Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-07-03 / 9. szám

BELPOLITIKAI FIGYELŐ JELÖLÉSI TRAGIKOMÉDIA DEMOKRATÁÉKNÁL Eddig gondosan kerültük a vélemény nyilvánítást Amerika most folyó elnökvá­lasztási kampányában, de Jesse Jackson és elvbarátai olyan légkört teremtettek, hogy a hallgatás ma már bűnszámba menne. Régóta hangoztatjuk, hogy a zsidó vallás nem egyezik a manapság hangoztatott demokratikus eszmékkel. A zsidó ember gúlaszerűen gondolkozik és cselekszik. Mindig felfelé néz, az égnek emeli kezét és onnan vár segítséget. Ez segíti elő hallatlan mérték­ben a chaszid mozgalom terjedését is. A jámbor chaszid gondosan figyeli a Rebbe min­den lépését és annak intésére mindenre hajlandó, - arra is, ami természetével egyéb­ként szöges ellentétben állana. Az a demokratikus alapelv, hogy a többség dönti el a közösség sorsát, súlyos veszedelmeket rejt magában. Minden gondolkodó ember jól tudja, hogy a Silent Majority eszméjét hangoztató mozgalomnak alapjában véve igaza van. A többségre nem szabad az ország vezetését rábízni. A vezetői tevékenység azokat az egyéneket illeti, akiket a közösségi szellem, annak érdekei teljesen átitattak és akik gondosan, odaadó tanulás útján készültek fel a vezetői munkára. Jesse Jackson fellépése újabb támpontot nyújt felfogásunk helyességére. Az egy­magában nem volna baj, sőt megszívlelendő eszme lenne, hogy az államvezetésben nem érvényesülhet diszkrimináció, előítélet és ezekhez hasonló elfogultság. Viszont amellett, amit Jackson csinál, hangtalanul vagy gyengeség tükrözésével, nem szabad el­haladni. Hogy James Reston a New York Times szerkesztői oldalán Jackson magatar­tását szemtelenségnek minősíti, vagy, hogy az anti-Defamation League és az American Jewish Committee vezető személyiségei válogatott kifejezésekkel illetik az általa felidé­zett új zsidógyülöletet, — az egymagában távolról sem elegendő. Az egyetlen helyes — még azt sem mondjuk, hogy férfias, bátor — kiállás lenne a szerény tehetségű demok­rata elnökjelöltek részéről a vele való nyílt szakítás. Nevetségesen kilátszik a lóláb, ami­kor Mondale nyíltan csak odáig megy el, hogy felhívja Jesset, szakítson Farrakhannal. Azt azonban ezideig még senki sem kérdezte meg - a demokrata elnökjelöltekkel az élen —, hogyan lehet helye Jacksonnak a demokrata pártban. Ha a demokrata eszme azt kívánja, hogy a szólásszabadság szentségének figyelembevételével mindenki azt mondhat és tehet, amit akar, akkor mire való a demokrata párt és miért nem teszik fel Amerika hű zsidó állampolgárai önmaguknak a kérdést: hogyan lehetek ugyanan­nak a pártnak tagja, amelynek egyik elnökjelöltje Jesse Jackson és akivel vetélytársai nyíltan nem szakítanak? Fritz Mondale demokrata elnökjelölt, aki számos hasonlóságot mutat fel Jimmy Carter volt elnökkel, akinek alelnöke volt, a fekete szavazók voksai érdekében kesz­tyűs kezekkel bánik az amerikai gyűlölet-hirdetővel, akinek nincs jobb dolga, mint Castrot meglátogatni és beleavatkozni Amerika elnökét megillető külpolitikai vonal­­vezetésbe és aki Farrakhan barátjától azt is elviseli zokszó nélkül, hogy Izrael törvény­telen alakulat a Közel-Keleten. Tisztelettel feltesszük a kérdést: az általunk nagyra­­becsült Arthur Hertzberg rabbi, a zsidó világkongresszus alelnöke és a hozzá hasonló szélsőséges liberálisok miért vívódnak olyan szörnyen, hogy vájjon kire szavazzanak, amint ezt Hertzberg a Newsweek-ben kérdezi? Nem volna egyszerűbb belátni, hogy eddigi politikai vonalvezetésük téves, naiv volt, kilépni a demokrata pártból, hogy ne kelljen ugyanazt a levegőt szívni a hitlerizmus dicsőítőivel és igenis, az urnához járul­ni — nem úgy, mint Hertzberg cikkében javasolja —, nem pedig távol maradni és elő­segíteni, hogy az a kormány maradjon meg, amely őszintén áll az emberi egyenlőség és Izrael Államának fennmaradása mellett ? • ••••••••••• •• • • « • •*>*r«*5*-* ■w'-m ■*■*-+-* * MEGJELENT DR. SCHEIBER SÁNDOR E M L £ K B E S Z É D É NEK KÜLÖNLENYOMATA I ÜNITED NATIONS I EGYESÜLT NEMZETEK I Javier Perez de Cuellar, UNO-főtitkár, közelkeleti útja előtt két nappal fogadta Edgar M. Bronfmant, a zsidó világkongresszus elnökét és társait. A Közel-Kelet és a kelet-nyugati kapcsolatokat vitatták meg.Bronfman szóvátette az UNO-ban tapasztal­ható egyes antiszemita megnyilvánulásokat. A főtitkár elhatárolta magát ezektől, nagy megértést tanúsított a zsidó problémák iránt és újabb találkozót javasolt közelkeleti útjának befejeztével, hogy a zsidó világkongresszus vezetőit annak eredményéről tá­jékoztathassa. ' f A MAGYAR ZSIDÓSÁG VILÁGTALÁLKOZÓJA ELÉ Amint ismeretes, július 9-én nyílik meg Jeruzsálemben, a Binjané Ha­­uma nagytermében, a magyarajkú zsidóság világtalálkozója. Az esemény jelentőségét csak úgy tudjuk felmérni, hogy ha belemélyedünk a magyar származású zsidóság mai problémáiba és megértjük, miért van szükség arra, hogy a zsidó nép egységesítésére törekvő - és tegyük hozzá: kétségtelenül helyes - irányzatok mellett fenntartsuk azon külön érdekek védelmét és képviseletét, amelyek egyedül a magyar származású zsidóságra vonatkoz­nak. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar zsidóság két évszáza­don keresztül, a 18. és 19. században, a világ zsidóságának élenjáró törzse volt. A 20. század-barbarizmusa által előidézett katasztrófa 600 ezer már­tír elpusztítását jelentette, ami a hatmillió zsidó áldozatnak tíz százalékát teszi ki. Mindamellett, a szörnyű tragédia után bekövetkezett az, ami elő­zőleg hihetlennek tűnt: a romokon újjáéledt a magyar zsidó törzs. A meg­tizedelt, alig százezer főt számláló megmaradottak ismét megindították a zsidó életet. A sziszifuszi munka azonban évtizedek távlatában nem mutat­hat fel eredményt, ha nem teljesítjük azt a kötelességet, amelyet reánk, mint utolsó nemzedékre ró a történelem. Állandóan hangoztatjuk, hogy a magyar-zsidó kultúrális örökség megőrzésének szent feladatát a ma élő ge­neráció tudja csak — utolsóként — megoldani. Gyermekeink,unokáink már nem rendelkezhetnek azzal a képességgel, hogy a megörökítés szent mun­káját elvégezni tudják. A reánk váró munka sokoldalú. Olyan tetőszervezetet kell biztosíta­nunk, amely magában foglalja a világon szétszórtan élő magyar zsidó tö­megeket. A szervezésnek mind mennyiségileg, mind minőségileg kiemelke­dő eredményt kell felmutatnia. A jövőben minden magyarajkú zsidó sze­mélynek, bárhol a világon, a Világszövetség keretébe kell tartoznia. Ugyan­így a magyar-zsidó szellemi elit kiválóságai sem haladhatnak egyéni uta­kon, hanem közreműködésükkel a központi munkát erősíteniük kell. A Világszövetség központjának az egyes országok testvérszervezetei­vel, a közös alapszabályszerű célkitűzések megvalósítására szorosan együtt kell működnie. Pénzügyi terén olyan anyagi alap létrehozása szükséges, hogy a szer­vező, kultúrális és jótékonysági munka végzésében fennakadás ne álljon Dr. Scheiber Sándor, a budapesti Rabbiszeminárium igazgatójának a vészkorszak 40. évfordulóján, a rákoskeresztúri temetőben tartott emlék­beszéde különlenyomatban megjelent és 3 dollár áron kapható. Megrendel­hető kiadóhivatalunkban levélben vagy telefonon. I I 2fíf COnW HtJvKSABlAN PUBLISHING Cl« Í36 fast 39íh StreeL Hew York, N. Y.lfXHflj prof 171 Ueví l\ ugust. Somerset BrunsvíicK yioinar St^et0B9°3 be. Kultúrális téren számos javaslat került előterjesztésre. Azok elfogadá­sa a megalakítandó központi illetékes szervek feladatát képezi. A kultúrá­lis munka előmozdításának anyagi támogatása kiterjed természetesen a vi­lág magyar sajtójára is, amelyet a magyar zsidó eszme szolgálatába kell ál­lítani. A Magyar Zsidók Világszövetsége vallja, hogy munkája a legjobb le­hetőséget nyújtja a különböző ideológiai alapon álló államok közötti diplomáciai viszony megjavítására — a kultúrális kapcsolatok ápolása foly­tán, amely utóbbi a legjobb alapot szolgáltatja az államoknak egymáshoz való közeledésére. Bizonyosra vehető, hogy a magyar zsidóság szerepéről, a dicső múlt­tal és mártírjainkkal szemben fennálló kegyeleti és megörökítési köteles­ségeinkről, elsősorban pedig a jövő követendő útjáról sokat és megszívle­lendőt fogunk hallani a Világtalálkozó során. Ezúttal mi csak annyit fo­gadunk meg, hogy lapunk mindenkor hűen fogja szolgálni az egyetemes magyar zsidóság érdekeit és nem engedi magát — Kiss József szavaival élve — elűzni a szent koporsótól...- fedor -PRINTED MATTER

Next

/
Thumbnails
Contents