Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-10-03 / 14. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 .október 30. IflHAN HALMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN Paradoxként hangzik, de nem esik távol a valóságtól. Hitler és cinkosai, vala­mint az általuk agymosott, többi barnain­­ges huligán patologikus zsidó oomplexuma, általában az „alacsonyrendű fajok* terv­szerű kiirtási folyamata mentette meg az emberiséget a második világháború során a „Deutschland über Alles" jelszavú barbár parancsuralom következményeitől. A világuralomra törő Führer hadi apparátusa kezdetben villámszerű gyorsa­sággal hengerelte le Európát és politikai irányítói vad tébolyukban egyenesen a sza­badság jelképeként tisztelt Amerika kutató­­intézeteibe hajszolta a zsidó vagy nem faj­germán tudósokat, szakembereket — köz­tük számos magyar-zsidó lángészt. A VAK GYŰLÖLET VILÁGTALANSÁGBA SÜLLYESZT Már mint azokat, akiknek idejében sikerült egérutat nyerniök. Tagadhatatlan, hogy utóbbiaknak végeredményben nem csekély részük volt a náci háborús gépezet csődjében... Amerika tárt karokkal fogadta háborús agytrösztje gerincét képe­zett géniuszokat. Vájjon hányán mentették volna meg életüket, ha az újvilág nem csak ezeket fogadta volna be annak idején ? Gyakran esik meg, hogy a vak gyűlö­let-ösztönök tébolyába esett, egyensúlyu­kat vesztettek, önmaguk alatt fűrészelik a fát: Hitler is bérmentve ajándékozta a leigá­­zott népek felszabadítására szövetkezett hatalmak élére állt Egyesült Államoknak legkiválóbb szakembereit. A BUMERÁNG - VISSZAÜT Hála a történelmi gondviselésnek, is­mét megtörtént a csoda: a hatalmas bume­ráng visszapenderült és — harcképtelenné tette eldobóját... Nem kizárólag a harcászati eszközö­ket, a légi fölényt biztosítandó, potenciális feltalálókat, hihetetlen hatású támadó és védő, új fegyvereket kutatók menekültek meg idejében a Harmadik Birodalom bar­barizmusa elől, de az emberiség esztétikai érzékét kielégíteni kívánó, békés fejlődést követő kiváltságok is. A pécsi születésű, de a w e i m a r i Németországban képzett, már ott hírneves­sé vált Breuer Lajos Marcel műépítész nem közvetlenül a barna pestis elől menekült óceánon túlra: magyar honfi-és pályatársai kergették el — a náci doktrína fertőző hatá­sa alatt. Az okokat és körülményeket előző számunkban már ismertettem. NEM FELELT MEG BUDAPESTNEK - HARVARD ÖRÖMMEL FOGADJA Ha szülőhazája fővárosában nem ta­lálták alkalmasnak — kimagasló külföldi sikerei ellenére, vagy éppen ezért ? — a Budapesti Mérnöki Kamara tagságára, a vi­lágviszonylatban is nagyhírű Harvard-Egye­­tem megtisztelve érezte magát új szerzemé­nyével. Röviddel partraszállása után fela­jánlották neki az építészeti esztétika és strukturális problémák tanszékét. A to­­vábbképzős építészmérnököket tanította a három és fél évszázados múltra visszatekin­tő főiskola katedrájáról. A kalendárium 1937-et jelzett. Akinek oka volt megbánni a hazafias mezbe burkolt, valójában szakmai félté­kenység, irigység szülte elutasítást, - nem az áldozat volt. Vájjon a ludasok valamelyike érzett valaha is egy kis lelkiismeretfurdalást ? Kétlem, de pszichopatológiai szempontból érdemes lenne megtudni. Mert a bumeráng - szülőföldjére is visszaütött... A HÍRNEVES MAGYAR MŰÉPÍTÉSZ BESZÉDES NEKROLÓGJA A New York Times 1981 július máso­dikén — s egyidejűleg a hírközlés világszer­te — tudtul adta, hogy előző nap 79 éves korában elhúnyt Manhattan keleti oldalán levő luxusotthonában Marcel Breu'er, az „ünnepelt, magyar születésű építészmér­nök/' Ha a világ talán legtekintélyesebb napilapja néhány hasábot szentel egy nak­­rolognak, már egymagában is kifejezi az elhúnyt jelentőségét ! A FORMAALKOTÓ POSTHUMUS KIÁLLÍTÁSA Három héttel később, 1981 júiius 23-án a New York Times, fényképekkel, reprodukciókkal illusztrált ismertetést kö­zölt két oldalon, THE FURNITURE OF MARCEL BREUER: CLASSICS AND SOME SURPRISES fejléc alatt, a Mester belső berendezési alkotásairól. Az alkalmat a másnap, a Museum of Modern Arts-ban megnyíló Marcel Breuer retrospektiv kiál­lítás szolgáltatta. A formaalkotó, megtisztelő jelzővel két nagy szakfolyóirat tüntette ki. Mindössze tizenkét építészt tiszteltek meg e kitüntető címmel az egész világon. A sajtó műkritikusai méltató beszá­molót közöltek a hírneves MOMA-kiállítás­­ról, amely a Rockefellerek által 1929-ben létesített, világviszonylatban elsők közé tartozó, modern szépművészeti múzeum nevének rövidítése. II. A SZÉKEK A SZÁZAD SZELLEMÉT TÜKRÖZIK A New York Times műbírálója, Su­zanne Stessin már bevezetőjében előrebo­­csájtja, hogy Breuer Marcel karosszékei nem csak korszerű klasszikusok, de száza­dunk új tervrajz szellemét is tükrözik. A múzeum egyik szószólója kijelen­tette, hogy Breuer egyszerűen megváltoz­tatta, modernizálta a huszadik század bú­torzatát. Még 1925-ben ő találta fel az acél­­csövezetű széket, majd karosszéket. Az SCM korporáció, valamint a Nati­onal Endowment for the Arts alapjai által lehetővé tett Marcel Breuer-kiállítás jóval több volt egy retrospektiv tárlatnál. 30 ere­deti belső berendezési tárgyat foglalt magá­ban, továbbá tervrajzokat, fényképeket és katalógusokat. A kiállítás úgy volt megszervezve, hogy a szemlélő - főleg szakemberek - figyelemmel kísérhette a kiállított tárgyak alkotójának fejlődését a weimari Bauhaus keretében töltött diákévektől, tanári mű­ködésétől, az első világháborút követő ko­rai huszas éveknek a holland S t i j i - mű­vészeti irányzat befolyása alatti korszaká­tól egészen a befutott, nemzetközi sikerű építészig. MUZEÁLIS KINCSEK A LOMTÁRBÓL A legérdekesebb kiállítási tárgy az 1925-ben tervezett klub-karszék: Va s s i - I y, az első „pehelysúly" a korábbi nehéz, kárpitozott fotelek helyettesítésére. Egy másik érdekesség a C e s k a (1928), szin­tén a hajlított csövületű, de fa- és nádkar­­fájú karosszék. A Párizsban, néhány évvel azelőtt lomtárban talált és a MOMA által restaurált múzeális tárgynak is sok csodáló­­ja volt. Röviddel Breuer halála előtt a MO­MA egyik szakembere, véletlenül megtalált az ünnepelt műépítész garázsában egy kido­básra váró, összetört aluminium széket. Si­került restaurálni és kiállítani. Breuer irányzata: a belső berendezési tárgyakat minél praktikusabbá, kevésbbé súlyossá és mozgathatóvá tenni, beépített raktározási térrel (doset). Breuer „living room"-jai, étkező és hálószobái elegánsak, funkcionálisak. A legapróbb dekorativ rész­letekig kidolgozottak, beleértve a tükör­­zetet, élővirágokat (plants). A MET AJÁNDÉKA 70. SZÜLETÉSNAPJÁRA A posthumus kiállítás, amelyet még Breuer halála előtt kezdeményeztek, nem volt az első newyorki tárlata: sorrendben a harmadik. A Metropolitan Museum of Art Breuer 70. születésnapjára 1972-ben ren­dezett nagy kiállítást a művész-építész alko­tásaiból. A MET addigi 102 esztendős fenn­állása alatt először állított ki hasonló tár­gyakat. Három galériáját szentelte erre a célra. A sajtó is széles nyilvánosságot biz­tosított a művészi eseménynek. A modern építészet úttörője nem csak lakóházak, munkahelyek, kultúr- és tanintézetek berendezése terén volt kiváló. AKIT AZ ÉPÍTÉSZET PRÓFÉTÁJAKÉNT TISZTELTEK Breuer formaalkotó volt nagystílű építkezések vonalán is. Valóságos szakmai prófétának tekintették. Már amerikai karri­erje elején sikeresen vezette be az újvilág­ban az európai modernizmust az építészet­ben, — kezdve magánházakon, akadémiai jellegű épületeken, egészen a termelési, nagyipari üzemekig, erőművekig, továbbá diplomáciai, szórakozató jellegű és másfajta konstrukciókig. Egy évtizedes Harvard-működés után, - mialatt mesterével, a nagynevű Walter Gropius-szal társasviszonyban építészeti vállalatot is vezetett — New Yorkban, ha­láláig a Marcel Breuer and Associates, Ar­chitects vállalat élén állott, — legalább öt tucat alárendelttel. Európában fiókirodájuk is működött, - Párizsban. Korábbi otthona a Connecticut állambeli New Canaan vá­roskában épült. A helység neve aligha em­lékeztette ősapáira... VÁLTOZATOS ÉS KORSZERŰ ÉPÍTKEZÉSEK Hat évtizedes pályafutása alatt ki­­sebb-nagyobb magánházak, középületek, múzeumok, főiskolai komplexumok, lakó­telepek és diplomáciai képviseletek első korszerű tervezése fűződik nevéhez. Az ún. split level praktikus forma is.1952- ben egyike a híres UNESCO-székháznak a francia fővárosban való tervezőinek. Az 1958-ban befejezett monumentális alkotás titkársági terme Y formájú, hatalmas elő­adóterme ékalakú. A másfélszáz résztvevő nemzet delegációinak épületei is különle­ges megoldásúak. Gólyalábszerű, magas oszlopokon nyugszanak, díszei szobrászati megoldások, szilárd betonból öntöttek. Három nagy hollandiai alkotás is fémjelzi Breuer nevét Európában: a hágai amerikai követségi épület, egy nagy amster­­dami hivataltömb és egy rotterdami hatal­mas department store. Akárcsak az UNES­CO épületeit, „sunshield-'fek védik a tűző nap ellen, s fémkeretű, sötétszürke, napálló üvegtáblák képezik a korszerű, új építke­zési anyagokat. Princetonban is Breuer építette a hí­res egyetem tudósainak lakóházait. Breuer építészeti munkásságát több nyelven — köztük magyarul is — megjelent művek ismertetik és méltatják. Egyidejűleg az újvilág egyik legismertebb építészeti utánpótlás nevelőjének is tekintik. Jóné­­hány kiváló tanítványa, követője - neves műépítészek — működik Amerikában. Alapgondolatai a praktikusság, új­szerűség és találékonyság voltak. TERJESSZE LAPUNKAT!

Next

/
Thumbnails
Contents