Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-02-23 / 3. szám

1984 február 23 NEWYORKI FIGYELŐ 11 JACK HAHN: A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ- Excuse me — mondta Nali és távozott. Bob el­menni készülődött. Chava az ajtóig kísérte, majd vissza­ment a cocktail asztalhoz és mindkét lábát felrakta rá. Könnyű, hosszú pongyolája fáradtan a szőnyegre hullott és látni engedte hófehér kis nadrágát. — Nalikám, örülök, hogy eljöttél, mert te vagy az egyetlen élőlény, akivel úgy beszélek, ahogy szeretnék. Válj egy pillanatra. -Fatma után kiáltott és arabul, héberül vegyesen, utasítást adott neki szendvicsek készítésére.- Nali, úgy érzem, berúgtam. -— Igyál szódavizet — mondta Nali nevetve.- Bob haifai rendőrtiszt, nagy befolyása van, tud héberül, arabul és németül. Üzletel az arabokkal, akik imádják, mert tudják róla, hogy gyűlöli a zsidókat. Pedig csak zsidók között érzi jól magát és csak zsidó kurvával volt mindig viszonya. — Chava újra töltött magának. — Te nem iszol ? - kérdezte. - Micsoda magyar vagy ? -— Én nem vagyok magyar. —- Hát hol születtél ? — — Magyarországon, de ott mindig csak vendég vol­tam --Micsoda összekevert világ. Mihály anyja zsidó volt, az apja keresztény. A keverék Mihály okos volt, mert az örökölt vagyon legnagyobb részét időben Svájc­ba küldte, ahol 2 évig élt a feleségével. -Chava szíve kezdett hevesen dobogni. Nemcsak a pezsgő hatása alatt, hanem mert valami már régen nyom­ta a lelkét.- Mihály már 4 éve él Palesztinában és a felesége pedig egy tolószékhez van láncolva. -Megszólalt a telefon. Chava nem ment a telefon fe­lé. Nali figyelmeztette. — Hallottam — felelte Chana,hadd álljon ez a ron­da világ egy percre, meg aztán beszélni akarok... — Chava megtöltött egy üres poharat.- Kérlek, igyál Nalikám te is, mert akkor köze­lebb érezlek magamhoz. — Nali nem ellenkezett.- Mihály nagy üzleteket csinál, azt, hiszem, fegy­verekkel, Svájcon keresztül. Gyakran utazik Cyprusba, Istambulba, ahonnan mindig szép ajándékokat hoz ne­kem. Az az érzésem, hogy ezek az ajándékok meg fognak szűnni, mert Mihályt keresi az angol titkos rendőrség. Bob azt mondta, hogy azért jött Haifáról, hogy rajtam keresztül instrukciókat adjon Mihálynak. Hazudik. Tő­lem akart megtudni dolgokat Mihályról. Játszottam, ad­tam a hülyét, de közben elintéztem, hogy lopjon egy dobot a rendőrzenekarból. Bob mindent megígért. Mind­erről ne beszélj barátaidnak. — Chava újra töltött. — Csodálkozol, hogy olyan sokat iszom ? — kér­dezte Chava. Nali sohasem látta még ilyen szomorúnak. — Bob azt hiszi, hogy tudok valamit, ami, ha ki­tudódnék, részére kellemetlen lehetne. A rendőrtiszti állás csak ürügy, hogy keresztülvihesse görbe dolgait. Nalikám, én először életemben, ... félek. Azért kérlek, aludjál itt 34 éjszakán át, amíg elintézem Mihály dolgát, akinek Lebanonba kellett átmenni, ahol a franciák közt biztonságban lesz. — Remek éjszaka volt. A nyitott ablak mellett Nali felgyújthatta a lámpát. Olvasgatott ágyában, amit Bnai Brakban nem tehetett. Másnap visszagyalogolt Bnai Brakba. A postán levél várta Lilitől. A levelet cenzúráz­ták, ami úgy hatott Nalira, mintegy jó külsejű, beretvált középkorú férfi, aki beszélni kezd és kisül, hogy minden harmadik foga hiányzik. Lili azt írta, hogy az apja már hajlandó lenne a drága útiköltséget megfizetni, de a kii­ma rossz Palesztinában. Nah nem olvasta tovább a leve­let. — Majd később - gondolta, ami először fordult elő vele.Bizonyos volt abban, hogy a levél többi részében Pistáról,Dezsőről .Imréről lesz szó,akikkel koncertre jár, moziba megy, de mindez Nalitól nagyon, nagyon távol volt már. Hazatérve megtudta, hogy a revizionisták meg­támadni készülnek a Hisztadrut épületét s ezért éjjel „smirára" osztották be.- Ma éjjel nem megyek smirára, mert el kell men­nem. —- Akkor veszélybe kerül a heti segélyed - vetette ellen Feri.- Nem kerül, mert te mész el helyettem. — Feri felháborodott, de tudta, hogy Nali nem intéz­kedik így ok nélkül és belenyugodott:- Űj nő van a láthatáron ? — kérdezte. Feri látta, hogy Nali pizsamát is csomagol, ami megerősítette véle­ményében és mindenáron többet akart hallani Nalitól.- Csinos, fekete nő - válaszolt Nali, - de semmi dolgom sincs vele. —- Cipeled a pizsamádat, tehát nála fogsz aludni. -- Szavamra mondom, nincs semmi dolgom vele, jó barát. —- Nali, én mindig csodálkozom rajtad. Egyszerű, szolid vagy és mégis olyan önálló. Sokszor irigyellek. -- Minden ember valami módon fontos egy másik­nak. -- Azt mondják, Magda is tőled állapotos. -- Engem nem zavar, mit mondanak mások - vála­szolta egyszerűen Nali. — Most arra gondolsz, hogy fáj­dalmat okoztam Karinak ? —- Igen.—- Tévedsz. Mert ha Magda nem lett volna állapo­tos, elment volna Karitól. Köszönöm, hogy beugrasz helyettem. -Gyuri érkezett haza.- Vasárnap este kezdünk játszani Elemérrel a Café Hungáriában, havi 12 font fizetéssel - jelentette teljes nyugalommal.- Mazel Tov - gratulált Feri. — Ez azt jelenti hogy kiköltözöl a szobából. —- Én nem költözöm ki a szobából. Jelenleg Ele­mérnél fogok aludni Tel Avivban és természetesen fizet­ni fogom az itteni szoba rám eső részét. — Elka kopogott az ajtón:- Josuá, a papám szeretne beszélni veled - mond­ta Gyurinak. Gyuri azonnal lement Chaimhoz.- Mi van a dobbal ? — kérdezte Feri.- Egy kis türelem - felelte Nali -, az élet furcsa törvényei szerint, ha nem is símán, - idővel minden rend­be jön. Most mennem kell. Szervusz! — Gyuri ekkor érkezett vissza:- Hova mész ? — kérdezte Nalitól.- Rámát Ganba. —- Várj rám egy pár percig, megyek veled. Beszélni szeretnék veled. — A többiek meglepetésére gyorsan csomagolni kez­dett:- Feri, az ágyért és matracért holnap elküldök. Mondd meg Lipinek, hogy sokszor üdvözlöm. —- Mi történt ? — kérdezte Feri. — Úgy volt, hogy nem adod fel a szobát ? —- Valami közbejött -felelte Gyuri. Kezet nyújtott Ferinek és lement a lépcsőn. Az autóbusz megállóhelyén álltak, amikor Gyuri megszólalt:- Ha azt hiszed, hogy dühöngök, mert kitúrtál a szobából, akkor tévedsz. -- Nem értem, mit mondasz, de ez nem is fontos.—- Chaim arra kért, hagyjam el a szobát. Bizonyos, hogy te panaszkodtál neki, hogy eladtam a dobot, ami­hez jogom volt. —- Chaim mondta, hogy én panaszkodtam neki ? —- Nem mondta, de tudom, hogy a dob miatt mon­dott fel nekem. —- Gyuri, most mondhatnám, hogy Chaimot napok óta nem láttam és nem is tudtam, hogy egyáltalán valaki elmondta neki az ügyet. Nem tartom fontosnak, hogy te mit gondolsz, tehát nem mondok semmit. Egyet azon­ban végy tudomásul: köztünk vége mindennek. Kívánok minden jót és be kell vallanom, arra gondolok, hogy el­jön az idő, amikor minden aljasságodat visszafizetem. Itt jön az autóbuszod, én inkább gyalog megyek. — Nali elindult Rámát Gan irányába. * — Mérgelődtél? — kérdezte Chava. — Ellenkezőleg. Kiadtam lelkemből, ami nem ha­gyott békében. Mint a jó zsidóasszony, aki Pészach előtt kipucolja lakásának zúgait. — — Mi történt ? — — A munkanélküliek szobájából sok műiden hi­ányzik, a széktől a lámpaernyőig, — csak nyugalom és csend nem. Az van. Most ez ma nem volt, mert beolvas­tam egy volt barátomnak. Aztán levelet kaptam Pestről, aminek tartalma idegessé tett. Lehet, hogy a cenzúra okozza. Aztán egy hülye barátom azt hitte, hazudtam neki, amikor megmondtam, hogy nincs viszonyom veled. — Szeretnéd ? — kérdezte Chava és pillantásával Naliét kereste. Nali nem válaszolt. Chava folytatta: — Miért nem válaszolsz ? Mihály miatt ? -— Nem. Temiattad. Nem tudom, ha ágyba jönnél velem, ezt vágyakozásból vagy unalomból tennéd. -— És ha unalomból tenném, ez bántana téged ? — — Nálad bántana. — Chava felállt és gyengéden arcon csókolta Nalit: — Aranyos vagy. — Chava indult a villanykapcsoló felé, de Nali vissza­tartotta. — Nem, inkább szomorú a hangulatom. — — Beszélj, — mondta Chava halkan. — Vigyázz, tudok goromba is lenni, mert, mint tudod, sokszor cinikus vagyok. -— Te cinikus vagy, én goromba, remekül összeillő pár lenne belőlünk, - sóhajtott Chava. - Félelmemet is levezetted — tette hozzá nevetve. — Hány óra van ? Mi­hály most már bizonyosan Lebanónban van. — — Mikor fogtok találkozni ? -— Soha — felete Chava meggyőződéssel. — Isme­rem Mihályt. Túlsók pénzt adott nekem, meg aztán Pá­rizsba megy, ahol találkozni fog régi szerelmével, Elvirá­val, aki szép, arisztokrata, álmában sem használ közön­séges szavakat, mint én. Halat két villával eszi. Mihály kedvéért megtanulta Chopin F moll balladáját is, ami Mihály kedvence. — Aztán Chava így folytatta: — Legyenek boldogok, mert arisztokrata arisztok­ratához tartozik. Tudd meg Nali, avér nem válik vízzé! — NYOLCVANHETEDIK FEJEZET Félsz ? - Ha elárulom, hogy én is félek, - az segít ? Nali ránézett karórájára. Három óra volt. Két elté­vedt részeg katona vonult el a ház előtt. — Mihály Elvirához tartozik. Kinek van igaza ? Mihálynak ? Chavának, aki késsel eszi a halat ? Lilinek, aki tudja, hogy egy nap hirtelen meg fog állni beteg szí­ve, tehát nem akarja elmulasztani a koncerteket, tánco­kat, ami talán egészségtelen szívének, de táncolni olyan jó ? Nali csókja édes és forró volt, de bizonyos, hogy más nőt csókol, meg aztán az Imrék, Dezsők csókja sem megvetendő... Magda fiatal, csókolódzni, ölelkezni akar. Kari fáradt, csak ritkán vágyik ölelésre. Ruth, Zwi húga utcai nő, de arra gondol, hogy műsoron kívül, pénz nél­kül, tiszta szerelemből isjoga van ölelkezni... — Nali kinyitotta szemét. Az ágy előtt Chava állott meztelenül:- Húzódj beljebb és engedj magad mellé. A véred olyan forró, mint az enyém, - mondta, majdnem sírva... /Folytatása következte/

Next

/
Thumbnails
Contents