Thatcher angol miniszterelnök üdvözlő táviratait. A diplomáciai testület legtöbb számottevő képviselője volt jelen fe­leségük társaságában. Ott láttuk dr. Házi Vince washingtoni magyar nagy­követet és nejét, Endreffy Miklós nagykövetet, a magyar UNO-küldöttség helyettes vezetőjét, nejével. Izrael Államát Benjamin Netanyahu UNO-fő­­delegátus és dr. Moshe Yegar newyorki főkonzul képviselte. Valamennyi a ónok kiemelte Schneier főrabbi korszakos munkássá­­, gát a nemzetek közötti békés együttműködés előmozdítása terén. M MEGJELENT !!! ji DR. KATZ JÓZSEF: //VÉRZIVATAROS IDŐK NYOMÁBAN [(című könyve. 277 oldal fényképekkel. | Megrendelhető a szerzőnél: Dr. Josef Katz I Prince Mary 10, Jerusalem, Israel. I vagy a Newyorki Figyelő kiadóhivatalában, ij l Ára vászonkötésben 7 dollár és 150 dollár I postai küldés díja.

Next

/
Thumbnails
Contents