Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)

1984-09-26 / 13. szám

4 NEWYORKI FIGYELŐ 1984 szeptember 26. ftAHÁN KÁLMÁN ROVATA MAGYAR-ZSIDÓ HÍRESSÉGEK AMERIKA BOLTOZATÁN AZ építészet világhírű újító művésze I. Legenda-e, vagy az örökös zsidó ván­dorsorsra jellemző szimbólum ? Ki tudja ? Mindenesetre figyelmeztetőül hangzik: Egy kis hajótörött csoport, didereg­ve, kimerültén, parányi szárazföldön találta magát. Remélték, hogy megmenekültek... Később sikerült tüzet csiholniok s valami eledel után nézni, amikor a kis „sziget" a víz alá merült: az apró menedékhely gigan­tikus alvó viziszörnyetegnek bizonyult. A leviatán hátát égetni kezdte a parázs... A mese nemcsak kollektiv, de egyéni formában is hivatott lenne gondolkodásra késztetni a kényszer-szétszóratásra kiválasz­tott népet. ARCULCSAPÁS, AMELY FORTUNA SZEKERÉRE ÜLTET Amíg azonban nagyobb közösségek esetében, hosszú távon, a szárazföldnek tűnő, alvó szörnyeteg alámerülése tömeg­pusztulást eredményez, kivételes egyének­nek, Fortuna kegyeltjeinek szerencséjévé válhatik, még akkor is, ha Ábrahám-ivadék voltuk ellenére, valamilyen érdekből hátat fordítottak felekezetűknek. Azért haszná­lom a FELEKEZET szót, mert fajukból sokíziglen sem lehetséges kiválniok. A mi­énk maradnak, akarva-nem akarva. Kell-e eklatánsabb példa, mint az élenjáró zsidó­faló Imrédy Béla, a becstelen múltú,vész­­korszakbeli magyar miniszterelnök, akinek csak dédanyja volt fajtánkbeli ? A kifürkészhetetlen sors azonban, nem ritkán, ironikus módon, ellentmondás­­szerűen hangzó, e g y é n i sorsokat pro­dukál: a hitehagyott éppen zsidóságának köszönheti a szerencse istennője csókját — helyesebben egy arculcsapásnak... Hasonló a Pécsett, egy tekintélyes zsidó orvos fia­ként világrajött és 79 éves korában,1981. július 1-én Manhattan keleti részének lu­xuslakásában elhúnyt Breuer Marcel, világ­­viszonylatban is hírneves építészmérnök esete, akinek hamvai katholikus temetőben porladnak. AZ IRIGYSÉG SZÜLTE ZSIDÓGYŰLÖLET Az ellentmondás ott jelentkezik,hogy a 35 éves Breuer Lajos alias Marcel, Nyu­­gateurópában már jónevű újító-építész tag­­felvételi kérelmét a budapesti Mérnöki Ka­mara megtagadta. Ez még 1934-ben történt, tehát a Szálasi-rendszert, sőt a hír­hedt zsidótörvényeket megelőzően. A hát­térben a fasizálódó szülőföldjén mestersé­gesen szított zsidóellenes közhangulat meg szakmai irigység is jelentős szerepet ját­szott. Tehát zsidó és sikeres volta miatt kényszerült elhagyni Magyarországot, ami­kor hittestvérei még csak szórványosan esz­méltek rá a fejük felett lebegő Damokles­­kard halálos veszélyére... A pécsi zsidó or­vos Amerikában jóval később kereszténnyé vált világhírű fia - zsidó származása miatt kényszerült új hazát keresni — Columbus földjén. Másrészt, tehetségét, minden akadá­lyon túlvergődő akaraterejét és kivételes karrierjét — zsidó vérének köszönhette. No de ne vágunk a dolgok elébe. Kövessük a kronologikus sorrendet. BREUER MARCEL-LAJOS PÉCSRŐL BÉCSBE JUT A 22 ÉVES ÚJÍTÓ-TANÁR NEVEL ÉS ALKOT Breuer Marcel a lak- és irodaberende­zési művészetet választotta szakhivatásul és teljesen azonosította magát a képzőmű­vészeti oktatást szinte forradalmasító, új­­stilusú iskola szellemével.. Nem csak elmé­letet oktatott, de gyakorlati képesítést is nyújtott diákjainak.Művészmestereket kép­zett. Az iskolát, a kor szükségleteinek meg­felelően üzlettel is egybekapcsolta: a megrendelőknek mindennemű berendezést szállítottak. A Master of Arts diplomát 1924-ben szerezte meg. Gropius nyomban kinevezte igen tehetséges tanítványát a kárpitos rész­leg vezetőjévé. A 22 éves Breuer kiválóan állta meg helyét., több újítást is bevezetett és kereskedelmi érzéke is eredményesnek bizonyult. Amikor már minden nagyszerűen ment, a weimari, konzervatív városvezető­ség gátló rendelkezései folytán, a Bauhaus­­főiskola, 1925 folyamán kénytelen volt a szabadabb elvű Dessauba, évek múltán pe­dig onnan Berlinbe áthelyezni székhelyét. A KEZDET: PRAKTIKUSABB SZÉKEK ÉS - KERÉKPÁROK A dessaui művészeti iskolahálózat modern stílusú falai, főleg pedig belső be­rendezései, bútorzata, nagyrészt Breuer ter­vei és vezetése alatt valósultak meg. Dessau­­ban, amely egyébként Moses Mendelssohn, a 18. század nagy zsidó, korszerűsítő vallás­bölcselője szülővárosaként is híres, — vásá­rolta meg Breuer első kerékpárját, amellyel kapcsolatosan legendák keringtek. Teljesen átépítette ülését, kényelmesebb kormányt tervezett, az egész vázat praktikusabbá tet­te. A rekordidő alatt tető alá hozott des­saui, új Bauhaus megnyitása után Breuer megmaradt a kárpitos tanfolyamok vezető­jének. Ott tervezte és valósította meg a haj­lított acélcsöves, korszerűbb karfájú széket és karosszéket. 1933-35 között sikeresen kísérletezett aluminium és furnir székekkel is, — de már Londonban. A BEÉPÍTETT KONYHA ÉS CÉLSZERŰBB BÚTOROK ATYJA Breuer azonban ennél sokkal többre érezte magát hivatottnak. Már 1928-tól önálló építészeti irodát is vezetett, pionír munkát végzett az előregyártott részekből álló épületek megvalósítása terén. Hasonló­képpen előfutára volt a beton épületek al­kotásának is. Később Breuer valósította meg az első beépített konyhát. Az ő elgon­dolása volt az első összerakható, egy-szoba modul bútorok terve. Hitler uralomjutása küszöbén, 1931- ben annyira romlottak a gazdasági viszo­nyok Németországban, főleg az építészeti szakmában, hogy az üzleti ág további vi­rágzására nem kínálkozott alkalom. A poli­tikai légkör is egyre aggasztóbbá vált. Ván­dorútra indult, — széjjelnézni. A NEMZETKÖZI VÁSÁR PÁLYADÍJNYERTESE ÉS - A POFON 1934-ben hazalátogatott. Szeretett volna Pesten letelepedni. A híressé vált, új­szerű Bauhaus-mozgalom mestereként érke­zett Budapestre, két, szintén jónevű kollé­gájával: Fischer József és Molnár Ferenc építészekkel, akikkel együtt megnyerte a Budapesti Nemzetközi Vásár építésének pályázatát. Mint már fentebb említettük, a Mérnöki Kamara irigy irányítói elutasító határozatukkal megnyitották előtte - Bu­dapest helyett — az Újvilág korlátlan lehe­tőségeit. Az önérzetében mélyen megbántott Breuer vándorútja nem vezetett egyenesen Amerikába. Londonban, 1935-ben társult egy helyi építésszel, miután körülnézett Spanyolországban, Marokkóban, Svájcban, Görögországban és másutt. Dr. Breuer Jakab és Kan Franciska második gyermeke 1902 május 21-én jött a világra a Dunántúl legjelentősebb kultúrális és gazdasági központjában, amely 1788-ig makacsul tiltotta zsidók ottani letelepedé­sét, majd azután is még sokáig megnehezí­tette. Holott fellendülését nagyrészben a kis létszámú, nehezen tűrt, de hazafias zsi­dó lakosságnak köszönhette. Ez — mint tudjuk - nem képezett elszigetelt jelen­séget. A kis Breuer Lajos, mint testvérei, a fiatalon elhúnyt Sándor, valamint Hermina, polgári kényelemben nevelkedett. A ké­sőbbi Marcel 18 éves korában, 1920-ban érettségizett a pécsi Magyar Királyi Főreál­iskolában s még ugyanazon évben, kora ősszel beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. A BAUHAUS-MOZGALOM IFJÚ TEHETSÉGE Már középiskolai évei alatt sokat sportolt: nyáron úszott, teniszezett, télen korcsolyázott, sizett. Igazi hobby-ját azon­ban a rajzolás, festés és szobrászat képezte. Főiskolai tanulmányai során azonban főleg gyakorlati tevékenységgel töltötte szabad idejét. Az osztrák fővárosban egy bútorter­vezési vállalatnál nyert alkalmazást napi né­hány órára. Ott alapozta meg életpályája el­ső szakaszának sikerét: korszerűbb, prakti­kusabb ülőbútorok tervezését. Breuer Lajos-Marcel munkahelyén ér­tesült először a már 1919 óta a németor­szági Weimarban működő, újstilusú Bau­haus alkotóművészeti főiskoláról, amely­nek élén a nagynevű Walter Gropius építőművész tanár állott. Breuer megfon­tolt elhatározással Weimarban termett.Gro­­pius tárt karokkal fogadta tanítványul. ANGLIAI SIKEREK UTÁN - AMERIKÁBAN Londonban egy nagy bútorgyártó cég forgalomba hozta alumíniumból és furnér­ból készült könnyű-bútor előállítására vo­natkozó tervei alapján gyártott berendezési tárgyakat. Bristol, a hatalmas angliai kikö­tőváros új központja felépítési tervpályá­zatát szintén Breuer Marcel nyerte el és va­lósította meg, ami nem volt kis teljesít­mény főleg egy idegen részéről. Közben Gropius, Breuer mestere szintén menekülni kényszerült Hitler elől. Ott kellett hagynia Bauhaus iskoláját és mozgalmát. Az Egyesült Államok szívesen fogadta be. 1937-ben már a híres massa­­chusettsi Harvard- egyetem Graduate School of Design vezetője. A HARVARD UNIVERSITY TANÁRA Gropius addig sürgette volt tanítvá­nyát, amíg Breuer még abban az évben partra szállt New Yorkban. Tanári állást kapott az Egyetem építészeti fakultásán. Kilenc éven át megbecsült oktatási feladat­nak tett eleget. Párhuzamosan, Gropius-szal társasvi­szonyban, szabad óráikban négy éven át magángyakorlatot is folytatott. Építészeti irodát vezettek. Közös munkájuk nagyon sikeres volt. Ezekről, valamint közel négy évtize­den át világviszonylatban is élenjáró, ame­rikai építőművészi pályafutásáról legköze­lebb kívánok megemlékezni.

Next

/
Thumbnails
Contents