Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-05-09 / 7. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 6 IZRAEL ÉS A GALUT ZSIDÓSÁGA 1983 április 10-én, a Torontoi Magyar Zsidók Egyesülete által megrendezett Izrael Napon ' elmondotta DR. NÁDASI ISTVÁN Izrael és a Galut zsidósága témájának a polihisztor Koestler Arthur halála ad kü­lönös aktualitást A Budapesten született és világhírre szert tett Koestler, aki a politikai tudományoktól a szépirodalomig, a teoló­giától a filozófiáig mindenütt otthagyta kézjegyét s aki még a második világháború előtt megjelent SÖTÉTSÉG DÉLBEN cí­mű ragyogó müvében leplezte le a sztálin­ista kommunizmust, - egyik, még 1955- ben megjelent tanulmányában azt fejteget­te, hogy a galutban élő zsidóságnak csak két választása van: vagy beolvad a környező országokba, eltűnik az asszimiláció sodrá­ban és megszűnik, mint zsidóság, - vagy Izraelbe vándorol és annak állampolgársá­gát veszi fel. Koestler nyilván ott tévedett, amikor azt feltételezte, hogy zsidóság és cionizmus két különálló fogalom. Ez ellene szól a zsi­dóság örök tradíciójának. Igaz, hogy a cion­izmus fogalmát Herzl telítette meg politikai tartalommal, mégis mi, a világ zsidósága szemünket mindig Jeruzsálem felé szegez­tük. Lösonó hábó Bö-Jerusolajim. S minket már nem lehet többé az anticionisták má­­konyával etetni. Míg Koestler tévedése két­ségkívül jóhiszemű, Arafaték sunyi tétele, hogy nekik a zsidóság ellen semmi kifogá­suk sincs,csak a cionistákat gyűlölik, -kife­jezetten rosszhiszemű. Gondoljunk a világ zsidósága ellen elkövetett terrorista cselek­ményeikre. Igen, volt egy korszak a 19. szá­zad végén és a 20. század elején, amikor az anti-cionisták, sokan magyarok is ebbe a kategóriába estek, - arról álmodoztak, hogy a „civilizáció előrehaladásával" az úgynevezett zsidó kérdés teljesen meg fog szűnni. A liberalizmus délibábjában tet­szelgő deliriumos asszimilánsokat a történe­lem szörnyű valósága seperte el. A század eleji orosz pogromok idején többen még az­zal áltatták magukat, hogy az orosz barba­rizmus korszakát majd a munkásosztály forradalma fogja végleg elseperni. Ma már látjuk, milyen eredménnyel. Mi, akik a sors különös kegyelméből a vészkorszakot valahogyan átvészeltük, sem mi, sen utódaink, sem azok, akik távoli földrészeken siratják hozzátartozóik el­pusztulását, már nem vagyunk hajlandók többé a „civilizáció előrehaladásáról" szóló Grimm mesében hinni. Mi saját szemünkkel láttuk, hogy Goethe, Beethoven, Mozart, Schubert, Schiller Németországa, a civili­záció úgynevezett fellegvára, hogy hódolt be az antiszemitizmusnak. És itt érdemes eltűnődni a világhírű torontoi teológus professzornak, dr. Emil Fackenheimnek a tanításán, aki a VÉSZ­KORSZAK ÉS IZRAEL című kitűnő ta­nulmányában világít rá arra, hogy - a né­metek -hiszen ő jól ismerte őket - nem azért lettek antiszemiták, mert fajvédők voltak, hanem azért voltak fajvédők, mert szivük gyökeréig antiszemiták voltak. - Más szóval az árja faj tisztaság őrült eszméje kitűnően beleillett antiszemita érzés- és gondolatviláguk rendszerébe. Az antisze­mitizmus volt a bacillushordozó, amelyen keresztül tudták megfertőzni a megszállott országokat is, az árja fajtisztaság gondola­tával s olyan helyeken is sikert arattak,mint a Vichy-i kormány Franciaországa, ahol a teuton, árja fajtisztasággal nevetséges lett volna lelkesedést kiváltani a gall franciák­ból. Ezért is van igaza Moshe Davis-nak, a jeruzsálemiHéber Egyetem professzorának, amikor a VILÁG ZSIDÓSÁGA ÉS IZRA­EL című remek tanulmányában arról a szimbiózisról ír, ami a Galut zsidósága és Izrael között létezik. Én úgy érzem, Davis tanár akaratlanul is Koestlert cáfolja, ami­kor arról tanúskodik, hogy - Izrael és a Galut zsidósága egy és oszthatatlan, mert - saját kifejezését használva - Izrael benne él minden zsidóban, akkor is, ha a zsidó­ságnak egy része nem is él Izraelben. — Valóban, ez a „bennünk élő Izrael~ gyújtotta fel a Galutban élő zsidóság ön­tudatát, vágyait, reményeit, emberségének örök mécsesét. Ma is élénken él bennem az, ahogy 1948-ban a budapesti Síp utcai Hit­község épületében izgulva hallgattuk a má­sodik szentély lerombolása óta végre meg­alakult első zsidó állam megszületéséről szóló híreket, hogy ott szerény képessége­ink szerint áldozhassunk az új ország oltá­rán. Ezzel a „bennünk élő Izraellel~ 1957-ben már szabad országban csikorgat­hattuk fogainkat, az 1956-os háborúval kapcsolatos Dulles-i politika esztelensége ellen. De továbbmenőleg, közvetlenül a hatnapos háború után, 1967-ben már a je­ruzsálemi úton önkezünkkel tapogathattuk meg a zsákmányként elfogott, elszórtan heverő arab lövegeket. Majd még a 73-as Jóm Kipur-i háború előtt a Dizengoff téren élvezhettük a tela­­avivi zsibongó élet kavalkádját, hogy végül is 1979-ben az ékszerdobozként csillogó haifai kikötőben csodálhassuk meg a tisz­telgő amerikai repülőgép anyahajó, a Ni­­mitz fedélzetén szitakötőként vibráló közel száz repülőgépet, amint a nap sugaraiban fürödve a Földközi Tenger kék hullámai­nak taraján, a himbálózó óriáshajóról sze­münkbe szikráztak. De akik Jeruzsálemben az örök vá­rosban a Sirató Falnál nem jártak és a Tem­plom falainak köveire meghatottan rá nem borulhattak, akik a Golán hegység felé ve­zető úton a Hősök Emlékművének nem ál­dozhattak, akik Jad Vasémnél, a Mártírok neveit könnyekkel nem áztatták, akik a karcsú alakú, finom művű Dávid tornyánál hálaadó imára kezüket nem kulcsolták,akik a jeruzsálemi múzeum műkincsei között a többezer éves Holt Tenger vidékén kiásott Tóra-tekercseket meg nem csodálták, akik a Cfát-i művész telepeken az alkotás hevü­letében dolgozó művészeket munkájuk közben meg nem lepték, akik a kibbucok, mosávok, a termelő szövetkezetek tagjai­nak dolgos munkáján keresztül a megújho­­dó Kanaán csodáját közvetlenül nem is lát­hatták, még azok is, akik csak hírből hal­lottak mindezekről a Galutban, mindany­­nyian a zsidó történelem bűvöletét, örök­kévalóságát kell, hogy érezzék magukban, a kivételezettekkel együtt, akik Hebronban a Machpéla-barlangnál, az ősök sírjánál és Bethlehemben Ráchel sírjánál a zsidó tör­ténelem többezer éves nagyságát volt alkal­munk áhítattal magunkhoz ölelnünk. Most pedig a lebanoni háború után a „bennünk élő Izrael"'súlyával és felelőssé­gével vettünk részt a diadalmas izraeli had­seregre háruló nehézségek megértéséből, miközben a TV meg az újságok képeiből ránk villantott falangista arab tömegmé­szárlások rémképeivel kellett nap mint nap szembenéznünk. Saul Bellow, a Nobel-dijas amerikai zsidó író UTAZÁS JERUZSÁLEMBE ÉS VISSZA című kitűnő művében bámulattal ír a csodálatos szépségű Jeruzsálemről, a szivárvány színeiben pompázó, ózonnal ita­tott patinás városról és a Talmudot idézi, amely szerint, amikor a Mindenható a vilá­got megteremtette, a természet szépségeire 10 egységet adományozott és ebből a 10 egységből 9 egység Jeruzsálemre esett, míg a világ többi részének együttesen egy egy­ség jutott. Bellow büszkén említi meg azt is, hogy tiszta időben a jeruzsálemi hegyek ormáról a szemlélő tekintete a Holt-tenge­rig tud lesiklani. De nekünk, a sors kegyel­méből, nemcsak a tekintetünk siklott le a mélyen, a tenger színe alatt fekvő Holt­tenger felé, de valóságban is ott lebegtünk a sós víz tetején fürödve, testetlenül, mint­ha a víz felületén súlytalanságunkkal az archimedesi törvényt akarnák igaz ölni,vagy talán éppen megcáfolni, hiszen minden olyan valószínűtlennek tetszett. A bennem élő Izraelt az aranyszívű és aranyszájú debreceni főrabbi, dr. Schle­singer Sámuel plántálta belém, akivel a Csehországban élő, öregedő édesanyjánál, Sahiban, az egykori Ipolyságon, volt alkal­mam egy nyári szünidőt eltölteni, az orosz aknamezőkön később elpusztult, szegény Feri bátyámmal együtt. Első dolga volt Schlesingernek, hogy betoborozott ben­nünket chalucként a Csehszlovákiában ak­kor szabadon működött cionista szervezet be. Még ma is emlékszem, ahogyan u lo­bogó tábortűz mellett az Ipolyság körüli halmokon vert sátraink előtt, hajnalokig vitatkoztunk a zsidóság sorsáról, a cioniz­mus jövőjéről, miközben az éjjeli őr a völgy mélyéből feltörő síri hangon így deklamált:- Emberek, éjfélt ütött az óra, tűzre, vízre vigyázzatok ! -Ott, a hulló harmat leszálltáig tartó beszélgetéseink során ivódtak belém a Ros Hagdud, a csapat parancsnokának vádoló szavai: ' SPECIALIZING IN US. AND AUSTRALIAN OIL AND GAS COMPANIES PENNY STOCKS ARE GAINING RESPECT |Oa B. FELSENFELD Members New York Stock Exchange 107 Northern Boulevard Great Neck, N.Y., 11021 (S16) 487-462S (21# 885-7795 - Sokan közietek, magyarországi assziműáns zsidók,nem hajlandók megérte­ni, hogy egyedül Dávid csillaga vezérelhet ki benneteket az antiszemita kutyaszorító­ból, a numerus claususból, a fajvédők kar­maiból. -Sajnos, a történelem mindenben őt igazolta. Pedig sokunk előtt derengett már akkor is, hogy az európai zsidóság számára nemsokára éjfélt üt az óra, mégis haboz­tunk. Igaz, hogy akadtak köztünk olyanok is, mint mintaképem és tanárom, néhai dr. Schlesinger Sámuel főrabbi úr, aki élete al­konyán, betegen elzarándokolt az akkori Palesztinába, hogy a helyszínen azonosít­hassa magát Herzl tanításával:- Ha igazán akarjátok a zsidó álla­mot, az nem álom többé! -És Schlesinger igazán akarta, mert ö látnoki módon rettegve óvta, féltette, fi­gyelmeztette hitsorsosait, gyülekezetének tagjait a lesben álló antiszemiták tőrbecsa­­lásától, a végső megsemmisüléstől. Amikor tehát mi a Galutban Izrael Napot tartunk, önbecsülésünket növeljük, Izraellel együtt a „bennünk élő Israeli" is ünnepeljük, a zsidó jelen és jövő országát, amivel a jeruzsálemi Davis tanár szerint: - mi együtt élünk, lélegzünk a beteljesülé­sig. -Saul Bellow az 1976-ban megjelent, már idézett müvében, a galuti zsidóság szemszögéből nézve érzéseit, ugyanazzal a mélyről fakadó hangsúllyal, mint Mose Da­vis, így formulázza meg:- Néha úgy vélem, hogy két Izrael létezik. Az egyik, az igazi Izrael, földrajzi­lag jelentéktelenül kicsi ország. A másik, a lelki Izrael, egy óriási, felbecsülhetetlenül fontos ország, amely komoly szerepet van hivatva betölteni a világban és olyan mér­hetetlen, mint a történelem maga és talán olyan mély is, mint amilyen mély csak egy álom lehet. — Mi, ha földrajzilag több ez er mérföld­­nyíre is, a messzeségből, szivvel-lélekkel egyek vagyunk ezzel a „mérhetetlen Izra­ellel". ________________ 1983 május 9. —" — ~ Javított, új BLUE CROSS - BLUE SHIELD biztosítási lehetőség MAJOR MEDICAL-biztosítást bele­­' értve, kapható csoportok részére ! Lépjen érintkezésbe ERVIN ROTH biztosítási megbízottal az alábbi lelefonszámokon: Napközben: 725-1211 Esti órákban: 241-6396 Tárgyal magyarul és oroszul is i — Corvin ] Hungárián Books and Records 1596 2. Ave., New York. N.Y. 10628 (82. és 83. Street közötti Tel: 212-879-8893 Sekeser magyar ktayv, újság, hangszalag. KKA-beflsetés. Látogassa meg boltunkat a new yorki magyar negyedben.' h Postán is szállítunk — kérjen katalógust.

Next

/
Thumbnails
Contents