Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)
1983-05-09 / 7. szám
NEWYORKI FIGYELŐ 6 IZRAEL ÉS A GALUT ZSIDÓSÁGA 1983 április 10-én, a Torontoi Magyar Zsidók Egyesülete által megrendezett Izrael Napon ' elmondotta DR. NÁDASI ISTVÁN Izrael és a Galut zsidósága témájának a polihisztor Koestler Arthur halála ad különös aktualitást A Budapesten született és világhírre szert tett Koestler, aki a politikai tudományoktól a szépirodalomig, a teológiától a filozófiáig mindenütt otthagyta kézjegyét s aki még a második világháború előtt megjelent SÖTÉTSÉG DÉLBEN című ragyogó müvében leplezte le a sztálinista kommunizmust, - egyik, még 1955- ben megjelent tanulmányában azt fejtegette, hogy a galutban élő zsidóságnak csak két választása van: vagy beolvad a környező országokba, eltűnik az asszimiláció sodrában és megszűnik, mint zsidóság, - vagy Izraelbe vándorol és annak állampolgárságát veszi fel. Koestler nyilván ott tévedett, amikor azt feltételezte, hogy zsidóság és cionizmus két különálló fogalom. Ez ellene szól a zsidóság örök tradíciójának. Igaz, hogy a cionizmus fogalmát Herzl telítette meg politikai tartalommal, mégis mi, a világ zsidósága szemünket mindig Jeruzsálem felé szegeztük. Lösonó hábó Bö-Jerusolajim. S minket már nem lehet többé az anticionisták mákonyával etetni. Míg Koestler tévedése kétségkívül jóhiszemű, Arafaték sunyi tétele, hogy nekik a zsidóság ellen semmi kifogásuk sincs,csak a cionistákat gyűlölik, -kifejezetten rosszhiszemű. Gondoljunk a világ zsidósága ellen elkövetett terrorista cselekményeikre. Igen, volt egy korszak a 19. század végén és a 20. század elején, amikor az anti-cionisták, sokan magyarok is ebbe a kategóriába estek, - arról álmodoztak, hogy a „civilizáció előrehaladásával" az úgynevezett zsidó kérdés teljesen meg fog szűnni. A liberalizmus délibábjában tetszelgő deliriumos asszimilánsokat a történelem szörnyű valósága seperte el. A század eleji orosz pogromok idején többen még azzal áltatták magukat, hogy az orosz barbarizmus korszakát majd a munkásosztály forradalma fogja végleg elseperni. Ma már látjuk, milyen eredménnyel. Mi, akik a sors különös kegyelméből a vészkorszakot valahogyan átvészeltük, sem mi, sen utódaink, sem azok, akik távoli földrészeken siratják hozzátartozóik elpusztulását, már nem vagyunk hajlandók többé a „civilizáció előrehaladásáról" szóló Grimm mesében hinni. Mi saját szemünkkel láttuk, hogy Goethe, Beethoven, Mozart, Schubert, Schiller Németországa, a civilizáció úgynevezett fellegvára, hogy hódolt be az antiszemitizmusnak. És itt érdemes eltűnődni a világhírű torontoi teológus professzornak, dr. Emil Fackenheimnek a tanításán, aki a VÉSZKORSZAK ÉS IZRAEL című kitűnő tanulmányában világít rá arra, hogy - a németek -hiszen ő jól ismerte őket - nem azért lettek antiszemiták, mert fajvédők voltak, hanem azért voltak fajvédők, mert szivük gyökeréig antiszemiták voltak. - Más szóval az árja faj tisztaság őrült eszméje kitűnően beleillett antiszemita érzés- és gondolatviláguk rendszerébe. Az antiszemitizmus volt a bacillushordozó, amelyen keresztül tudták megfertőzni a megszállott országokat is, az árja fajtisztaság gondolatával s olyan helyeken is sikert arattak,mint a Vichy-i kormány Franciaországa, ahol a teuton, árja fajtisztasággal nevetséges lett volna lelkesedést kiváltani a gall franciákból. Ezért is van igaza Moshe Davis-nak, a jeruzsálemiHéber Egyetem professzorának, amikor a VILÁG ZSIDÓSÁGA ÉS IZRAEL című remek tanulmányában arról a szimbiózisról ír, ami a Galut zsidósága és Izrael között létezik. Én úgy érzem, Davis tanár akaratlanul is Koestlert cáfolja, amikor arról tanúskodik, hogy - Izrael és a Galut zsidósága egy és oszthatatlan, mert - saját kifejezését használva - Izrael benne él minden zsidóban, akkor is, ha a zsidóságnak egy része nem is él Izraelben. — Valóban, ez a „bennünk élő Izrael~ gyújtotta fel a Galutban élő zsidóság öntudatát, vágyait, reményeit, emberségének örök mécsesét. Ma is élénken él bennem az, ahogy 1948-ban a budapesti Síp utcai Hitközség épületében izgulva hallgattuk a második szentély lerombolása óta végre megalakult első zsidó állam megszületéséről szóló híreket, hogy ott szerény képességeink szerint áldozhassunk az új ország oltárán. Ezzel a „bennünk élő Izraellel~ 1957-ben már szabad országban csikorgathattuk fogainkat, az 1956-os háborúval kapcsolatos Dulles-i politika esztelensége ellen. De továbbmenőleg, közvetlenül a hatnapos háború után, 1967-ben már a jeruzsálemi úton önkezünkkel tapogathattuk meg a zsákmányként elfogott, elszórtan heverő arab lövegeket. Majd még a 73-as Jóm Kipur-i háború előtt a Dizengoff téren élvezhettük a telaavivi zsibongó élet kavalkádját, hogy végül is 1979-ben az ékszerdobozként csillogó haifai kikötőben csodálhassuk meg a tisztelgő amerikai repülőgép anyahajó, a Nimitz fedélzetén szitakötőként vibráló közel száz repülőgépet, amint a nap sugaraiban fürödve a Földközi Tenger kék hullámainak taraján, a himbálózó óriáshajóról szemünkbe szikráztak. De akik Jeruzsálemben az örök városban a Sirató Falnál nem jártak és a Templom falainak köveire meghatottan rá nem borulhattak, akik a Golán hegység felé vezető úton a Hősök Emlékművének nem áldozhattak, akik Jad Vasémnél, a Mártírok neveit könnyekkel nem áztatták, akik a karcsú alakú, finom művű Dávid tornyánál hálaadó imára kezüket nem kulcsolták,akik a jeruzsálemi múzeum műkincsei között a többezer éves Holt Tenger vidékén kiásott Tóra-tekercseket meg nem csodálták, akik a Cfát-i művész telepeken az alkotás hevületében dolgozó művészeket munkájuk közben meg nem lepték, akik a kibbucok, mosávok, a termelő szövetkezetek tagjainak dolgos munkáján keresztül a megújhodó Kanaán csodáját közvetlenül nem is láthatták, még azok is, akik csak hírből hallottak mindezekről a Galutban, mindanynyian a zsidó történelem bűvöletét, örökkévalóságát kell, hogy érezzék magukban, a kivételezettekkel együtt, akik Hebronban a Machpéla-barlangnál, az ősök sírjánál és Bethlehemben Ráchel sírjánál a zsidó történelem többezer éves nagyságát volt alkalmunk áhítattal magunkhoz ölelnünk. Most pedig a lebanoni háború után a „bennünk élő Izrael"'súlyával és felelősségével vettünk részt a diadalmas izraeli hadseregre háruló nehézségek megértéséből, miközben a TV meg az újságok képeiből ránk villantott falangista arab tömegmészárlások rémképeivel kellett nap mint nap szembenéznünk. Saul Bellow, a Nobel-dijas amerikai zsidó író UTAZÁS JERUZSÁLEMBE ÉS VISSZA című kitűnő művében bámulattal ír a csodálatos szépségű Jeruzsálemről, a szivárvány színeiben pompázó, ózonnal itatott patinás városról és a Talmudot idézi, amely szerint, amikor a Mindenható a világot megteremtette, a természet szépségeire 10 egységet adományozott és ebből a 10 egységből 9 egység Jeruzsálemre esett, míg a világ többi részének együttesen egy egység jutott. Bellow büszkén említi meg azt is, hogy tiszta időben a jeruzsálemi hegyek ormáról a szemlélő tekintete a Holt-tengerig tud lesiklani. De nekünk, a sors kegyelméből, nemcsak a tekintetünk siklott le a mélyen, a tenger színe alatt fekvő Holttenger felé, de valóságban is ott lebegtünk a sós víz tetején fürödve, testetlenül, mintha a víz felületén súlytalanságunkkal az archimedesi törvényt akarnák igaz ölni,vagy talán éppen megcáfolni, hiszen minden olyan valószínűtlennek tetszett. A bennem élő Izraelt az aranyszívű és aranyszájú debreceni főrabbi, dr. Schlesinger Sámuel plántálta belém, akivel a Csehországban élő, öregedő édesanyjánál, Sahiban, az egykori Ipolyságon, volt alkalmam egy nyári szünidőt eltölteni, az orosz aknamezőkön később elpusztult, szegény Feri bátyámmal együtt. Első dolga volt Schlesingernek, hogy betoborozott bennünket chalucként a Csehszlovákiában akkor szabadon működött cionista szervezet be. Még ma is emlékszem, ahogyan u lobogó tábortűz mellett az Ipolyság körüli halmokon vert sátraink előtt, hajnalokig vitatkoztunk a zsidóság sorsáról, a cionizmus jövőjéről, miközben az éjjeli őr a völgy mélyéből feltörő síri hangon így deklamált:- Emberek, éjfélt ütött az óra, tűzre, vízre vigyázzatok ! -Ott, a hulló harmat leszálltáig tartó beszélgetéseink során ivódtak belém a Ros Hagdud, a csapat parancsnokának vádoló szavai: ' SPECIALIZING IN US. AND AUSTRALIAN OIL AND GAS COMPANIES PENNY STOCKS ARE GAINING RESPECT |Oa B. FELSENFELD Members New York Stock Exchange 107 Northern Boulevard Great Neck, N.Y., 11021 (S16) 487-462S (21# 885-7795 - Sokan közietek, magyarországi assziműáns zsidók,nem hajlandók megérteni, hogy egyedül Dávid csillaga vezérelhet ki benneteket az antiszemita kutyaszorítóból, a numerus claususból, a fajvédők karmaiból. -Sajnos, a történelem mindenben őt igazolta. Pedig sokunk előtt derengett már akkor is, hogy az európai zsidóság számára nemsokára éjfélt üt az óra, mégis haboztunk. Igaz, hogy akadtak köztünk olyanok is, mint mintaképem és tanárom, néhai dr. Schlesinger Sámuel főrabbi úr, aki élete alkonyán, betegen elzarándokolt az akkori Palesztinába, hogy a helyszínen azonosíthassa magát Herzl tanításával:- Ha igazán akarjátok a zsidó államot, az nem álom többé! -És Schlesinger igazán akarta, mert ö látnoki módon rettegve óvta, féltette, figyelmeztette hitsorsosait, gyülekezetének tagjait a lesben álló antiszemiták tőrbecsalásától, a végső megsemmisüléstől. Amikor tehát mi a Galutban Izrael Napot tartunk, önbecsülésünket növeljük, Izraellel együtt a „bennünk élő Israeli" is ünnepeljük, a zsidó jelen és jövő országát, amivel a jeruzsálemi Davis tanár szerint: - mi együtt élünk, lélegzünk a beteljesülésig. -Saul Bellow az 1976-ban megjelent, már idézett müvében, a galuti zsidóság szemszögéből nézve érzéseit, ugyanazzal a mélyről fakadó hangsúllyal, mint Mose Davis, így formulázza meg:- Néha úgy vélem, hogy két Izrael létezik. Az egyik, az igazi Izrael, földrajzilag jelentéktelenül kicsi ország. A másik, a lelki Izrael, egy óriási, felbecsülhetetlenül fontos ország, amely komoly szerepet van hivatva betölteni a világban és olyan mérhetetlen, mint a történelem maga és talán olyan mély is, mint amilyen mély csak egy álom lehet. — Mi, ha földrajzilag több ez er mérföldnyíre is, a messzeségből, szivvel-lélekkel egyek vagyunk ezzel a „mérhetetlen Izraellel". ________________ 1983 május 9. —" — ~ Javított, új BLUE CROSS - BLUE SHIELD biztosítási lehetőség MAJOR MEDICAL-biztosítást bele' értve, kapható csoportok részére ! Lépjen érintkezésbe ERVIN ROTH biztosítási megbízottal az alábbi lelefonszámokon: Napközben: 725-1211 Esti órákban: 241-6396 Tárgyal magyarul és oroszul is i — Corvin ] Hungárián Books and Records 1596 2. Ave., New York. N.Y. 10628 (82. és 83. Street közötti Tel: 212-879-8893 Sekeser magyar ktayv, újság, hangszalag. KKA-beflsetés. Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben.' h Postán is szállítunk — kérjen katalógust.
