Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-05-01 / 6. szám
10 NEWYGFKí FIGYELŐ 1984 május 1. JACK HAHN: MEGVÁLTOZOTT VILÁG (Folytatás.) FÓRRA»ESZTER (PÁRIZS): PÁRIZSI LEVEL KÉK FÉNYBEN... (RAYON BLEU - A PARADIS LATIN ELŐADÓTERMÉBEN) őszintén bevallom - szeretek beszélni. Sokan azt mondják, beszélni, smúzolni, csevegni, mesélni, vitatkozni, elmagyarázni, meggyőzni, rábeszélni, kibeszélni, belebeszélni — zsidó sport. De bocsánat: az első mondatot máris ki kell javítanom — szerettem beszélni, de mint minden, én is megváltoztam. Még mindig szeretek beszélni, de határozottan jobban kedvelem, ha ezt más teszi. Bochumban 1973-ban voltam először. Nagy iparváros, telve üzletekkel, vendéglőkkel, mozikkal, iskolákkal. A város, mint minden német város, makulátlanul tisztának tűnt, de rövid séta után nem csupán láttam, de éreztem is, hogy a város piszkos, mert a közeli szénbányák szénporát szárnyra kapja a szél és a por a házakon, az autókon, az ablakokon és a virágokon telepszik meg. Ha egy idegen városban újságot veszek, a fő híreket és a vezércikkeket átugrom. Az újságolvasást mindig az apróhirdetésekkel kezdem, mert azokat többnyire a kis, egyszerű emberek írják és olvassák. Ugyanígy vagyok a városokkal is. Szeretek a nagyvárosoktól nem messze levő kis városkákba, falukba utazni és az üzleteket, a házakat és a boldogan játszadozó gyermekeket szemlélni. Szeretem meghallgatni, miről beszélnek az emberek, melyek a problémáik, miként kritizálják a kormányt. Mindezt a kisvendégjőkben, a kocsmákban lehet a legkönnyebben megtudni. Tehát egy esős délután Blankensteinbe utaztam ki, amely alig pár kilométerre van Bochumtól. Beültem a városka egyetlen kocsmájába, ahol hamar megtudtam, hogy Blankenstein lakossága alig pár száz lélekből áll. Hamar belelendültünk a beszélgetésbe az italtól már víg vendégekkel. Ők dicsérték a príma német sört, a praktikus Volkswagent, a márka erejét. A mellettem levő asztalnál egy magas, vállas, őszhajú ember ült, olyan 65 év körüli lehetett. Csak egyszer szólalt meg, egyébként szorgalmasan rendelte az erős Dunkler Bock sört. Minden kérdésemre bólintva válaszolt. S csakhamar már a negyedik Dunkler Bocknál tartott. — Ha Németországban vagyok, mindig a Grimm mesékre gondolok — jegyeztem meg, pedig voltaképpen a nácikról, Hitlerről szerettem volna kérdezni.- Én sohasem szerettem a Grimm mesék békáját, amely királyfivá változott -felelte az őszhajú férfi kellemes bariton hangján. S ezzel megkezdte ötödik italát. —Bár igaz, a német nép szeret varázslatokról írt történeteket olvasni. Mint Goethe Faustja. És tudja, a püspök megengedte Konstanz Wolfgruber -szerzetesnek, hogy sátáni dolgokat gyakoroljon egy parasztasszony felett. Nem hihetetlen, hogy ez megtörténhetik 1973-ban? — Az utolsó háborúban is történtek rettenetes dolgok — tereltem át a szót. A férfi ekkor lassabban kezdte inni a sörét és kérdések nélkül nekilátott a beszédnek. Kis mosollyal említette meg az amerikai túristák színes ingeit, a drága fényképezőgépeket. Gúnyosan beszélt a zsugori franciákról. A következő félórában szinte minden nációról beszélt, csak a nácikat és a zsidókat nem említette meg. És egyszercsak hirtelen elhallgatott, akárcsak a zajos gramafonlemez, ha valaki felemeli a készülék karját. öt év múlva ismét Bochumban jártam. A férfiak jobban öltöztek, az idősebb hölgyek könnyű nyári kalapban és fehér horgolt kesztyűben végezték napi bevásárlásaikat. Az autóbuszok oldalán levő tábla büszkén hirdette: Die deutsche Mark ist immer noch stark. Feltűnt az is, hogy míg a németek néhány évvel ezelőtt gyűlölték az amerikaiakat, most inkább lenézték őket. Természetesen újra kiutaztam Blankensteinbe és beültem az ismerős kocsmába. Kellemes meglepetésemre, megpillantottam az őszhajú férfit. Nem sokat öregedett, csak fehér haja lett gyérebb. De ugyanazt a vörös nyakkendőt viselte, ugyanazt a sötét, barnára égett pipát szívta, mint pár évvel ezelőtt. Az volt az érzésem, hogy az eltelt évek során ő csupán aludni tért haza. Ő megismert és intett, hogy üljek le az asztalánál. Azonnal meghívott egy Dunkler Bockra. A hangja még mindig ércesen zengett, mint egy Wagner opera énekeséé. A következő rundot én rendeltem. Próbáltam beszélgetésünket a régi náci időkre terelni. Ekkor szemei vörösebbekké váltak, hangja erősebb lett, s úgy hangzottak szavai, mint a hős katona visszaemlékezései. — Katona voltam. Négy évig becsülettel teljesítettem kötelességemet. Az első naptól az utolsóig. Természetesen türelmetlenül vártam, hogy befejeződjék a háború, mert a családom Németországban élt. Ekkor hosszú szünet következett és én már megijedtem, hogy az ősz férfi éppen most hagyja abba a beszélgetést. Pedig én a német lélek, a náci mentalitás titkait szerettem volna kiismerni. Ezért gyorsan feltettem neki a kérdést:- Ha szabad kérdeznem, mi volt a beosztása? Nem válaszolt azonnal, előbb felhörpintette sörét, majd kibökte feleletét, mint a csattanót, az utolsó felvonás végén. A PARADIS LATIN nevű híres párizsi lokál délutánonként a gyerekek örömére teljesen átváltozik. Uzsonnával egybekötött előadás várja a 3-tól 11 éves csöppségeket. Tükrök és csillogó lampionok között ülünk és várjuk az előadást. Jean Kriegel és Yves Accary, a szerzők, kimeríthetetlen témát, a galaktikát választották. Csodálatos, földöntúli világba vezetnek el bennünket, mesés dekorációk segítségével. Szinte a darabbal együtt utazunk, repülünk, hogy megismerjük a mesebeli Lazulie nevű bolygót. A színdarab főhőse Ariane, ki mint Csipkerózsika szeret ábrándozni, egyszercsak arra ébred, hogy kicsi marslakók szaladgálnak körülötte az udvaron, s egyszercsak megjelenik a nagy szerelem megtestesített alkaja, a fényes, mesebeli herceg a Lazulie bolygóról. A „kék fény" segítségével csodálatos utazásban lesz része Ariannak, aki már nem akar vissszatémi a Földre és szerelmét követi a kék fényen át... A néző is a Lazulie bolygón érzi magát az előadás másfél órája alatt. A kráterek, a tenger, a varázslatos erejű földöntúli lények lebegik körül a termet, galaktikus zenét hallunk, a fényhatások, lebegő-vibráló járművekkel közlekedünk, a hallucináció, az álmok világában járunk. TERJESSZE LAPUNKAT! DR.SUGÁR LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ORVOS. BELGYÓGYÁSZ. NŐGYÓGYÁSZ Házasságkötési vérvizsgálat, baleseti ügyek. Elfogadunk: Medicare, Medicade és Con Edison insurance-okat Tel: (212) 737-7900 400 East 77th Street, New York (First Avenue sarkán) - Négy éven át én osztottam ki Párizsban a német katonák postáját. FOGSOROK, KORONÁK £S HIDAK ÚJSZERŰ KÉSZÍTÉSE EGY NAP ALATT !!! Biztosítók tagjainak meghitelezését elfogatjuk Minden fajta fog* és idegkezelés Fogadós előzetes telefoni megállapodás szerint vasárnaptól péntekig Beszélünk magyarul, jiddisül és oroszul DR ROBERT ADLER fogorvos SS24 • 14TH AVENUE •ROOKLYN. NEW YORK Itat* Tat: (212) 4Jg<g400jOÍ HIRDESSEN LAPUNKBAN! TERJESSZE LAPUNKAT! * tss-tio* iiaint $tmth*f-$lkk Off. REAL ESTATE BROKERAGE MANAGEMENT - MORTGAGES JOHN H. MAUTNER 194S THIRO AVENUE (SIT. 7« - 77 ar» > NEW YORK. N Y. tOOtl BLUE CROSS-BLUE SHIELD és életbiztosítási lehetőségek Lépjen érintkezésbe KLEIN BARBARA biztosítási megbízottal a Bnai Zion biztosítási osztályán. Tel.:725-1211 Otthoni telefonja az esti órákban: (212) 933-3043 Tárgya] magyarul és angolul
