Newyorki Figyelő, 1983 (8. évfolyam, 1-18. szám)

1983-04-15 / 6. szám

NEWYORKI FIGYELŐ 1983 április IS. FORRÁS'ESZTER (PÁRIZS): PÁRIZSI LEVEL CHIRICO - A CSEND ÉS A MAGÁNY FESTŐJE 10_________________________________________ DR. GUTMAN ARMIN: EMLÉKEZÉSEK A MÁRAMAROSI ZSIDÓSÁGRÓL A képek, mint megannyi „állókép" tükrözik a csendet és a magányt. Az ember és a táj eggyéolvad. A múlt, a görög mitoló­gia tárgyai kerülnek a jelen, az élet tükre elé. Chirico a század egyik legjelentősebb, legeredetibb festője, Görögországban szü­letett 1886-ban, olasz szülők gyermeke. A szürrealista iskola előhírnöke Dali, íves Tanguy, Ernst elődje - aki a korát megelő­ző hírnöke volt a modernizmusnak. Az em­bertelen pusztító háborúk ellen kiáltanak hátborzongtató képei. Nietzsche, Schopen­hauer, Weininger és a szecesszionista iskola neveltje, a metafizika, az új realizmus nyel­vén szól hozzánk. A váratlan, szinte talá­nyos, enigmatikus képek rejtélyes, titokza­tos világába vezeti a nézőt. A tárgyak sú­lyos légkörben, a magány nehéz és zárt vi­lágában lélegzenek előttünk. A meditációra ihlető tárgyak a görög mitológia, szobrai,az utca, a tér, a valóság realizmusába lépnek egyedülálló hangulatban, a mozdulatlanság varázsában. Chirico költő és festő is egyszemély­­ben. Külön említést érdemelnek a képek címei is. Például: - Az utca melankóliája és misztériuma. — Az örökké visszatérő roha­nó vonal, a szobrok és a kép sarkában el­törpülő kicsi figurák az óriássá vetítődő árnyékokkal. A Centre Pompidou központjában megrendezett gyűjteményes kiállítás darab­jai közül nehéz kiválasztani a Chiricora leg­jellemzőbbet. Az alábbi illusztrációk talán ízelítőt adnak olvasóimnak a zseniális festő élet­művéből. G. de Chirico. - Le Grand métaphvsicien1917. DE CHIRICO - Hector et Andromoque. 1915 Collection Gianni Mattioli, Milan A két világháború előtti és az orosz felsza­badítás utáni máramarosi zsidóság történetét gyászkeretben kellene megírni. Most már nincse­nek és Rachel siratja gyermekeit. Nincsenek. Fel­falta őket a történelem, am bői senki semmit sem tanult. Ezért született meg a közmondás: A tör­ténelem megismétlődik. Nem ismétlődik meg I A mi századunk a leggyalázatosabb az összes száza­dok között. Semmi remény, hogy a következő jobb lesz. Ha mégis léteznek a világ minden táján máramarosi zsidók — azok már nem hasonlítanak az eltűntekhez. A máramarosi zsidók különösek voltak. Nem lehet őket a „mamelandistákhoz“ hasonlí­tani. A valódi magyar zsidó testvér nem oecsülte sokra, nem is szerette a mára marosiakat. A len­gyel zsidókhoz hasonlították - kevésre értékel­ték mind az egyiket, mind a másikat. Gúnynevet is találtak: „Fin"-nek nevezték — „fin” Sziget. Mulattak, ha valakinek alkalma volt elsütni, le­alacsonyító szándékkal a „fin-' meghatározást. A máramarosi törzs nem érezte magát sértődött­nek — sem megtiszteltnek —: nem emeltek kala­pot az előtt, aki zsidó létére csak magyarul volt hajlandó beszélni. XXX A statisztika szerint Máramarosba ar arty lag többen tértek vissza Hitler poklából és a magyar rabszolgatáborokból, mint bármelyik erdélyi me­gyéből. Szívósak, kérgestenyerűek, nem elkényez­tetett, vallásos zsidók voltak. Nem riadtak vissza a nehéz munkától. Szerény darab földjüket egye­dül szántották és ápolták, ingujjban, viselvea „ta­­lisz katan"-t — dolgoztak, verejtéküket arcukról gyakran kellett leszárítani. Erdőkben irtották a fákat a fakereskedők számára. Éjjel-nappal tutajoztak — barátságos volt a hangulat köztük és a román parasztok kö­zött. Miután a tutajokat a Tisza vagy az Iza fo­lyón rendeltetési helyükre szállították, — megpi­hentek. A máramarosi zsidó sohasem ment vagy utazott hosszabb időre — kegyszerei nélkül. A ro­mán parasztok ismerték a zsidó szokásokat és ha nem is tisztelettel, de legalább közömbösen, de nem gúnyolódva figyelték zsidó társaik imádko­zását. A megérdemelt pihenést élvezték. Minden­ki a magával hozott ételt fogyasztotta. Megittak néhány pohár pálinkát. A zsidó tutajos ette a má- ( lé kenyeret és a megsózott hagymát. „Hagymás zsidó..." XXX Voltak munkanélküliek is. Hol nincs 7 Va­lahogyan megéltek. Mára marod» n sok a hegy, amelyekre nem emelték szemüket, kérdve, „hon­nan jön a segítség ?Vallásos, Istenben bízó, egészséges, nem görnyedt hátúak. Dacoltak a sorssal, nem húnyászkodva — önérzetesek, büsz­kék a zsidóságukra. Talán az ilyen fajta zsidókra mondotta Tolsztoj: — Lássuk csak, miféle sajátságos teremt­mény a zsidó, akit az uralkodók és nemzetek, együttesen és külön-külön, kihasználtak, és zak­lattak, elnyomtak és üldöztek, eltiportak és le­mészároltak, elégettek és felakasztottak és mind­ezek ellenére még mindig életben van.— Mi az, hogy zsidó, aki sohasem hagyta ma­gát elcsábítani semmfféle földi vagyonnal, amit el­nyomói és üldözői állandóan felajánlottak neki, hogy felejtse el hitét és saját vallását. ...És foly­tatja Tolsztoj: — A zsidó az a szent lény, aki lehozta az égből az Örökkévaló tüzét, megvilágította az egész földet, ő a vallás forrása és kútfeje, amely­ből minden nép merítette hitét és vallását. Még azokban a régi időkben, amikor a népnek csak két megkülönböztetett osztálya volt: rabszolgák és urak, már akkor tiltotta meg Mózes törvénye, hogy hat évnél tovább tartsanak egy szolgát. A tudatlanságot jobban ítélték el az ősi Palesztiná­ban, mint a mai művelt (7) Európában. A zsidó úttörője a civilizációnak. Azokban a vad, barbár időkben, amikor egyáltalán nem sokat számított egy ember élete. Rabbi Akiba nyíltan állást fog­lalt a halálbüntetés ellen. Semmi bizonyíték,hogy a régi Palesztinában valaha egy embert is kivégez­tek volna. Ezt a jogrendszer olyan nehézzé tette, hogy lehetetlen volt (e sorok írója szerint). Szeresd az idegent és a vendéget, mert ti is ide­genek voltatok Egyiptom országában. — Nem másolhatom le Tolsztoj művét. Befe­jezésül lélekemelőén ismétlem szavait. A zsidó örökéletű, mint az Örökkévalóság. — Ilyenek vol­tak a mi máramarosi zsidaink.Bizonyosra veszem, hogy mádtól is éltek és még ma is vannak olyan zsidók. De többé nem Mára marosban. (Folytatjuk.) MAGYAR FOGORVOS Or. Geró Judith 240 Central Park South 2 G. cím alatt leadd hétfc&nap este 5.30-*-% T szombaton egész nap. Áraim közismert biztosítási árak, minőségi munkáért Hívjon appointmentért (111) PL 7-2882 I J.N. Szerezze be gyógyszerszükségleteit Storm Windows i Doors megbízhatóén, olcsón, nálunk! REYMAN'S PHARMACY ***** +*** * 5101 13th Avenue Aflrtfciooit pbtiém RodMÉtoi* SddQkt' Ztámtf&üttoéadk — RddSnyAk ****** - Kapuk - Um«* és NéSrMt pétiáss - Wwtpfl k 1 Boro Park, Brooklyn- Tel. 435-5644 - Beszélünk magyarul, héberül és jiddisül is. A legfigyelmesebb kiszolgálás! 4SM 1«TM AVCNUK MOOKlVN. N. V. 11*04 E hirdetés felmutatói kedvezményben részesülnek ! Tct.. 881-8364 Wll-niao HIRDESSEN LAPUNKBAN I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents