Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-06-15 / 8. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 11 1984. június 15. JACK HAHN: A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ SZÁZHARMADIK FEJEZET Milliók olvassák a Tízparancsolatot, száz­ezrek tanulmányozzák, tízezrek elemzik, csak néhány száz ember tartja be. Weiner Laci, a Hungária kávéház hegedűse telefo­nált: — Jó munkám van részedre holnap, szombat este — — Nem mehetek, mert játszom aHapundákban. — — Tudom, de ez a „nesef” Harzlián van, ahol a Hisztadrut tagjai is jelen lesznek és sohasem lehet tudni.— — Sajnálom, kedves barátom... — — Nali, figyelj ide: zongoristám nem tudharmoni­­kázni. A dobos 30, én 40, az operaénekes 75 és te 80 pi­­asztert fogsz kapni. Apellálok kollegialitásodhoz ! -Nali másnap beteget jelentett és elment Herzliára. A szünetben leült szárítani átizzadt ingét. — Salom, Nali - szólította meg egy női hang. Nali­­nak ismeretlen volt. Találgatni kezdett. A lány ezt mond­ta: - Várjon, majd segítek: - Le-gyen óva-tos, hogy mit­­ír-kül-földre. — — Maga küldött levelezőlapot nekem, — jutott eszébe Nalinak. — Honnan ismer ? — — Nevem Berger Anci és én cenzúrázom a postán a leveleket. Tudom, hogy Izsó és Pepsa fehér harmoikát küldtek. Amikor megláttam Magát a fehér harmonikával, rögtön tudtam, hogy csak Nali lehet. Azt is tudom, Kel­ler Erzsi kérte, beszéljen öccsével, ne menjen vissza Pest­re. — A szünet eltelt. — Nem láthatnám ? — kérdezte Nali. — Nem — felelte Anci egyszerűen. — Azután az éj­szaka után, amit Waldbaum Gizivel töltött el és amiről ő részletesen beszámolt Budapesten élő barátnőjének, so­hase lenne sikerem Magánál — fejezte be Anci nevetve és eltűnt. Másnap Nalit a szó szoros értelmében, kirúgták a Hapundákból, mert Gyuri és Elemér előző nap bejelen­tették, hogy Nali nemcsak nem beteg, de egészségesebb, mint valaha, mert Herzlián játszik a Hisztadrutiaknak. Nali nem haragudott a kávéház főnökére. A Mamára és Stein bácsira gondolt. A Mama azt mondta volna: — So­sem lehet tudni, mit hoz a jövő, ha elkövetünk egy hibát. - Stein bácsi viszont azt szokta mondani, hogy jó lenne, ha az ember 18 éves korában azt tudná, amit 65 éves ko­rában tud és 65 éves korában úgy érezne, mint 18 éves korában... SZÁZNEGYEDIK FEJEZET Nagy bajban az emberek többsége imád­kozik, a halálra gondol és szeretne hirtelen megjavulni. A „jövő" olasz repülőgépeket hozott, amikre a Mama nem gondolhatott. Az óvóhelyen, éjszaka, ahova az emberek levonultak a riadóra, azonnal megmutatko­zott mindenkinek nevelése, múltja, idegrendszere. A német pontosan összerakott holmijával jelent meg, a lengyel, semmivel sem törődve, alsónadrágban. A magyar első kérdése az volt, hol lehet cigarettázni. Egye­düli közös tulajdonság volt, hogy mindenki szidta Hitlert és szorgalmasan használta a W.C.-t. Nah ugyan elvesztette a Hapundák-állást, de úgy látszik, a Mamának igaza volt, mert egy hét múlva az ele­gáns San Remo Hotelben játszó Samir Aron-héttagú ze­nekar dobosa lett — 24 font fizetéssel. Másnap megdöbbenve olvasta az újságban, hogy Magyarország Németországgal együttesen megtámadta Oroszországot. Gondolkodóba esett, mit is kívánhatna most Istentől ? Hogy Anglia verje meg Németországot, vagy Német- és Magyarország győzze le Angliát és ezál­tal Palesztinát ? Az összekúszált tényeken keresztül Nali érezte: kezd férfi lenni s tudja, milyen utat válasszon. — Nem megyek katonának, amíg nem kötelező, mert nem tudok megrúgni egy harapós kutyát és nem tudnék megölni egy idegen embert, akiről nem tudok semmit és aki talán ugyanúgy nem akar megölni engem. Nem megyek katonának, mert segédszakácsból elég '.an a katonaságnál. Inkább pótolni fogom az elmulasztott éveket, amelyeket legürcöltem Modem és Breitnemél...­Az újságok jelentették, hogy a japánok 360 repü­lőgéppel megtámadták Pearl Harbort. 18 amerikai hadi­hajó süllyedt el és a váratlan támadás után 3681 halottat számláltak össze. Nali elment Kálmánékhoz. - Nem szégyeli magát, hogy ilyen keveset jár hozzánk ? — mondta Magda dor­gáló hangon - pedig Kari nagyon szereti Magát. —-Csak Kari? -— Nali, én sohasem voltam szerelmes Magába, csak azt hittem, hogy voltam ... -— Talán megbánta ? — — Ne beszéljen butaságokat. Tudja jól, hogy Jona­than betölti a házat. Mi van a telavivi nőkkel ? — — Nincs női kapcsolatom. — — Hát mi van Lilivel ? — — Magda, miért akar szétszedni, mint gyerek az órát ? -Kari érkezett haza: — Olvasom a Blumenthal-ban, hogy a háborús ki­adás 8300 millió fontot tesz ki. — — Napi 12 millió fontot - egészítette ki Nali. — Hogyan számította ki ilyen gyorsan ? - kíván­csiskodott Magda. — Én is olvasom a Blumenthalt. — — Az már kezd az idegeimre menni — jelentette ki Magda. Ezen aztán összeveszett Karllal, aki hivatkozott arra, hogy nemcsak Hitler, de Goethe, Schüler és Heine nyelve is német volt. Nali elmondta Karinak, hogy való­színűleg az Oázis-ban fog dolgozni, ami csak másfél kilo­méterre volt lakásuktól. Kari kiment a gyerekkel sétálni, Magda pedig szemrehányást tett Nalinak, miért nem ne­ki, hanem Karinak mondta meg az új alkalmaztatás jó hírét. Nali ideges lett, mert szerette volna Magdával való viszonyát barátságosan befejeezni. Magda nem akarta tudni, hogy Nali sohasem volt közel hozzá — még akkor sem, amikor hozzásegítette, hogy állapotos legyen... SZÁZÖTÖDIK FEJEZET Ne légy önhitt. Jobban látsz ugyan, mint a vak, de csak akkor, ha nincs nagy köd. Krampel integetett a másik oldalról. - Bizonyos, hogy akar valamit - gondolta Nali magában.- Hallottam, a San Remo-ban játszik. —- Már nem — felelte Nali röviden.- Merre van az Oázis ? —Nali elmagyarázta neki.- Hallom, ott keresnek egy zongoristát. —- Már nem - felelte Nali unottan.- Hogy-hogy ? -- Már én játszom ott zenekarommal. Altman a zongoristám. -Nali leszállt és elégedetten arra gondolt, hogy Gyu­ri ugyanígy szintén sorra fog kerülni... Nali valóban zenekarvezető lett. Ez nem azt jelen­tette, hogy több volt a fizetése, de a főnök csak vele tár­gyalt. Erre csak akkor került sor, ha az üzlet rosszul ment. Ha a pincérek elfoglaltak voltak, az üzlet jól ment, akkor a főnök szinte észre sem vette, hogy a kertben a zenekar játszik, amely segíti üzletének előrehaladását. Pár hét múlva levél érkezett az Oázisba: a natanjai Galina kávéház ajánlott féléves szerződést. Nali örven­dezve szaladt Mikihez a jó hírrel. Annak, hogy az angol hadsereg El Alameinnél feltartóztatta a németeket és úgy látszott, végül is leveri az eddig sikert sikerre halmo­zó Rommelt, - nem örült annyira, mint az új szerződés hírének. Nali leszerződött Natanjára, kibérelt egy szép, világos szobát és mivel élete még nem érkezett el odáig', hogy álma megvalósuljon, gyerekei legyenek, akikkel leülhet sakkozni, — néha Altmann Wemerrel bocsájtko­­zott játékba. A németek ugyan visszahúzódtak, de a japánok se­besen haladtak előre: megszállták Manülát és négy hét múlva bevonultak Singapore-ba. Az ausztráliai katonák morálja lezuhant. Haza szerettek volna menni. Gyorsan fogyott a pénzük, elzüllöttek, idegeneket megállítottak az utcán és pénzt kértek. Egyik éjszaka két részeg katona megerőszakolt egy lányt a Rotschüd Boulevardon, kira­boltak egy ékszerüzletet a Ben Jehudán. Ezek azonban apró események ahhoz képest, hogy a rendőrség nyomá­ra jutott a Stem Gang-nek, ahogyan az angolok Stem Ábrahám csoportját nevezték. A dolognak tragikus vége lett, mert egy hónap múlva, Tel Aviv és Jaffa közötti úton levő egyik házban megtalálták Stemt és lelőtték anélkül, hogy védekezett volna. Nah nem tudta megállapítani, jó vagy rossz volt-e Stem Ábrahám tevékenysége, de szájíze keserű lettéiért Stem zsidó volt... Nali újra kezdett közel lenni Erechez és nem gondolt többet Amerikára, mert a vér nem válik vízzé... SZÁZHATODIK FEJEZET Ha a csata vereséggel végződik, a hadsereg vesztette el. Ha győzelemmel, - a tábor­nok nyerte meg. Miután Nali végleg telavivi lakos lett, kezdte a vá­ros arcát megismerni: a hétfő reggelét, amikor a férfiak munkába indultak. Később a bevásárlást végző asszonyo­kat a Carmel-piacon, ahol az volt az érzése, hogy minden szem paradicsom, retek, olajbogyó, káposztafej mosás­ban volt, mielőtt négylábú állványra került, ahol a vevő­ket várta. Nali megismerte Tel Aviv péntek délutáni büszke­ségét: a kis fehér szakáüas bácsit, aki lassan ballagott sza­márháton s egyszer-egyszer megfújta öreg, ütődött trom­bitáját, jelezve, hogy a péntek este, a szent szombat út­ján van. A rádió és az újságok nagy betűs cím alatt közöl­ték, hogy az angolok engedélyezték az arab és zsidó had­sereg felállítását. Az arabok sok helyről kaptak fegyvert, a Hisztadrut mégis örült, mert mint a paraszt a sakktáb­lán, lépésről lépésre haladt előre, de ha fegyvert kap, majd üthet jobbra-balra... Menj katonának! - hirdették a plakátok. Másnap az autóbuszokban is kifüggesztették a hirdeté­seket. 19-25 év közöttiek ! Jelentkezzetek ! — Ha kato­naköteles korban vagy és nem mész a katonasághoz, ak­kor nincs itt a helyed ! — Nali jelentkezett.- Hány éves ? — kérdezte az őrmester.-28.­- Foglalkozása ? —- Zenész. -- Müyen hangszeren játszik ? -- Dobon és harmonikán. -- Mindenkire szükségünk van, de senkire úgymint zenészre — mondta az őrmester. — A hangulatot semmi nem tudja jobban emelni, mint a zene. — (Folytatása követhette

Next

/
Thumbnails
Contents