Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-05-01 / 6. szám

1 1984 május 1. NEWYORKI FIGYELŐ A vilás* magyar zsidóságának élete A MAGYARORSZÁGI KEGYELETI AKCIÖ MEGINDULÁSA Az egyetemes magyar-zsidó közérdek ápolása szempontjából is kima­gasló jelentőségű volt a Pastor-Mayer Magda vendégszerető otthonában rendezett összejövetel, amely valójában az Eastern European Jewish Herit­age Foundation működésének megindulását jelentette. A háziasszony ^nint ismeretes, néhai dr. Wilhelm Károlynak, a vészkorszakot megelőző magyar zsidó közélet vezérférfiának leánya. Az olvasóközönség már értesült az eddigi tudósításokból a Hevesi G. Alan, newyorki állami Assemblyman elnöksége alatt létesült alapítványról, amely céljául tűzte ki a keleteurópai és elsősorban magyar-zsidó erkölcsi örökség ápolását és átmentését a jövő nemzedékek számára. Az Alapítvány működése most a Dohány utcai nagytemplom és a magyarországi zsidó temetők restaurálási munkálatainak részbeni fedezésére irányul. Köztudomásúlag Hevesi Alan newyorki képviselő, New York Állam kongresszusa helyettes többségi vezetője nagyatyját tiszteli dr. Hevesi Si­monban, aki a Dohány utcai nagytemplom felejthetetlen főrabbija volt. A Magyar Népköztársaság kormányával létrejött megállapodás foly­tán a Dohány-templom helyreállítása nemcsak a magyar származású zsidó­ság kegyeleti, vallási érdeke, de egyben a nemzeti emlékműnek nyilvání­tott zsinagóga renoválása magyar állami érdeket is képez és ennek folytán a helyreállítási költségek a magyar kormány és a világ magyar származású zsidóságának közös gondját képezi. Ugyanígy, a zsidó temetők helyreállí­tása és gondozása nemcsak elsőrendű vallási kötelesség, de egyben az állam és a zsidó felekezet közötti békés együttműködés legnagyobb bizonyítéka is. Az Alapítvány tehát a magyarországi zsidóság újjáéledésének és vallási élete ápolásának szolgálatában áll. A vészkorszakot túlélt öregeink hátra­levő napjainak szebbé tétele szintén az Alapítvány feladatai közé tartozik. Az akció céljainak ismertetése és a magyar-zsidó közösség megértő tagjainak bekapcsolása Pastor Magda odaadó munkájával indult meg. A meghívottak kézhezvették az Alapítvány céljait tartalmazó brosúrát, ame­lyen a Dohány-templom és dr. Hevesi Simon képe látható. Hevesi G. Alan nemrégiben történt magyarországi látogatása során jutott arra gondolatra, hogy családi öröksége teszi számára kötelezővé az akció megindítását. A népes összejövetelt a háziasszony nyitotta meg, aki kedves szavak­kal köszöntötte vendégeit és bemutatta Hevesi Assemblyman-t a jelenvol­taknak. A népszerű képviselő, aki egyben a zsidó törvényhozók országos egyesületének is elnöke, keresetlen szavakkal, szívhez szóló stílusban hívta fel hallgatóságát arra az erkölcsi kötelességre, amelyet az akció támogatása jelent. Schneier Arthur főrabbi, a Magyar Zsidók Világszövetsége lelki veze­tője és a zsidó világkongresszus amerikai elnöke méltatta az összejövetel jelentőségét, kiemelve Hevesi Assemblyman és a háziasszony elsőrendű fontosságú munkáját. Pastor Raphael, a háziasszony nagytehetségű ügyvéd fia emelkedett szavakkal mutatott rá az akció fontosságára, amely kötelességévé teszi minden magyar származású zsidó testvérnek az aktiv részvételt. Megindító jelenet volt, amikor a Congressman átnyújtotta a háziasz­­szonynak dr. Hevesi Simon magyar fordítású, bőrkötéses, tokban elhelye­zett imakönyvét, amelyet Hevesi Alan Pastor Magdának dedikált. Egyide­jűleg közölte azt is, hogy az imakönyv egyik lapján magyar fordítású tem­plomi énekeket tartalmaz, amelyek szerzője nem volt más, mint dr. Patai József,a jelenvolt dr. Patai Rafael professzor édesapja, a magyarországi cio­nista mozgalom vezető személyisége. Gáti N. Norman, a Magyar Zsidók Világszövetsége elnöke fejezte ki a közösség háláját Pastor Magda megértése és hatalmas munkája iránt, majd Keller László adott tömör felvilágosítást a hivatalos magyar szervekkel tör­tént megállapodásról. A jelenlevők azonnal megkezdték hozzájárulásuk átadását az Alapít­vány javára. A következő teendő az akció kormányzótanácsának összeállí­tása, amelynek munkáját az Alapítvány elnöke és Pastor-Mayer Magda együttesen végzi. DR. KATZ JÓZSEF MÜVEI SAJTÓ ALATT Izraelből érkezett a hír, hogy dr. Katz József (Jeruzsálem), lapunk kitűnő munkatársának írásait Schön Dezső, az Új Kelet volt főszerkesztő­je, a kiváló iró, sajtó alá rendezi. A mű A VÉRZIVATAROS LETŰNT IDŐK NYOMÁBAN cím alatt, rövi­desen könyv formájában jelenik meg. Erről olvasóinkat megfelelően tájé­koztatni fogjuk. DR. JÓLESZ KAROLY: Negyven esztendő telt el azóta, hogy a ma­gyar zsidóság feje fölött kigyulladt az ég. Negyven esztendő múlt el azóta, hogy az Európát eltaposó német csizmák bedübö­rögtek Magyarországra, hogy pusztulásba döntsék a már láthatáron feltűnt vereségük előtt az ott élő, de polgári jogaiban már megcsorbított zsidóságot. 1944 március tizenkilenc. Vasárnap. Hirtelen sötét lett fejünk fölött az Ég és a cikázó villám gyorsaságával terjedt a hír: a németek megszállták Magyarországot. Ez a nap nem csak a tragédiánkat hozta el, ha­nem annak szörnyű felismerését is, hogy a nagynehezen kivívott emancipáció ellenére is idegen maradt a magyar zsidóság a ma­gyar nép számára és a magyar zsidóság iránt táplált érzését nem a recepció, hanem a ti­­szaeszlári vérvád fejezte ki igazán. Szétfosz­lottak a mesterségesen táplált illúziók a magyar nép lovagiasságát illetően, de ami még fájóbb, kiderült, hogy a magyar zsidó­ság pásztor nélküli nyáj, vezetők nélküli közösség, mely elszakadt a világ zsidóságá­tól, a cionizmus valóságot jelentő álmától, s ami a legfájóbb: kegyetlen csendőröklök verték ki belőlük nemcsak a tisztességes munkával szerzett vagyonuk utolsó ron­csait, hanem a „haza-”' szeretetének szent érzését is. A fizikai szenvedés gyötrelmeit fo­kozta az összetört illúziók felett érzett lelki üresség. A magyar nép megtagadta hű gyer­mekeit, akik életüket áldozták vélt hazá­jukért. Az isteni csodatétel hiánya megin­gatta beléje vetett hitüket. Gyermekeiket elragadta a kegyetlen keretlegények kezé­ben suhogó, halált osztogató bunkó és a zord orosz télben a frontokon alattomosan rájuk leselkedő aknák. Csak kevesek élték meg a pokolból való kiszabadulás boldog napját, a náci gyil­kosok megérdemelt büntetését. E kevesek is szétszóródtak a világban, s ha egymástól messze is élnek, összeköti őket a közös sors, a közös múlt és a szívükből soha ki nem haló emlékezés. A Tóra szent parancsa az emlékezés. Ezzel a legfenköltebb érzéssel csak az em­bert áldotta meg az Isten. S aki igazán em­ber akart maradni, az nem ültetheti el szí­vében csak a nem felejtés kis értékű nega­tívumát. Annak cselekedni kell, s a cselek­vés: az emlékezés. E gondolattól áthatva határozta el a Magyar Zsidók Világszövetsége Izráeli Ta­gozatának vezetősége, hogy az idén az évenként szokásos megemlékezésektől elté­rően, országos méretekben emlékezik meg 1944 március 19.-ről, arról a napról, mely a németeknek Magyarországra való bevonu­lásával megindította ennek a nagyértékű zsidóságnak pusztulását. így született meg a határozat, hogy negyven év után a ma­gyar nyelvterületről elszármazott zsidóság emlékezik meg e szörnyű dátumról, hanem az egész zsidó nép, mely nem felejtheti el soha, hogy mit adott neki a magyar zsidó­ság. Megszületett az elhatározás, hogy az emlékünnepélyt a legméltóbb helyen, a Jád Vásémban rendezzék meg és azon ne csak a magyar zsidóság prominens személyiségei vegyenek részt, hanem Chaim Herzog ál­lamelnök is.. Ne csak az isteni csoda foly­tán megmaradottak méltassák azt a zsidósá­got, amely a Zsidó Állam megálmodóját, a prófétai lelkületű Herzl Tivadart és a vallá­si törvények szellem óriását, Chátám Szó­iért adta a zsidó népnek, hanem azok is, akik távol a magyar nyelvtől és kultúrától értékelni tudják mindazt, amit a magyar zsidóság alkotott a messze idegenben és itt az Országban. EMLÉKEZÜNK... ___________________________3 Március 20.-án kedden délután ha­talmas tömeg zarándokolt el a Jád Vásém­­be, hogy részt vegyen a kegyeletes emlék­­ünnepélyen. Az Országban élő magyar nyelvterületről elszármazott zsidóság szine­­java gyűlt össze az Emlékezés Csarnokában. Nemcsak Jeruzsálemből, hanem Názáret­­ből, Haifáról, Hederáról, Tel-Avivból, Re­­hovotról, Kiiját Gárról, Beér Seváról jöttek az autóbuszok, sőt az északi kibbucokból is. A magyar zsidóság kimagasló repre­zentánsai között láttuk Ráv Lőrinc Slomó Kneszet képviselőt, Zánbár Mosét a Bank Jiszráél volt elnökét, Hermann Dezső ügy­­det, Jungreisz Ervin és Mühlrád András professzorokat és velük együtt sok más sze­mélyiséget, akik mindannyian érdemes tag­jai a volt magyar zsidó közösségeknek és tudásukkal, valamint az Országhoz való hű­ségükkel hű fiai Izráel államának. A szervezés munkájának oroszlánré­szét Dr. Spiegel Júda, a Világszövetség Iz­raeli Tagozatának elnöke és Even Eliezer tanfelügyelő vállalták. Az Emlékünnepély első része az Em­lékezés Csarnokában rendezett vallási szer­tartás volt. Az egyik jeruzsálemi iskola gyerekkórusának éneke nyitotta meg az emlékezést. Ráv dr. Jólesz Károly főrabbi a 83. Zsoltár csodálatos szavait recitálta, majd az egész magyar zsidóság nevében Káddist mondott. Stern Mose főkántor a Héchál Slomo temlom kórusával enénekelte az Ál máié ráchámim szívet szaggató gyászé­nekét. Az Emlékünnepély a Jád Vásém Nagytermében folytatódott. Pontosan fél hétkor megérkezett Chaim Herzog államel­nök és elfoglalta helyét az elnöki asztalnál. Jákov Bánnáj színművész Ezekiel próféta tátomásának megrázó, de ugyanak­kor reménytkeltő szavai után Chaim Her­zog államelnök beszélt a magyar zsidóság elévülhetetlen értékéről, majd annak a véle­ményének adott kfejezést, hogy sem a vi­lág népei, sem a szabad világban élő zsidó­ság nem tett eleget a magyar zsidóság meg­mentéséért. Ráv Lőrinc Slomó Kneszet képviselő szimbólumot látott abban, hogy március 19 éppen Purim napjára esett. Héber és magyar nyelvű beszédében Ámálék és utó­dai gyűlöletére utalva azt hangsúlyozta, hogy gyalázatos cselekedetüket sohasem le­het elfelejteni. ZÁCHOR - Emlékezz! sza­vakkal, LO TISKÁCH - de soha ne felejts szívedben. Zánbár Mose, a Bank Jiszráél volt el­nöke elemezte az 1944-et megelőző idők történelmi eseményeit és az azt követő zsi­dó tragédiát. Jichák Árád, a Jád Vásém elnöke is a ma­gyar zsidóság nagy értékét emelte ki, mi­dőn megvilágította a nagy tragédia történel­mi hátterét. Ávni Reuvén, a Jád Vásém elnökhe­lyettese Szenes Hanna tragikus útját ismer­tette, a jugoszláviai partizán táborból a Mar­git körúti fogházban való kivégzésig. Az Emlékestet Even Eliezer tanfelü­gyelő zárta be. Lelkes szavakkal méltatta az Izraelben élő magyar származású zsidóság alkotó erejét és kérte, hogy vegyenek részt a júliusban rendezendő világtalálkozó sike­res megrendezésének munkájában. A gyerekkórus Szenes Hanna közis­mert dalával és a Szól a kakas már dallamá­nak interpretálásával fejeződött be az Em­lékest. Az izráeli magyar Jisuv ismét gazda­gabb lett egy nagy sikerrel.

Next

/
Thumbnails
Contents