Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-09-26 / 13. szám
1984 szeptember 26. NEWYORKI FIGYELŐ 5 ASKENÁZI ERVIN: MELYIK DICSŐBB, MELYIK NAGYOBB ? Galili-Gemeiner Ervin: SZENES CHANA második jeruzsálemi temetése 1944 november 7‘én — a nyilas téboly első hónapjában — a budapesti Margit-körúti fogház udvarán sortűz oltotta ki Szenes Anikó fiatal életét. Nemzedékről-nemzedékre, apáról, fiúra, száll a monda, miszerint aznap, amikor elpusztult a Szentély, megszületett a messiás. Aznap, amikor a Margit-körúti fogház udvarán a sortűz kioltotta a 23 éves Szenes Anikó-Chana életét — megszületett egy legenda. A húsbóFvérből való Chana legendája, akinek meteorszerű, rövidre szabott életútja arany betűkkel íratott be népünk újkori történelmének legfényesebb lapjaiba. Azonkívül, hogy az iskolákban már a második nemzedék tanulja Szenes Chana dicsőséggel övezett életútját népe-nemzete a legkülönbözőbb formában örökítette meg emlékét. (Még a távoli Kanadában is van egy nevéről elnevezett Chapter — Egyesület) Szenes Anikót kivégzése után a budapesti rákoskeresztúri temetőben földelték el. Mint ismeretes, azokban a napok, ban a zsidók nem mehettek ki a temetőbe, így Nyíri János, a rákoskeresztúri zsidó temető keresztény kertésze intézte a szertartások lebonyolítását. 1944 november 9-én Nyíri János bejelentette hogy a hatóságok a temetőbe szállítottak egy kivégzett kémnőt. A kertész utasítást kért arravonatkozólag, hová temesse az illetőt. Annak ellenére, hogy Nyíri János teljesen megbízható volt, a Chevra Kadisa emberei természetszerűleg nem mertek olyan utasítást adni, amely veszélyesnek bizonyul' hatott. Közölték a temetőőrrel, hogy amennyiben a halottat „tévedésből’’ a mártírok parcellájában temeti el nem fognak ezért szemrehányást tenni. így került Chana Szenes holtteste a mártírok temetőrészébe es Nyíri János másnap jelentette az ejőj áróságnak, hogy a kivégezettet „tévedésből eltemette a mártírok parcellájába’’. Népünk Jean d’Arcjának sirhantja exhumálásáig, a budapesti zsidóság zarándokhelye volt. Exhumálását (5710, adar hó 10- ín) 1950 március 6-án, hétfőn reggel végezték el a Chevra Kadisa rákoskeresztúri temetőjében. Izrael államát dr. Mose Karmeli, valamint Eliezer Bárkái, a pesti rabbinátust dr. Herskovits Fábián főrabbi képviselték. Hasonló képpen ott voltak a Chevra Kadisa valamint a magyar állam hivatalos képviselői is. Az exhumálás után a magyarországi zsidóság — Izráel követségén keresztül — átadta „Izrael állama számára a zsidó nép áldott emlékű hősének, Szenes Cannának földi maradványait, hogy az ősi földön, az újjászületett hazában aludj a örök álmát.” Chana Szenes koporsóját Izráel római követe és az olaszországi zsidó hitközség szervezetének elnöke fogadták Olaszországban, ahonnét a „Kedma” hajóval hozták haza Izráelbe. Itthon nemzeti hősnek kijáró szertartással és katonai tiszteletadás mellett temették el a nép nagyjai számára fenntartott helyen, a Herzl-hegyen. Az izráeli felségvizeken a fiatal izraeli flotta egyik hajójára tették át a koporsót. A hajfai kikötőben néma tömeg várta a vértanút hozó hajó érkezését. A városháza előtti ravatal mellett Zálmán Sázár, akkori közoktatási miniszter, a későbbi államelnök fogadta, illetőleg búcsúztatta a nemzet halottját. Innét egykori otthonába, Szdot Jám kibucba folytatta útját a gyászmenet, amely Tel-Avivon keresztül Izrael örök fővárosában, Jeruzsálemben ért véget. A Szochnut székháza előtt a kormány tagjai állottak díszőrséget. Dávid Ben Gurion, Mose Sárét^ Golda Méir és Pinchász Rosen mellett Jigael Jadin tábornok, vezérkari főnök tisztelgett a nemzet idegenben elesett hőse előtt, mielőtt örök nyugovóra helyezték volna. Nem messze az országot megálmodó Herzl Tivadar sirjától, az európai galutban, testvéreik megmentésére indult ejtőernyős hősök mellett alussza örök álmát... ★ Most, jeruzsálemi temetése harmincadik évfordulója előtt meglátogattuk Szenes Katalint, akit az egyetemes jisuv IMA SZENES néven ismer, s elbeszélgettünk vele szentté magasztosult vértanú lányáról Anikó-Chanaról. Az élete végéig mélységes gyászát magában hordó Nagyasszony, elmesélte, hogy naponta levelek tömegét kapja, melyben kis és nagy diákok találkozót kérnek IMA Szenestől, hogy az Ő szájából hallhassák a csodálatos Chana életútját. „Sem azon a borzalmas 1944 november 7-i szörnyű napon, amikor Simon századostól megtudtam a szörnyű hírt, sem egy héttel későbben, november 14-én, amikor a vészkorszak-történelembe bevonult „halálmars”-ba kerültem, sem pedig az után nem gondoltam, hogy megélem Anikó hősi halálának 35- ik évfordulóját. Ezzel együtt a 35- ik évben megéltem még egy — de most már boldog — eseményt. Kisebbik unokám (Gyuri-Giora fiam fiatalabb fia) akit a Jóm Kipuri Háború után előbb eltűntnek nyilvánítottak, később egyiptomi fogságból való hazatérése után azt mondta, hogy „állandóan lelki szemeim előtt állt nagynéném Chana Szenes bátor helytállása”. Múlt év Lág Báomer napján megnősült s nászútja során Budapestre is eUátogatott, ahol büszkén tisztelgett nagynénje, a hős Anikó"Chana egykori — mostmár üres — sírhelyénél majd a Dohány-utcai nagytemplom melletti falon levő emléktáblánál. Örülök, hogy ezt megértem — fejezte be beszélgetésünket IMA SZENES a NEMZET NAGYASSZONYA... KÉRJÜK OLVASÓINKAT, HOGY HIRDETŐINKET TÁMOGASSAK, VÁSÁRLÁSAIK ALKALMÁVAL HIVATKOZZANAK LAPUNKRA Az amerikai politikusoknak most van a főszezonjuk, amikor fáradhatatlanul dicsőítenek és rágalmaznak, semmilyen eszköztől vissza nem riadva a Fehér Ház birtoklásáért való küzdelmükben. Hogy kölcsönösen becsmérlik és sárral dobálják egymást, az nem újdonság, mert az mindig igy is volt, amióta a politikát feltalálták. S talán nem szép megnyilatkozása az egyetértésnek és testvériségnek, amikor coram publico ismét kiengesztelődnek ? Dehogy egyetlen alkalmat sem szalasszanak el, hogy Istennel és kizárólag saját vallásukkal szánjanak egymás ellen síkra, állandóan istenfélelmükkel kérkedjenek, - amit ugyanakkor az ellenféltől megtagadnak - az valami egészen új dolog a politikai küzdelem során — legalább is Amerikában. — Bűn és gonoszság honol a vüágonmondotta Reagan elnök választási kortesbeszédében - és büszkék vagyunk rá, mert megadatott nekünk, hogy a Szentírás és az Ür Jézus segítségével ez ellen minden erőnkkel harcoljunk. — Nem szólva attól a korszakalkotó megállapításról, miszerint bűn és gonoszság honol a világon, - Reagan elnök nyilvánvalóan megfeledkezik róla, hogy amikor a nazaréti Jézus Krisztus szövetségésének kiáltja ki magát, megsérti az amerikai alkotmányt. S a Szentírás, amelyre hivatkozik, semmiképpen sem képezi az ország összes vallásának alapját. Mert az ország alkotmánya szerint az Egyesült Államokban, bármely vallás gyakorlására mindenkinek egyenlő joga van. Sőt az Unió alapító ősei nagyon bölcsen lefektették, hogy törvényellenes bármely vallásnak előjogot biztosítani másikkal szemben. Ez pedig mindmáig érvényben van, még a választási küzdelmek idején is. Hosszú azoknak a politikusoknak a sora, akik a fenti törvény ellenére a vallásra hivatkoznak a választási küzdelmek során s közöttük, az elnöktől lefelé, nagyon is ismert, illusztris személyiségek vannak. Itt van mindjárt John J. O'Connor newyorki érsek, aki minden további nélkül,egyszerűen kijelenti: — Egy jó katolikus nem egyeztetheti össze lelkiismeretével, hogy olyan jelöltre szavazzon, aki a terhesség megszakítása mellett tör lándzsát. - Szeretném tudni, hogy a megértést és békességet hirdető főpásztor szemében, melyik báránykája számít rossz katolikusnak. Ez mindenképpen vakmerő beavatkozás a választási küzdelembe, még akkor is, ha azt reverendában ésbíborosi kalapban hirdetik. Vagy vegyük a demokraták olasz származású alelnök-jelöltjét,Geraldine Ferrarot, aki egyszerűen kijelenti, hogy Ronald Reagan nem jó keresztény. Kíváncsi vagyok Jiol vagyon az megírva, hogy az Egyesült Államok elnökének jó kereszténynek kell lennie. Ferraro asszony ezzel a kijelentésével tudatosan megsérti annak az országnak az alkotmányát, amelynek egyik fontos vezető pozíciójáért annyira áhítozik, amikor a kereszténységet, mint egy conditio sine qua non-t fűzi bele választási tirádáibaMrs. Ferraro szerint ugyanis a zsidók, mohamedánok, buddhisták és felekezetnélkiiliek másodrangú állampolgárok, mert nem ke resztények. Mindenkinek kizárólagos joga Istenben hinni (vagy legalább is azt állítania, hogy hisz). De hová is jutunk, ha minden politikus mellényzsebében magával viszi a saját privát istenét a szónoki emelvényre és ellenfelének szemére veti : — az én Istenem jobb, mint a tiéd. — Igaz, hogy az amerikai népet hidegen hagyja, ha az egész világ az amerikai választási hadjáratot, ületve a konfettis, lampionos, papircüinderes pártkongresszusokat nevetséges cirkusznak tartja, de elvégre ez az ország az amerikaiaké, ahol a választási küzdelmeket úgy rendezik, ahogyan az nekik tetszik. Nem közömbös viszont az ország polgárai számára, ha a politikusok érvényesülési versengésükben alkotmányellenesen harcolnak egyéni, ületve vallási csoportok szavazataiért, miáltal odáig süllyednek, hogy mindenkit, akinek más a meggyőződése azt személyes vallási okokra hivatkozással rágalmaznak és ócsárolnak. Mind a második kormányzási időszakra készülő elnöknek, mind alelnökjelölt ellenfelének, de első sorban a „kereszt emberének" tudniuk kellene, hogy az általuk annyira elismert és tisztelt Szentírás Tíz parancsolatában meg van vüágosan írva: - Urad Istened nevét ne ejtsd ki hiába, mert az Ur nem hagyja büntetlenül azt, aki nevét hiába használja. — A fentemlített uraságok (és a hölgy) nem csak Isten nevét profanizálják saját érdekükben, öntelt választási szólamaikkal, hanem az ország alkotmányát és törvényeit is megsértik. Ez a törvény pedig egészen egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy egyetlen vallást sem szabad .jobbnak" minősíteni a másiknál. Nekünk még élénken él emlékezetünkben a „magyarok Istene", amely természetesen nagyobb és dicsőbb volt, mint - mondjuk - az oláhé vagy tóté... Aztán nagyon is jól emlékezünk az anyaszentegyházra, a „szent jobb"-ra, aztán az ártatlan kis betlehemesekre, akik a kis jézuskát cipelték a jászolban, közben jól elverték a zsidó gyerekeket, mert ugyebár arra tanították őket, hogy az a jó keresztény, aki veri a zsidót. E tanításoknak pedig már természetes következményei voltak a zsidótörvények, a „keresztény magyar üzlec", majd a szomorú vég Kún Páterrel, aki papi ornátusban hatalmas kereszttel a nyakában, de árpádsávos nyüas karszallaggal és géppisztollyal az övében sajátkezűleggyükoita a zsidókat annak a Nazarétinek nevében es küldetésében, aki szeretet és békességet hirdetett a földön. Ezért nem szabad sem vallást, sem Istent politikai célra felhasználni, mert a vallási terror intő jel kell, hogy legyen az Egyesült Államok számára is, amelynek szerencsére, üyen megpróbáltatásban eddig még nem volt része. 23:1$ Loden of Austria FACTORY SHOWROOM The only place in the U.S.A. specializing in a large variety of styles for ladies and men in quality Loden coats, capes and jackets. Made to order and Loden material by the yard also available. 155 West 72nd Street, 5th floor New York, N Y. 10023 (212) 362-7443 appointment ‘only
