Newyorki Figyelő, 1984 (9. évfolyam, 1-16. szám)
1984-09-11 / 12. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 3 1984. szeptember 11. Sajtószemle A MAGYAR ZSIDÓSÁG TÉMÁI RÁDIÓBAN ÉS TELEVÍZIÓBAN ASKENÁZI ERVIN: KOMPUTER JÁTÉKOK A KESERŰ VÉGTELENSÉGIG Még a legbecsületesebb törvény-tisztelő polgár is álmodik olykor ilyet: lángokban áll az adóhivatal s bennégnek az akták. Elsősorban természetesen az ő személyes aktái, adótartozásával. Ma már nincsen tűzre szükség ilyen drasztikus változások előidézésére. Ma elméletileg elegendő egy házikomputer, az adóhivatal komputerhálózata jelszavának megszerzése és az ott tárolt adatok törlése. Itt a vége, fuss el véle — nincs többé adótartozás. Bár ilyen veszélyek fennállnak, korrunk élete mégsem képzelhető el a technika e vívmánya nélkül. Mert a komputerek olyan fontos szerepet töltenek be, hogy nagyvállalatok, katonai hatóságok és kormmányok már tartalék komputereket is működtetnek arra az esetre, ha a hivatalos adattárolóval valami történnék. Hála e gondolkozó agyaknak, ma már mindenről létezik pontos információ: a tőzsde árfolyamról, illetve annak prognózisáról, a bankok hitelügyleteiről, illetve az ügyfelek bonitásáról, a hitelkártya tulajdonosok adósságairól, illetve fizetésmoráljáról Komputerekbe tárolják továbbá a statisztikai hivatalok adatait, a polgárok priuszát és az egész világ meteorologiai intézeteinek jelentéseit. Az információs adatok tömegét természetesen lehetetlenség tovább felsorolni, mert már azok maguk könyveket töltenének meg. Ez minden munkamegtakarítást jelent és a dolgok leegyszerűsítését szolgálja, amiből mindenkinek csak haszna lehet. Áldás, hogy elérkezett a komputer korszaka. Hová is jutnánk, ha még mindig kartotékokban lennénk kénytelenek kutatni, vagy számtalan levelezéssel és telefonhívással kellene a szükséges adatokat beszereznünk, így beszélnek azok, akik a mindennapi életünkbe való behatolást rokonszenvessé akarják tenni. S bizonyosan hasztalan vesződtség lenne az adatszakembereket és komputerzseniket figyelmeztetni, hogy mi még szívesen megtartanánk magunknak egy kis magánéletet, azzal, hogy magánügyeinkhez senkinek semmi köze sincs.- Aki 65 évvel ezelőtt születettem tartozik közénk ! — mondja Charles Lecht, a híres komputer szakértő. — Elvégre kisdiákok manapság az iskolában komputerrel játszanak, sőt gyakran jobban ismerik a gondolkodó agyat, vagy a számítógépet, mint saját kézírásukat. A felsőiskolások pedig jobban kezelik házikonputerjüket, mint mi egykor a körzőt és vonalzót a mértanórán. — így ma az Egyesült Államok lakásaiban mintegy 600.000 házikomputert tartanak számon, az ország iskolái pedig vagy 100.000 házikomputerrel rendelkeznek. Ez bizony csak hasznára válhatik ennek a gazdasági ágnak és a munkapiacnak — mondhatná az ember. Hány családnak az kenyeret ez az üzlet és mennyivel gyarapítja az ország termelékenységét! * Csakhogy e korral való haladásnak meg vannak az árnyoldalai is, mégpedig illetékteleneknek a komputerrel való visszaélése, azaz jogtalanul betekintést nyerni a tárolt adatokba, illetve azok titkaiba. Ez pedig szomorú valósággá vált. Mert egy kis próbálgatással, egy adag hozzáértéssel és egy kis vagánysággal, „be lehet törni" a komputer-rendszerbe és az adatbankot úgy „meg lehet fúrni", akárcsak egy páncélszekrényt. Ilyen művelettel pedig ezek a jópipák a legnagyobb zavart idézhetik elő. Nagy örömmel jelentjük a NEWYORKI FIGYELŐ olvasótáborának, hogy Askenázi Ervin barátunk csatlakozott lapunk illusztris munkatársainak gárdájához. Szines írásait olvasóink bizonyára élvezni fogják. Mindössze egy úgynevezett „modem "-et kell beszerezni, ami száz dollárba kerül. Ez a készülék egy idegen komputer adatait a telefonvezetéken keresztül elektronikus impulzusokká alakítja át, miáltal az adatok a házikomputerbe betáplálhatók. Dyenformán amatörök százezrei juthatnak a legbizalmasabb információkhoz, akár szórakozásból, akár azoknak bűnös célokra való felhasználása végett. S ezek nem holmi rémképek, mert ez a manipuláció már javában folyik. így egy fiatalember házikomputerének segítségével behatolt a Columbia-egyetem rákkutató intézetének főkomputeijébe és a paciensek kezelési programmját, valamint azok adatait megváltoztatta. A kórház igazgatóságának eddig még nem sikerült az okozott kár mértékét megállapítani. Miután az eset nyilvánosságra került, a különböző nagyvállalatok sorra jelentették illetéktelen elemeknek a komputerjük - ba való beavatkozását. Fiatal komputerrajongók minden további nélkül bevallották, hogy valósággal sportot űztek,amikor egymással versengtek, hogy ki tud több komputeijelszót kinyomozni és megszerezni. Többnyire próbálgatásokkal, azaz türelmes kísérletezésekkel sikerül nekik az idegen komputer „kulcsát" elorozni. E komputer-csínyek során nemcsak a nagyvállalatok tárolt adatait változtatták meg, hanem számos esetben azokat véglegesen törölték, amivel tetemes károkat okoztak. Az adatok újbóL való felfektetésének, illetve a komputerek újraprogrammozásának költségeit évi háromszáz millió dollárra becsülik. A nyomozások során megállapították,, hogy szerte az országban szabályos „piacok" és csereközpontok" működnek, amelyeknél a komputer-játékosok a szükséges jelszavakat, amelyekkel a különböző komputerrendszerekbe behatolhatnak, egymással kicserélik. Mindez balga - bár eléggé költséges— diákcsínynek tűnhetik. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk a dolgot, akkor még a technikailag laikus személy számára is világos, hogy ezek a Játékosok" olyan illetéktelen információkra tehetnek szert, amelyek adatlopáshoz, adócsaláshoz, ipari kémkedéshez, sikkasztáshoz és zsaroláshoz vezethetnek. Mert amíg a „techno-mániások " számára egyszerű szórakozást jelent az elektronikus agy „eszén túljárni", addig az a gazdasági bűnözőnek kiváló munkalehetőséget nyújt a zavarosban való halászásra. Nem szabad továbbá megfeledkezni, hogy milyen súlyos következményekkel járhat a polgár legintimebb magánügyeinek legrészletesebb ismerete. S ami az egészben a legrosszabb,az illető nem is sejthetijiogy milyen információkat szerzett róla egy ismeretlen valaki. Az embernek csak úgy borsódzik a háta, ha elképzeli mindenkinek mindenkiről való átvilágítását. Hogy a fenti aggodalmak nem vészmadarak túlzásai, azt a legjobban a nemrég bemutatott WAR GAMES című film bizonyítja. A filmben egy diák komputer-játéka során becsempészte magát az Egyesült Államok honvédelmi minisztériumának központi komputerébe, ami csaknem a harmadik — és minden bizonnyal az utolsó — világháború kitöréséhez vezetett. Az utolsó pillanatban végül is sikerül elhárítani az apokalipszist. A szövegíró fantáziája ? Sajnos nem, mert mint a fentiekből láthatjuk, nag^onJsJchetséges;____>_____i^____ A magyar zsidóság történetének és a vészkorszaknak témája újabban erőteljesen foglalkoztatja nemcsak az irodalmi és tudományos sajtót, de a hírközlő szerveket is. Az érdeklődésben és a nyilvánosság felvilágosításában igen fontos szerepet vállalt most a magyaroreszági televízió és rádió egyik oldalról, valamint a Szabad Európa Rádió a másik oldalról. Ismeretes, hogy dr. Braham profeszszor ezévben gyakorta volt külföldön, ahol előadások között időt szakított magának televíziós és rádió-inteijuk, valamint tudományos megnyilvánulások számára is. így a budapesti Kossuth Rádió május 13. napján kerekasztal-konferenciát tartott a vészkorszak témakörében, aminek Braham doktor előadója volt. Ugyanekkor a magyar televízió is A HÉT című adásában szólaltatta meg Braham professzort. Még március 18-án hangzott el a Szabad Európa OPEN WINDOW című programijában Braham előadása a vészkorszakkal kapcsolatosan. A WILLIAMSBURGHI BIKUR CHOLIM INTÉZMÉNY TEVÉKENYSÉGÉRŐL Lapunkban több ízben megemlékeztünk a szigorúan vallásos, odaadó williamsburghi hölgyekből álló Bikur Cholim Leanije Eretz Yisrael nevű jótékony egyesületről, amely Berger Márta vezetésével fejtiki áldásos működését. A Jewish Press július 20.-i száma érdekes, megható levelet közöl egy haifai rabbi-olvasó tollából, aki a rászorulókat meglátogatja és az Egyesület által segélyezettektől hallgatja az áldásokat a jótékony hölgyek felé. Az intézmény szeptember 23-án, vasárnap este 7.30 órai kezdettel tartja szokásos évi összejövetelét a Beth Rachel helyiségeiben, 125 Heyward Street, Brooklyn, N.Y. 11211. alatt. Olvasóink figyelmét felhívjuk a nemescélú egyesület működésére és kérjük, hogy megjelenésükkel és adományaikkal támogassák az intézmény zavartalan működésének folytatását. A Pentagon felháborodott katonai vezetői erélyesen tiltakoztak Alexander Haig volt külügyminiszternél, aki a bemutató filmvállalat igazgatósági tagja, amiért a filmet bemutatták. A tiltakozásokra az illusztria tábornok-diplomata így válaszolt: - A film története nem valószínű ugyan, de nem is lehetetlen. — Ez a válasz pedig mindennél többet mond. A Szabad Európa Rádió most intenziven foglalkozik a magyar zsidóság sorskérdéseivel és ezen célkitűzése keretében most Hevesi G. Alan, New York Állam kongresszusa vezető tagját interjúvolta meg az utóbbi által létesített East European Heritage Foundation működésével kapcsolatban, amely tudvalevőleg a Dohány utcai zsinagóga helyreállítását és a magyarországi zsidó temetők rendbehozását tűzte ki céljául. Az is ismeretes, hogy Hevesi unokája dr. Hevesi Simonnak, a Dohány utcai templom híres főrabbijának. A Szabad Európa Rádió a Hevesi-interjú keretében meghallgatta dr. Farkas Ervint is, aki a Magyar Zsidók Világszövetsége munkáját, a tetőszervezet legújabban történt újjászervezését és a Világszövetségnek a Hevesi-Alapítvánnyal való együttműködését ismertette. A rádióközvetítés időpontjáról a Szabad Európa müncheni központja fog értesítést adni, amit olvasóinkkal közölni fogunk. VLADIMIR HORUNZHY A Jazz World Index egyik legutóbbi száma érdekes ismertetést közöl Vladimir Horunzhy szovjet emigráns zeneszerző, rendező és zeneművészről, aki 1980-ban érkezett Amerikába Keleteurópából. A rendkívüli tehetségű művész 1977-ben a Szovjetunióból Magyarországra költözött, ahol magyar leányt vett el feleségül és az ukrán TV-ben és rádiózenekarban megkezdett karmesteri tevékenységét a magyar rádió- és televízióban folytatta. Sok TV-előadást rendezett és vezényelt. Vezető keleteurópai jazz-zeneszerzők ismert tolmácsolója lett. A Szovjetunióban a legjobb jazz-zongoristának tartották. Már 12 éves korában első díjat nyert az ukrán ifjú zeneszerzők versenyén. A nagy tehetségű zenész most New Yorkban él és rendezvényeken való fellépésekre vállalkozik. Címe: 140-77 Burden Crescent, Briarwood, N.Y. 11435, telefonszáma: (212) 657-3965. puterén az előadás végén ? — Ugyebár, hölgyeim és uraim, müyen sajátságos, furcsa játékot láttak ? A tanulság belőle, hogy ne játsszunk ! - Merjük remélni, hogy a film figyelmeztetése sem a házi komputer-játékosok, sem pedig politikusok számára nem jött későn. TERJESSZE LAPUNKAT! .PÜSKI - CORVIN! 5 HUNGARIAN BOOKS and RECORDS ^ S I I 251 East 82nd str.New York N.Y.10028 I TELEFON: 212 - 879-8893 734-3848 SOKEZER MAGYAR KÖNYV, UJSAO g hanglemez; hangszalag, irka c S BEFIZETÉS í Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben POSTÁN IS SZÁLLÍTUNK - KÉRJEN KATALÓGUST. Mert mi is jelenik meg a vásznon A HÁBORÚS JÁTÉKOK című film kom[
